Davos 2023 – Nem akarják tudni, milyen időszak vár ránk a világgazdasági elit jelentése szerint...
Több mint 100 ország képviselői, köztük több mint 50 állam- és kormányfő a világot sújtó élelmiszer-, energia- és egyéb válságok megoldásának módjait vitatják meg Davosban. Az 53. találkozónak a biztonságtól a környezetig terjedő kérdéseket felölelő megbeszéléseit az "Együttműködés a megosztott világban" téma fogja össze. A fórum előestéjén közzétett, globális kockázatokról szóló WEF-jelentés szerint a következő két évben a fő veszély "a megélhetési költségek növekedésének válsága" lesz. A második helyen a "természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események", a harmadik helyen a "geogazdasági konfrontáció" áll. A kilátások borúsabbak, mint valaha. A Világgazdasági Fórum (WEF) a globális kockázatokról szóló új jelentésében "bizonytalan és viharos évtizedet" jósol: "új korszak" a több évtizedes növekedés és haladás után - a WEF szerint a globalizációt most deglobalizáció és visszaesés követte.
A Világgazdasági Fórum 2023 januári éves találkozóján a kormányok, a vállalkozások és a civil társadalom több mint 2300 vezetője gyűlik össze, hogy megosszák egymással ötleteiket, felvázolják a terveket és partnerségeket alakítsanak ki a világ legsürgetőbb kihívásainak megoldása érdekében Davosban politikai vezetők, üzleti élet képviselői és nem kormányzati szervezetek részvételével zajlik a fórum, ahol Olaf Scholz szövetségi kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is bejelentette idei részvételét.
"Idén egyértelműen kettős jövőképre van szükség: először is, hogyan reagáljunk a világ minden sarkát érintő azonnali válságokra? És ugyanakkor hogyan teremthetjük meg az alapot egy fenntarthatóbb, ellenállóbb világ létrehozásához az évtized végére?"– olvasható a fórum honlapján.
A World Risk Report szerint az európai háború, a nemzetközi feszültségek és a koronavírus-járvány súlyos problémák egész sorához vezetett, amelyek szorosan összefüggenek. Ide tartoznak az élelmiszer- és energiaellátás szűk keresztmetszete, az egekbe szökő árak és a növekvő adósságok.De ezeknek az akut problémáknak a kezelése nem jelentheti azt, hogy a közép- és hosszú távú problémák eltűnnek a köztudatból – figyelmeztet a most közzétett jelentés. A következő tíz évben a klímaváltozás és annak következményei jelentik majd a legnagyobb veszélyt az emberiségre – vélekednek, hozzátéve: a politikának és az üzleti életnek ezért a lehető leggyorsabban közös stratégiákat kell kidolgoznia ezekre a problémákra, és különböző nézőpontokból kell megvizsgálnia a válságokat. „A következő évtizedet ökológiai és társadalmi válságok jellemzik” – írják a szakértők kockázatelemzésükben, amelyet a Világgazdasági Fórum évente egyszer, nem sokkal davosi ülése előtt tesz közzé. Ebből válogattunk néhány érdekesebb megállapítást, mely optimizmusra egyáltalán nem ad okot...
Az emberiség történelmének különösen felkavaró időszakát éljük – ebben azt hiszem, mindannyian egyetértünk a davosi fórum megállapításával. A COVID-19 világjárvány utáni „új normalitáshoz” való visszatérést gyorsan megzavarta az ukrajnai háború kitörése, amely újabb élelmiszer- és energiaválságok sorozatát indította el – olyan problémákat váltva ki, amelyekre hosszú idő lesz megfelelő megoldást adni. A 2023-as év kezdetén a világ egy sor kockázattal néz szembe, amelyek teljesen újak és kísértetiesen ismerősek. A jelentésben úgy fogalmaznak:
Láttuk, hogy visszatérnek a „régebbi” kockázatok – infláció, megélhetési válságok, kereskedelmi háborúk, tőkekiáramlás a feltörekvő piacokról, széles körben elterjedt társadalmi nyugtalanság, geopolitikai konfrontáció és a nukleáris hadviselés kísértete –, amelyeket e generáció üzleti vezetői közül kevesen tapasztaltak, a közpolitikai döntéshozókkal ellentétben. Ezeket felerősítik a globális kockázati környezetben tapasztalt viszonylag új fejlemények, beleértve az adósság fenntarthatatlan szintjét, az alacsony növekedés új korszakát, az alacsony globális befektetéseket és a deglobalizációt, az emberi fejlődés több évtizedes haladás utáni hanyatlását, a gazdaság gyors és korlátlan fejlődését. Ezek együttesen egy egyedi, bizonytalan és viharos évtizedet alakítanak ki.
