„Bedobták” a közös gázbeszerzés ötletét, majd rájöttek Brüsszelben, hogy még a vakcinabotránynak sem értek a végére
Miután az Európai Unió ráfordult a közös gázbeszerzésre, az illetékes tisztségviselőknek eszükbe jutott, hogy még a legutóbbi uniós közösködés nyomán kipattant botránynak sem jártak a végére. Mint ismert, az Európai Bizottság elnöke körül fogy a levegő, további vizsgálatok várhatók, amiért 2021 májusában elképesztő, 35 milliárd eurós szerződést kötött a céggel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről, ráadásul Ursula von der Leyen megrovást kaphat az Európai Unió költségvetésének ellenőreitől. Most pedig Brüsszelben is a szőnyeg szélére állították a Bizottságot.
A Politico beszámolója szerint az EU vezető egészségügyi tisztviselői nagyobb átláthatóságot követelnek a blokk COVID-oltásokkal kapcsolatos legnagyobb szerződésében – amely szerződések tárgyalásában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke személyes szerepet vállalt –, ami súlyos botrányba fulladt. Brüsszelben erre most kezdenek feleszmélni, a gyanús szerződések pedig ismét terítékre kerültek az EU egészségügyi vezetőinek találkozóján.
Mit ígértek? Nagyon szeretnénk tudni
– tette fel a kérdést Pierre Cartuyvels, Belgium állandó képviselője a BioNTech/Pfizerrel kötött, több milliárd eurós szerződésről az EU egészségügyi tisztviselőinek pénteki, brüsszeli találkozóján. Stephen Donnelly ír egészségügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a szerződéses tárgyalások átláthatóságának hiánya „fűtőanyagot jelenthet a félrevezetéshez”, még akkor is, ha az eredmény „kimutathatóan körültekintő és indokolt”.
A szóban forgó, akár 1,8 milliárd adag BioNTech/Pfizer oltóanyagra vonatkozó üzletet már az Európai Számvevőszék is vizsgálta, amely jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a Bizottság megtagadta Von der Leyen tárgyalásokon betöltött szerepével kapcsolatos részletek közzétételét. 2021 áprilisában a New York Times arról számolt be, hogy a Bizottság vezetője SMS-t váltott Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával az ügylet előkészítése során. Az EU Covid-oltóanyag-vásárlásait az Európai Ügyészség is vizsgálja, bár egyelőre nem részletezték, hogy kit vizsgálnak, vagy hogy az EU pontosan melyik vakcinaszerződését vizsgálják. A vakcinák kapcsán nemcsak a Bizottság elnökének telefonjára érkezett SMS-ek, és az azok körüli titkolózás miatt merült fel a csalás gyanúja. Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter szerint a jelenlegi vakcinatúltengés „felfedte a Bizottság által megtárgyalt megállapodások gyengeségét”.
A gáz az új vakcina?
Bár az oroszok már korábban is kijelentették, hogy az európai gázársapka bevezetése egyenes út az orosz gáz szállításának felfüggesztéséhez, az Európai Bizottság elnöke nem tud elszakadni az ötletétől és a legutóbbi EU-csúcs előtti plenáris ülésen is ezt pedzegette. Továbbá azt is javasolja, hogy Európa vágjon bele a közös gázbeszerzésbe is. Emlékezetes, hogy a közös vakcinabeszerzés is „milyen jól alakult”, legalábbis, ha Ursula von der Leyen családjának szemszögéből nézzük, hiszen a férje éppen annak a cégnek volt az orvosigazgatója, amelyhez ömlöttek az eurómilliók a vakcinabeszerzések miatt. A magyar kormány viszont nem támogatja a Bizottság elnökének ötletét, a gázársapka ugyanis a mi szemszögünkből gázembargót jelent.
Érdemes európai uniós (EU) szinten fontolóra venni a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz árplafonjának, az úgynevezett ibériai modellnek a bevezetését
– jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még októberben, Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A csütörtökön kezdődő októberi EU-csúcsra való felkészülésként rendezett plenáris vitán az elnök kifejtette: ezzel kapcsolatban vannak még megválaszolandó kérdések, de mindent lehetőséget meg kell vizsgálni. A Bizottság elnöke viszont figyelmen kívül hagyja, hogy Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója a bejelentést megelőző héten már jelezte, hogy ha az EU ársapkát vezet be, az a gázszállítások leállásához vezet. Az ötlet ennek ellenére sem került le a napirendről, az újabb, december 5-én életbe lépett szankciókkal pedig tovább súlyosbodott az európai energiaválság – ennek mentén pedig a két legnagyobb uniós gazdasági erő, Németország és Franciaország is szembefordulni látszik az EB politikájával.
Forrás: Politico; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
