Pesti Srácok

Egy kaliforniai bíróság átpofozta a zoológiai rendszertant: a poszméhek tulajdonképpen veszélyeztetett halak

Egy kaliforniai bíróság átpofozta a zoológiai rendszertant: a poszméhek tulajdonképpen veszélyeztetett halak

Ezzel a címmel jelent meg a Daily Caller cikke és bármennyire is abszurd az állítás, van benne némi „jogi igazság”. Az amerikai jogrendszer és jogi gondolkodás sok érdekes dologra képes, ez a jogi megoldás pedig nagyon amerikai. A történet még 2019-ben kezdődött azzal, hogy egy ilyesmiben illetékes kaliforniai bizottság megszavazta, hogy négy poszméhfaj (dongó) a veszélyeztetett fajok közé tartozzon.

Ez felbőszítette az állam mandulaiparát képviselő Mandulaszövetséget, amely megtámadta a besorolást, és azzal érvelt, hogy a poszméhek védelme hatalmas pénzügyi terhet ró a növényvédő szereket használó diófélék – úgymint a dió, kesudió, paradió, pekándió, mandula, pisztácia, földimogyoró – termesztőire. Ezentúl ugyanis csak drágább „méhbarát” növényvédő szereket használhatnak és az eddigieknél sokkal jobban vigyázniuk kell a termés betakarításakor, mert még véletlenül sem ölhetnek meg egyetlen dongót sem, ha az veszélyeztetett állat.

Pedig valóban kár lenne értük. Ellentétben a méhekkel, a poszméhek még hűvös, esős, borús időben is repülnek. Felkeresik többek közt a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs, a cukkini virágait. Hozzáférnek azok központi termőrészéhez is, így sokkal tökéletesebb beporzást végeznek, mint a méhek. Munkájuk eredményeként nagyobb, sokmagvú paradicsom, vastagabb falú, egyenletes felületű paprikatermésünk lesz. Még szorgalomban is túltesznek a méheken. Egy-egy dongó naponta mintegy kétszáz háziméh munkáját végzi el.

Ám ez nem hatotta meg a tőkeerős Mandulaszövetséget. Arra kérték a tagjaikat, hogy 100, 500 vagy akár 5000 dollár nagyságrendben adakozzanak az ügy peresítésére és a megfelelő színvonalú jogi képviseletre. (Az adakozók úgyis levonhatják majd az adóalapjukból...) 2020. november 13-án – a jól megfizetett ügyvédeik segítségével – sikerrel is jártak. Akkor a Sacramento-beli városi bíróság úgy döntött, hogy a szóban forgó méhek nem vehetők fel a veszélyeztetett fajokat felsoroló úgynevezett CESA-jegyzékbe. A bíróság arra hivatkozott, hogy a CESA listájára csakis veszélyeztetett madarak, őshonos emlősök, halak, kétéltűek, hüllők vagy növények vehetők fel, de a törvény nem vonatkozik a rovarokra, így a poszméhekre sem.

PestiSracok facebook image

Ám a másodfokon, ezen a héten fordulat történt. Az ezúttal három bíróból álló testület úgy döntött, hogy a Kaliforniában élő négy poszméhfaj technikailag hal, mivel ugyanúgy veszélyeztetettek, mint a halak (vagy valami ilyesmi). A bíróság hozzátette, hogy a jogalkotás története támogatja a törvény liberális értelmezését és ezért a bíróság bármely állatot a veszélyeztetett fajok közé sorolhat. Továbbá: „a fogalomnak a vízi életre való korlátozása a törvény megszorító, nem pedig liberális értelmezését jelenti, ami szintén ellentétes törvények liberális értelmezésére vonatkozó kötelezettségünkkel”. Tanulságos érvelés. Az eredeti törvény szerint egyébként veszélyeztetett faj „az a madár, emlős, hal, kétéltű, hüllő vagy növény olyan őshonos faja vagy alfaja, amelyet elterjedési területe egészében vagy jelentős részében súlyos a kihalás veszélye fenyeget, beleértve az élőhely elvesztését is...”

Ezzel a határozat hatályon kívül helyezte a kaliforniai Mandulaszövetség és más felperesek által 2020-ban indított ügyben elsőfokú bírósági ítéletet, amely akkor még a felpereseknek kedvezett. A szorgos poszméhek a következő jogi „csűrcsavarig” megmenekültek, a földimogyoró és társai pedig egy kicsit drágábbak lesznek Kaliforniában.

Vezető kép: MTVA/Bizományosi/Róka László

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.