A jelenlegi energiaválság példátlan, és messzemenő fenyegetést jelent a háztartásokra, a vállalkozásokra, a politikára és a gazdaságra. A világ vezetői nehéz döntések előtt állnak, hogy meleget biztosítsanak az emberek számára, és lehetővé tegyék a gyárak rövid távú működését, ugyanakkor biztosítsák a megújuló energia felé történő elmozdulást oly módon, hogy az ne veszélyeztesse gazdaságuk versenyképességét hosszú távon. Az emelkedő energiaárak az élelmezésbiztonságot is fenyegetik, mivel 2019 óta több mint kétszeresére nőtt az akut élelmiszer-ellátási bizonytalansággal küzdők száma, ami nemzetközi rendszereink összekapcsolódását tükrözi.
Ugyanakkor a következő hónapokban a magas infláció, az alacsony növekedés és a magas adósság veszélyezteti a munkahelyeket és a vállalkozásokat világszerte. A fórum legutóbbi jelentésében azt is megállapítják: a kis- és középvállalkozások (kkv-k) több mint kétharmada a túlélésért küzd, az emelkedő megélhetési költségek pedig emberek millióit taszítja szegénységbe szerte a világon. Úgy vélik, az "elmúlt években a technológiai fejlődés reményt adott a világunk előtt álló számos kihívás megoldására, de ezek fejlesztése és alkalmazása nem tartott lépést a kereslettel. Az olyan közösségek, mint a New Champions , a Tech Pioneers és az UpLink vázlatokat kínálnak az ilyen innováció előmozdítására és előmozdítására egy együttműködő közösségben."
A megélhetési válság lesz a legsúlyosabb kockázati tényező a következő két évben
A Világgazdasági Fórum pénzügyi és monetáris rendszerek jövőjét alakító platformja öt iparág érdekelt feleit vonja be: banki és tőkepiaci, biztosítási és vagyonkezelési, magán- és intézményi befektetők és ingatlanpiac. A Platform a kormányzati és üzleti szektorból származó partnerekkel együttműködve egy rugalmasabb, hatékonyabb és megbízhatóbb pénzügyi rendszer kialakításán dolgozik, amely megerősíti a hosszú távú értékteremtést és a fenntartható gazdasági növekedést.
A COVID-19 és az ukrajnai háború gazdasági utóhatásai az egekbe szökő inflációt, a monetáris politikák gyors normalizálódását és az alacsony növekedési, alacsony befektetési korszakot indították el.
Elhúzódó háború, makacs infláció, világjárvány
A kormányok és a központi bankok makacs inflációs nyomással szembesülhetnek a következő két évben, nem utolsósorban figyelembe véve az elhúzódó ukrajnai háború lehetőségét, az elhúzódó világjárvány miatti szűk keresztmetszeteket és az ellátási lánc szétválását ösztönző gazdasági hadviselést. A gazdasági kilátásokat lefelé mutató kockázatok szintén nagyok. A monetáris és a fiskális politika közötti téves kalibrálás növeli a likviditási sokkok valószínűségét, ami egy elhúzódóbb gazdasági visszaesést és az adósságzavarokat jelez globális szinten. A globális gazdasági széttagoltság, a geopolitikai feszültségek és a durvább szerkezetátalakítás hozzájárulhat a széles körű adósságzavarokhoz a következő 10 évben.
Még ha egyes gazdaságok a vártnál enyhébb gazdasági partraszállást is tapasztalnak, az alacsony kamatlábak korszakának vége jelentős következményekkel jár a kormányok, a vállalkozások és az egyének számára. A következményeket leginkább a társadalom legsebezhetőbb részei és az amúgy is törékeny államok fogják érezni, ami hozzájárul a növekvő szegénységhez, az éhezéshez, az erőszakos tiltakozásokhoz, a politikai instabilitáshoz, sőt az állam összeomlásához is. A gazdasági nyomás aláásni fogja a közepes jövedelmű háztartások nyereségét is, ami elégedetlenséget, politikai polarizációt és fokozott szociális védelemre való felhívást vált ki a világ országaiban. Az ebből fakadó új gazdasági korszak a gazdag és szegény országok közötti növekvő különbségek korszaka lehet, és évtizedek óta az első visszalépés az emberi fejlődésben.
Geopolitikai széttagoltság, hatalmi verseny, áremelkedés
A gazdasági hadviselés válik megszokottá, a következő két évben egyre nagyobb összecsapások lesznek a globális hatalmak és az állami beavatkozások között a piacokon. A gazdaságpolitikát defenzív módon fogják használni, hogy önellátást és szuverenitást építsenek ki a rivális hatalmakból, de egyre gyakrabban alkalmazzák támadólag is, hogy korlátozzák mások felemelkedését. A tanulmány szerint az intenzív geogazdasági fegyveresítés rávilágít a globálisan integrált gazdaságok közötti kereskedelmi, pénzügyi és technológiai kölcsönös függésből fakadó biztonsági sebezhetőségekre, ami a bizalmatlanság és a szétválás fokozódó ciklusát kockáztatja. Ahogy a geopolitika felülkerekedik a gazdasággal szemben, valószínűbbé válik a nem hatékony termelés hosszabb távú növekedése és az árak emelkedése. A globális pénzügyi és gazdasági rendszer hatékony működése szempontjából kritikus földrajzi hotspotok, különösen az ázsiai-csendes-óceáni térségben, szintén egyre nagyobb aggodalomra adnak okot.
