Amerika megérkezett Ukrajnába – GMO-val szennyezett ukrán kukoricát talált a NÉBIH
Több esetben is toxin- és GMO-szennyezést mutattak ki az Ukrajnából Magyarországra érkezett gabonák vizsgálatát követően. Több mint 29 tonnányi kukorica forgalmát korlátozták, illetve megsemmisítését rendelték el az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel. A PestiSrácok.hu még tavaly nyáron, az ukrán gabonaszállítmányok körüli politikai összecsapások közepette írt három részes tényfeltáró cikket arról, hogy miképpen árusította ki az ukrán vezetés az ország termőföldjeinek jelentős részét olyan amerikai cégeknek, amelyek az egészségre ártalmas, génmódosított élelmiszerekkel igyekeztek beteríteni az Egyesült Államokat és Európát. Ukrajnai terjeszkedésükkel utóbbi is karnyújtásnyira került.
A közlemény szerint még februárban rendelt el szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonáknál az agrárminiszter. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált vizsgálat Magyarország teljes területére kiterjed.
A szakemberek a gabonatárolókban fellelt tételekből vett mintákon GMO, növényvédőszer-maradék és toxintartalom vizsgálatokat végeztek, valamint ellenőrizték a tárolási körülményeket, a raktári kártevők esetleges jelenlétét és a nyomon követhetőséget is. Az ellenőrzések nemcsak a feldolgozatlan gabonaterményekre, hanem a Magyarországra érkező ukrán eredetű búzalisztekre is kiterjedtek, mivel azokat illetően is megfogalmazódott a minőségi kifogás gyanúja. E termékkörnél az ellenőrzések kiterjedtek a hamutartalom szárazanyagra, nedvessikér-tartalomra, a sütőipari értékcsoportra, növényvédőszer-tartalomra, és a radiológiai vizsgálatokra is – közölte az AM.
A több héten át tartó munka során a szakemberek három esetben találtak mikotoxinnal szennyezett kukoricát, és ugyancsak három minta mutatott pozitív eredményt a GMO-vizsgálatot követően. Mindezek mellett két esetben szójaszennyezettséget mutattak ki. A tárca tájékoztatása szerint Békés vármegyében a helyszíni ellenőrzés során találtak olyan ukrán származású, több mint 29 tonnányi kukoricát, amely csávázott kukorica-vetőmaggal volt szennyezett. Erre a tételre forgalmi korlátozást és megsemmisítést rendeltek el.
A hatóságok a magyar piacra érkező gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetnek alá. Kiemelték: az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használjanak csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság.
A szennyezett gabonából nem került és nem is kerülhet a magyar fogyasztókhoz. Az agrártárca elkötelezett amellett, hogy a magyar családok asztalira biztonságos élelmiszerek kerüljenek
– olvasható a minisztérium közleményében.
Így játszották ki az ukrán földet Amerikának
Az országát látszólag hősiesen védelmező ukrán elnök valójában nem népét, hanem a befektetéseket védi, a nyugati nagyhatalmak – illetve a velük szorosan, a civilszférában együttműködő woke forradalmárok – pedig az amerikai (és nemzetközi) nagytőkét féltik az orosz agressziótól, nem az ukránokat. Teszik mindezt egy olyan üzlet védelmében, amelynek értékéhez képest még a Biden család kelet-európai üzelmei is csupán aprópénznek tűnnek. A sors iróniája, hogy az ukrajnai agrárium kiárusításáról napvilágot látó hírek kapcsán egy olyan befektetési hálózat is napvilágra került, ami a „világ leggyűlöltebb agrárcégéhez”, az amerikai Monsantóhoz vezet, amely ellen a most Ukrajnát dicsőítő hivatásos jóemberek éveken át tartottak – teljesen jogosan – igen komoly tüntetéseket. Az világosnak tűnik, hogy Zelenszkij elnök ennek az érdekcsoportnak alaposan aláfeküdt az ukrán földvédelmi törvény visszavonásával, ennek ismeretében pedig kérdésessé vált az is, hogy vajon meddig ment el az elnök, akit hirtelen nagyon felkapott az amerikai média. Egy biztos: a háború nem rontott az amerikai nagytőke befektetési pozícióin.
A Majdan téri tüntetéssorozatot, majd az azt követő kormányváltást a liberális kánon szerint ildomos egyfajta demokratikus fordulatként, netán forradalomként értelmezni. Ezzel szemben a valóság, hogy az ország csupán tartótisztet cserélt: posztkommunista partnerország helyett félperifériás nyugati gyarmattá sorolódott át Ukrajna. Mielőtt ezt a kijelentést bárki is személyes sértésnek venné, fontos kiemelni, hogy a gyarmati–félperiféria státusz a kormányzat magatartására vonatkozik, nem általánosságban az országra: a 2014-es fordulatot követően hatalomra kerülő „nyugatos”, a liberális fősodorba kiválóan illeszkedő elnökök (Porosenko és Zelenszkij) ugyanis szabadrablást rendeztek az országban, amelynek csupán egy része az agrárium kiárusítása. Két lépcsőben, eddig összesen 30 milliárd dolláros bizniszt jelentett Ukrajnának a nyugati érdekek felé nyitás, amelyből 17 milliárdot az IMF, a maradékot pedig az USA és az EU pumpálta az országba – bármiféle látható eredmény nélkül.
A bűnjel a Monsanto háza táján keresendő. A cég régóta irodával rendelkezik Ukrajnában, ami ugyan nem jelenti azonnal, hogy bármi megkérdőjelezhető ügyhöz rögtön köze is lenne. Fontos azonban felidézni, hogy a cég jelenlétének ténye nem különbözik az amerikai hadsereg azon szokásától, hogy olyan helyeken helyeznek el bázisokat, ahol politikai irányítást akarnak szerezni. Az ugyanis már sokkal érdekesebb egybeesés, hogy az iroda megnyitása egybeesett az IMF és a Világbank által Ukrajna számára nyújtott kölcsön folyósításával, valamint az ennek nyomában felbukkanó külföldi befektetők megjelenésével. Ennek a 17 milliárd dolláros kölcsönnek volt ugyanis a feltétele a földvásárlást korlátozó rendelet enyhítése, illetve a génmódosított technológiát alkalmazó termesztési módszerek legalizálása. Utóbbiban járt élen a Monsanto, amelynek rákot okozó Roundup nevű gyomirtója a későbbiekben komoly fejfájást okozott az amerikai cégnek, utóbb pedig Ukrajnának is.
MTI nyomán; Fotó: MTI/EPA/Török védelmi minisztérium
