Georg Spöttle: einstandolnak az osztrákok a német gázból – A német zöldek a szén után az atomra is ráfanyalodnának
Kié a gáz, ha német a gáztározó, orosz földgázzal van feltöltve és Ausztria területén található? Ez nem egy vicces mai találós kérdés, hanem az éppen aktuális gázhelyzet hétfő reggeli fejleménye. Bécs úgy döntött, hogy a Salzburg melletti haidachi gáztározót ráköti az osztrák vezetékrendszerre. Hogy miért? Mert megteheti, és szerinte ez a szolidaritás jegyében teljesen jogos.
Georg Spöttle írása
Leonore Gewessler, Ausztria energiaügyi és klímavédelmi miniszterasszonya hétfő reggel bejelentette, hogy minden, az országa területén található gáztározót rákötnek az osztrák gázvezetékrendszerre.
Ez a döntés mától hatályos
– nyilatkozta a sajtó képviselőinek. A külföldi tulajdonú tárolókat még az idén összekötik a nemzeti gázhálózattal. Ez a döntés annak ellenére született, hogy az osztrák sógorok gáztározói már 50 százalékos töltöttséggel rendelkeznek. A haidachi gáztározó Bajorországot szolgálja ki. Érdekes módon a bajor szövetségi kormány elég lazán kezeli a kialakult helyzetet és nem nyújtott be formális ellenvetést, sőt, Hubert Aiwanger gazdasági miniszter megértéséről biztosította osztrák kollégáit.
Egy csónakban evezünk és muszáj lesz segítenünk egymásnak
– nyilatkozta a politikus a bajorországi közszolgálati tévének.
Ausztria is fél az energiahiánytól. Szomszédunk már júniusban újra beindította az elmúlt években lekapcsolt szénerőműveket. A bajor–osztrák jószomszédság most még megvan, mert a szituáció egyelőre nem annyira drámai, és még nyár van: az energia nem fogy oly mértékben, mint szeptember végétől szokott. Manfred Weber után szabadon már Ursula von der Leyen is elkezdte emlegetni az európai energiaszolidaritást. Ez pedig magyarul azt jelenti, hogy vegyük el azoktól, akiknek van, és osszuk szét azok között, akik miatt ez a helyzet előállt. A brüsszeli elosztást már megtapasztaltuk a Covid-19 elleni vakcinák beszerzésekor és elosztásakor. Ahogy akkor nem működött, most sem lenne sok köszönet benne.
Az ötlet, hogy az uniós országok 15 százalékkal kevesebb gázt használjanak 2022. augusztus 1-től 2023. március 31-ig, szintén nem váltott ki osztatlan lelkesedést. Spanyolország és Portugália már bejelentette, hogy nem csatlakoznak a spórolási projekthez, hiszen mindkét ország átlag alatti földgázfelhasználó. Teresa Ribera, spanyol energiaügyi miniszterasszony kijelentette, hogy országa nem hajlandó erre az áldozatra.
Brüsszel félelme azon alapul, hogy a masszív fegyverszállítások arra fogják sarkallni Moszkvát, hogy teljesen leállítja a földgázt az unió irányába. A német zöld–vörös kormány sem annyira egységes már az utolsó atomerőművek leállítását illetőleg. Katrin Göring-Eckhardt (Zöldpárt), a parlament alelnök asszonya felszólalásában elmondta, hogy mivel energetikai veszélyhelyzet van, meg kell fontolni a nukleáris erőművek üzemben tartását, ellenkező esetben áramkimaradásokkal kell számolni. Ez egyébként különösképpen Bajorországot sújtaná.
Az EU most az Egyesült Államokon kívül Nigériából is igyekszik cseppfolyósított gázt beszerezni, amelyet tankerhajókon szállítanak Európába. Matthew Balvin energiaügyi biztos Abujában tárgyalt az LNG-szállítások növeléséről. Az EU a világ legnagyobb LNG-importőre: 2021-ben 80 milliárd köbméter cseppfolyósított gázt vásárolt Oroszországtól, Katartól, Nigériától, Algériától és az USA-tól.
Vezető kép: A baumgarteni (Sopronkertes) Közép-európai Gáztározóról (Central European Gas Hub – CEGH) készült kép 2009. január 7-én, amikor Oroszország teljes egészében leállította európai földgázexportját Ukrajnán át. Az osztrák OMV olaj- és gázipari társaság az Ausztriába irányuló orosz gázexport teljes leállását jelentette be ezen a napon. A CEGH egyike Európa legfontosabb gázelosztó központjainak. Fotó: MTI/EPA/Robert Jáger
