Pesti Srácok

Oroszország ismét Tél tábornokkal nyer háborút, vagy nagyon nehéz helyzetbe kerül

Oroszország ismét Tél tábornokkal nyer háborút, vagy nagyon nehéz helyzetbe kerül

A tél legnagyobb kérdése, hogy lesz–e béke, vagy legalább fegyverszünet Ukrajnában, hiszen mind a harcoló egységek, mind a hátország számára ez a legkritikusabb évszak. Ugyanakkor erre nem sok kilátás van, miután Ukrajnának elemi érdeke a háború folytatása, hiszen ellentámadása éppen csak lendületet vett, az orosz csapatoknak pedig égető szüksége lenne időre az újrarendeződéshez és egy ellentámadáshoz szükséges súlyképzéshez. A téli háború során az egyetlen kérdés így az marad, hogy beválik-e az oroszok megszokott, visszahúzódásra és ellencsapásra alapuló taktikája, vagy az 1939-es téli háborúhoz mérhető fiaskó vár az oroszokra.

Múlt hétvégén egy magas rangú amerikai hírszerzési tisztviselő még azt mondta, hogy a harcok csillapodni fognak, és ez a lassulás valószínűleg folytatódni fog a következő hónapokban, az ukrán és az orosz hadsereg várhatóan újracsoportosul, utánpótlást vesz magához, és felkészül a tavaszi ellentámadásokra.

Eddig azonban semmi jele a harcok csillapodásának, Oroszország ismét bombázza Kijevet, ráadásul a téli időjárásban a harckocsik is ismét előkerülnek. A rendkívül heves harcok Kelet-Ukrajnában, a térség egyes részein az I. világháborúra emlékeztetnek, ennek ellenére úgy tűnik, sem orosz, sem ukrán részről nincs akarat az ellenségeskedés beszüntetésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten jelezte, a konfliktus „hosszú folyamat lehet”, amivel a Kreml azon kommunikációs stratégiáját folytatta, miszerint az orosz népnek egy (újabb) elhúzódó háborúval kell szembenéznie– és nem lesz leállás télen sem. Igaz, a téli hadviselés – első ránézésre – Oroszország hagyományos erősségei közé tartozónak tűnhet. Kérdés csak az, hogy a II. világháborús finnországi fiaskót vagy az oroszok „hagyományos” visszahúzódáson és téli ellentámadáson alapuló taktikáját tekintjük mérvadónak a 2022/2023-as télre ráfordulva. Az oroszok eddigi tevékenysége alapján talán az előbbit.

PestiSracok facebook image

Egy biztos: béke nem lesz

Ukrajna sem mutatatta felengedés jeleit, különösen akkor, amikor arra a lendületre próbál építeni, amely lehetővé tette számára, hogy felszabadítsa Harkov egy részét északkeleten, és Herszont délen, most pedig erőfeszítéseit a donyecki pozíció megvédésére összpontosítja Kelet-Ukrajnában.

Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai elemzői szerint sem Oroszország, sem Ukrajna nem fog tűzszünetet kezdeményezni a téli időszakban, ami vegyes következményekkel jár. Az ISW szerint az orosz hadsereg folytatja az offenzív hadműveleteket Bahmut környékén, és – egyelőre – nem mutatkoznak műveleti szünet jelei, holott az elemzők szerint a támadó egységeknek nagy szükségük lenne utánpótlásra és pihenésre. Hozzátették, Putyin ragaszkodása a Bahmut környékén és másutt folyamatban lévő offenzív hadműveletekhez hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajna fenntartsa a katonai kezdeményezést. Az állandó harcok közben ugyanis az orosz erők nem képesek olyan mértékben újrarendeződni, hogy ütőképes erőt képviseljenek bármelyik hadszíntéren, míg a hazai terepen harcoló, nyugatról szponzorált ukrán erők rugalmasabban képesek pótolni veszteségeiket. Ezért gondolják úgy a szakértők, hogy Oroszországnak érdekében állna "pihenőt" tartani. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt szerdán úgy vélekedett, hogy

Az ISW szerint ez a nézet alátámasztja azt az érvelés, miszerint a műveleti szünet Oroszországnak kedvezne, mivel megfosztaná Ukrajnát a kezdeményezéstől. Az elemzők szerint a téli hadműveleti szünet elveheti az ukrán ellentámadás lendületét, így növeli annak valószínűségét, hogy Ukrajna elveszíti a kezdeményezést, és értékes három-négy hónapos haladékot adna a leromlott orosz erőknek az újjáalakulásra.

Ez azonban nagyon úgy tűnik, hogy nem fog megtörténni– így pedig a háborúban még Tél tábornok sem feltétlenül hozhat sikereket az orosz erőknek. Ugyanakkor a nyugati támogatók egyre fogyatkozó fegyverkészleteit figyelembe véve fontos faktor lehet a téli– főleg gépesített– hadműveletek során, hogy az ukrán erők képesek-e megszakítás nélkül folytatni egymást követő műveleteket. Márpedig az ukránok számára kulcsfontosságú, hogy folytassák az offenzívát, hiszen mint arról Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is említést tett, az oroszoknak veszteségeik ellenére is komoly támadópotenciáljuk maradt. Ahhoz azonban, hogy ezt a potenciált kamatoztathassák, Oroszországnak felkészülési idő kellene, amit egy műveleti szünettel nyerhetne– Ukrajnának pedig éppen az ellenkező az elemi érdeke. Az ukrán vezetők pedig ennek megfelelően nyilatkoznak a kérdésben.

- mondta Jurij Sak, Oleksiy Reznikov ukrán védelmi miniszter tanácsadója a CNBC-nek ezen a héten.

- mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna ellentámadásának üteme és hatékonysága Mint mindig, most is az határozza meg, hogy milyen gyorsan kapjuk meg továbbra is a katonai támogatást partnereinktől.

Fotó:MTI/EPA/Martin Divisek

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.