Pesti Srácok

Lőszerhiányban szenved a német hadsereg és Kínától függ a beszerzés

Lőszerhiányban szenved a német hadsereg és Kínától függ a beszerzés

A Bundeswehrnek sürgősen fel kell töltenie a muníciókészleteit, mert most arról szólnak a hírek, hogy háború esetén órák, jobb esetben napok alatt kifogynának a lőszerből. A lőpor egyik fontos alapanyaga is hiánycikk a piacon és ennek politikai okai vannak. Németország lőszerkészletének mennyisége titkos, ahogy más országokban sem publikus, hogy mennyi hadianyagot tartanak a bunkerekben. A Bundeswehrnél azonban ez a mennyiség különösen csekély. Jelenleg arról megy a spekuláció, hogy háborús helyzetben a lőszer kaliberétől függően órákra, jó esetben napokra lenne elegendő muníciója a hadseregnek. Az orosz támadás árnyékában és a NATO-kötelezettség miatt most sok milliárd euró értékben kell lőszereket rendelni. Az, hogy ez milyen gyorsan tud megtörténni, Kínától is függ.

Hétfőn egy fontos találkozót tartottak a kancelláriahivatalban, ahová a hadiipar képviselőit is meghívták. A cél az volt, hogy megállapítsák, hogyan tudnák felgyorsítani a termelést. Ez nem lesz túl egyszerű művelet, és a hadseregnek türelemre lesz szüksége, amíg megtörténik az első szállítás. A közelmúltban a CSU (Keresztényszociális Unió) által megtartott hadiipari kongresszuson a szakértők azt mondták, hogy a berlini kormány tétovázása miatt az amúgy sem túl nagy gyártókapacitást más országok már lefoglalták. Ez is azt mutatja, hogy mennyire fontos az úgynevezett „lőszer-csúcstalálkozó” Berlinben. Hermann Mayer, a MEN (Metallwerk Eisenhütte Nassau) lőszergyártó cég vezetője elmondta, hogy szövetséges országok már az idén szerződést kötöttek a jövő évi gyártókapacitásra. „Ez fontos lenne a német fegyveres erők számára is, hiszen csak így tudják biztosítani a gyártáshoz szükséges összetevők a szállítási láncának folytonosságát. Ezt el kell dönteni a csúcstalálkozón” – tette hozzá Mayer.

Az idén tavasszal az olasz Beretta cég által megvásárolt német RWS lőszergyár (Rheinisch Westfälische Sprengstoff Actien-Gesellschaft) mellett a MEN rendelkezik a Bundeswehr számára szükséges kiskaliberű lőszerek gyártási engedélyével. Ide tartozik például a G36-os gépkarabélyhoz való muníció. Nagyobb kaliber és tüzérségi lőszerek gyártásában a Rheinmetall dominál. A düsseldorfi konszern nemrég bejelentette, hogy felvásárolja a spanyol Expal System lőszergyárat 1,2 milliárd euróért. A fókuszban a lőszergyártás kapacitásának növelése fog állni. Ehhez viszont szükségük van alapanyagokra. A Rheinmetall beismerte, hogy a felvásárlásban az is szerepet játszott, hogy hozzáférjenek a lőporgyártáshoz is. Ezen a területen komoly anyaghiány uralkodik Európában. A lőszerekben alkalmazott lőpor egyik alapanyaga a pamutgyártás egyik mellékterméke, ennek pedig a legnagyobb beszállítója Kína. Szinte az összes európai gyártó onnan szerzi be a terméket, így a svájci Rheinmetall-leányvállalat, a Nitrochemie Wimmis.

A szállítás már nem megy olyan gördülékenyen, mint régen – ennek oka a koronavírus-járvány. A lőpor szállítását jelenleg 14 hónapos határidővel vállalják a cégek, mivel Kína hat hónapos határidővel szállítja az alapanyagot; ez a járvány előtt három hónap volt. Ez pedig meghosszabbítja a gyártás folyamatát. A berlini „Security Table” elemzői csoport szerint a lőpor- és robbanóanyag-gyártás terén egy verseny folyik Kína és a Nyugat között. Állítólag fél éve nem szállítanak a kínaiak nyugati lőszergyártóknak szükséges alapanyagokat, ám ezt még senki nem erősítette meg. Az viszont tény, hogy az Ukrajnában zajló háború egy extrém nagy lőszerfelhasználáshoz vezetett, és most a NATO-hadseregeknek újra fel kell tölteniük raktáraikat. A Rheinmetall rámutatott, hogy az ukránok napi szinten 6–10 ezer nagy- és középkaliberű lőszert használnak fel, az oroszok pedig 20 ezer darabot. Kiskaliberű lőszerből ez a szám ennek a sokszorosa.

PestiSracok facebook image

A Bundeswehr számára lőszert gyártani nem éppen egyszerű. Speciális NATO-standardoknak kell megfelelniük, így funkcionálniuk kell –54 és +52 Celsius fokon. Azonban az afganisztáni misszió megmutatta, hogy a lőszerek akár 63 fokra is felhevülhetnek és akkor is használhatónak kell lenniük. A kilencvenes évek óta a Bundeswehr környezetbarát lőszereket használ, legfőképpen azért, hogy a kiképzők és a katonák egészségét védjék. „A Bundeswehr felismerte, hogy békeidőben is fontos a katonák egészségvédelme, hasonló a gyakorlat a svéd hadseregben is” – nyilatkozta a MEN lőszergyártó cég vezetője.

Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.