Fellendül a hadiipar, globális fegyverkezési verseny várható
A GRPS válaszadói arra számítanak, hogy az államközi összecsapások a következő 10 évben nagyrészt gazdasági jellegűek maradnak. Azonban a katonai kiadások közelmúltbeli felfutása és az új technológiák elterjedése a szereplők szélesebb köre számára globális fegyverkezési versenyt indíthat el a feltörekvő technológiák terén. A hosszabb távú globális kockázati környezetet a több területre kiterjedő konfliktusok és az aszimmetrikus hadviselés határozhatják meg,az új technológiájú fegyverek célzott bevetésével, potenciálisan pusztítóbb méretekben, mint az elmúlt évtizedekben.
Kiberbiztonsági kockázatok
A technológiai szektor az erősebb iparpolitika és a fokozott állami beavatkozás központi célpontjai közé fog tartozni. Az állami támogatások és a katonai kiadások, valamint a magánberuházások ösztönzésével a feltörekvő technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés ütemes ütemben folytatódik a következő évtizedben, ami előrelépéseket eredményez többek között a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika és a biotechnológia területén. Azon országok számára, amelyek megengedhetik maguknak, ezek a technológiák részleges megoldást nyújtanak számos kialakulóban lévő válságra, az új egészségügyi fenyegetések kezelésétől és az egészségügyi kapacitások megszaporodásától kezdve az élelmezésbiztonság növeléséig és az éghajlatváltozás mérsékléséig. Azok számára, akik nem tudnak, nőni fognak az egyenlőtlenségek és az eltérések. A kiberbűnözés növekedésével párhuzamosan egyre gyakoribbá válnak a kritikus technológiai erőforrások és szolgáltatások megzavarására irányuló kísérletek, a mezőgazdaság és a víz, a pénzügyi rendszerek, a közbiztonság, a közlekedés, az energia, valamint a háztartási, űralapú és tenger alatti kommunikációs infrastruktúra elleni támadások. A technológiai kockázatok nem korlátozódnak kizárólag a szélhámos szereplőkre. A nagyobb adatkészletek kifinomult elemzése lehetővé teszi a személyes adatokkal való visszaélést törvényes jogi mechanizmusokon keresztül,
Klímakatasztrófa
Mivel a jelenlegi válságok eltérítik az erőforrásokat a közép- és hosszabb távon felmerülő kockázatoktól, a természetes ökoszisztémákra nehezedő terhek növekedni fognak, tekintettel a globális gazdaságban és a bolygó általános egészségi állapotában játszott szerepük még mindig alulértékelt szerepére. A természet elvesztése és az éghajlatváltozás szorosan összefügg egymással – az egyik szférában bekövetkezett kudarc átcsap a másikba. Jelentős politikai változtatás vagy befektetés nélkül az éghajlatváltozás hatásai, a biológiai sokféleség csökkenése, az élelmezésbiztonság és a természeti erőforrások felhasználása közötti kölcsönhatás felgyorsítja az ökoszisztéma összeomlását, veszélyezteti az élelmiszerellátást és a megélhetést a klímaérzékeny gazdaságokban, felerősíti a természeti katasztrófák hatásait, és korlátozza a további fejlődést.
Válság, globális sokk
A súlyosbodó válságok kiterjesztik hatásukat a társadalmakra, a lakosság sokkal szélesebb rétegének megélhetését sújtják, és több gazdaságot destabilizálnak a világon, mint a hagyományosan sebezhető közösségek és törékeny államok. A 2023-ban várható legsúlyosabb kockázatokra építve – beleértve az „energiaellátási válságot”, a „növekvő inflációt” és az „élelmiszer-ellátási válságot” – már most is érezhető a megélhetési költségek globális válsága. A gazdasági hatásokat tompították azok az országok, amelyek megengedhetik maguknak ,de sok alacsonyabb jövedelmű ország több válsággal is szembesül: adósság, éghajlatváltozás és élelmezésbiztonság. A folyamatos kínálati oldali nyomás azt kockáztatja, hogy a megélhetési költségek jelenlegi válsága a következő két éven belül szélesebb körű humanitárius válsággá változtatja számos importfüggő piacon. Az elkövetkező 10 évben kevesebb országnak lesz költségvetési mozgástere a jövőbeli növekedésbe, zöld technológiákba, oktatásba, gondozásba és egészségügyi rendszerekbe való befektetéshez. Az állami infrastruktúra és a szolgáltatások lassú hanyatlása mind a fejlődő, mind a fejlett piacokon viszonylag finom lehet, de a felhalmozódó hatások erősen maró hatást gyakorolnak a humán tőke és a fejlesztés erejére – ami kritikusan mérsékli az egyéb globális kockázatokat – vélekednek a most közzétett jelentésben. Folytatjuk!Forrás: World Economic Forum
