Pesti Srácok

A német Rókák nem mennek Ukrajnába – Németország nem akarja lefosztani saját védelmi képességeit – Georg Spöttle írása

A német Rókák nem mennek Ukrajnába – Németország nem akarja lefosztani saját védelmi képességeit – Georg Spöttle írása

Új hangok Berlinből: Christine Lambrecht védelmi miniszter asszony csökkenti az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat, mivel elérték az ország stratégiai készlethatárát, a még meglévő eszközökre pedig a Bundeswehrnek is szüksége van, hogy biztosítsák az állam védelmét. Eközben Kadirov csecsen alakulatai elérték Liszicsanszkot és Krivoj Rog városát is újból támadták az Orosz Föderáció csapatai.

Georg Spöttle írása

A német konzervatív CDU-CSU képviselői ígéretet tettek Ukrajnának, hogy rövid időn belül 200 darab Fuchs (Róka) típusú páncélozott járművet szállítanak a harcoló alakulatoknak. A védelmi miniszterasszony viszont ezt a tervet gyorsan lesöpörte az asztalról.

PestiSracok facebook image

– nyilatkozta a politikus. Christine Lambrecht utalt még Eberhardt Zorn tábornok megállapítására is, hogy a hadsereg nem tudja nélkülözni ezeket a járműveket.

Ukrajnának valóban szüksége lenne páncélozott csapatszállítókra, mivel az Orosz Föderáció szinte teljességében megsemmisítette az ország katonai járműparkját. Zelenszkij és berlini diplomatája, Andrij Melnyik tombolnak és azzal vádolják Scholz kormányát, hogy csak ígérgetnek, de nem teljesítenek. Ebben van is valami, mivel Berlin nem iparkodik oly mértékben a fegyver- és eszközszállításokkal, ahogy azt Kijevben szeretnék. Scholz viszont azzal védekezik, hogy a „körkörös csere” akadozik. Ez azt jelenti, hogy a volt szocialista blokk országai (Magyarország kivételével) szovjet időkből származó fegyvereiket odaadják Ukrajnának és cserébe modern német eszközöket kapnak.

– mondta a hét elején Scholz kancellár a CBS Newsnak.

Oroszország többször is kérte a Nyugatot, hogy ne lássa el Kijevet fegyverekkel, arra figyelmeztetve, hogy ez csak meghosszabbítja a konfliktust, és hosszú távú következményekhez vezet. A múlt héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy

Ezzel nyilván arra utalt, hogy Moszkva is keményebben reagál és még több területet fog elfoglalni. Ez már most szemmel látható, mivel az Orosz Föderáció egységei elérték Liszicsanszk városát is. A csecsen speciális alakulatok megjelenése pedig pánikot keltett az ukrán egységek körében és sokan elhagyták állásaikat. Ramzan Kadirov csecsen elnök Telegram-csatornáján közölt felvételeket, amelyen az ukrán oldalon harcoló katonák Liszicsanszkban menekülés közben hátrahagyott tárgyait mutatja be. A videóhoz azt is írta, hogy jellemzően az ukrán egységekben csak azok maradnak életben, akik sprintelnek.

Szombaton pedig az orosz erők újra támadták Krivoj Rogot is, Zelenszkij ukrán elnök szülővárosát.

Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.