Tajvan lehet a következő Ukrajna?
Az ukrajnai háború mellett egy másik fenyegető konfliktus árnyéka vetül a világra. Kína továbbra is saját területének tekinti Tajvant, amely az egész világgazdaság szempontjából kiemelten fontos terület. Korábban William Burns, a CIA igazgatója kijelentette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök utasította Kína hadseregét, hogy "2027-re álljon készen egy sikeres invázió végrehajtására" Tajvanon. A sziget vezetői az ukrajnai háborút is elemezve megkezdték a felkészülést egy esetleges konfliktusra. De vajon milyen válasszal készül az Európai Unió? Az Egyesült Államok vonhat nukleáris védőhálót Tajvan fölé? Milyen hatással lenne a gazdaságra egy Kína-Tajvan háború? Egy biztos, háborút nyerni könnyű; de békét - azt már sokkal nehezebb.
Az ukrajnai orosz invázió egyéves évfordulóján Tajvanon, amelyet Kína a részének tekint (és amely katonai segítséget kap Washingtontól), sokan párhuzamot vontak aközött, hogy milyen két nagyhatalom árnyékában élni.
Olyanok vagyunk, mint két gyertya egy nagyon sötét szobában!
- fogalmazott Miao Poya tajvani politikus és aktivista, a Szociáldemokrata Párt tajpeji tanácsosa. Ma Tajvan 23 millió lakosú demokrácia, saját valutával és fegyveres erőkkel, de a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismeri el szuverén államként. Ez a megoldatlan ügy a bolygó egyik legveszélyesebb pontjává és két globális szuperhatalom közötti folyamatos küzdelem célpontjává tette. Washington hivatalosan soha nem határozta meg, hogy konfliktus esetén katonailag megvédi-e a szigetet és Peking pedig békés újraegyesítésre törekszik, de nem hajlandó kizárni a katonai erő alkalmazását "végső eszközként" a terület "bekebelezése érdekében.
Tajvan föld-föld rakétáinak hatótávolsága és feltételezett kínai célpontjai egy ellentámadás esetén:
Véletlenül utazott Tajpejbe az amerikai házelnök?
Mint ismeretes, ez a viharos háromoldalú kapcsolat tavaly nyáron lángolt fel, amikor Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház akkori elnöke Tajvanra látogatott. Az utazás feldühítette a kínai kormányt, amely válaszul példátlan méretű hadgyakorlatokat rendezett a sziget körül. Pelosi utódja, Kevin McCarthy beleegyezett, hogy Tajpej helyett Kaliforniában találkozik Tajvan elnökével, Tsai Ing-wennel, hogy csillapítsa a kínai hatóságok haragját - számolt be a Financial Times.
A Pelosi látogatása körüli vitát követően Washington 10 milliárd dolláros katonai támogatást hagyott jóvá Tajpejnek, és nemrég úgy döntött, hogy növeli az amerikai katonai tanácsadók számát a szigeten - írja a The Wall Street Journal. Tajvan eközben négy hónapról egy évre emelte a kötelező katonai szolgálatot, és azt is fontolgatja, hogy növeli az Egyesült Államokba küldött katonák számát, akik az amerikai katonákkal együtt kerülnének kiképzésre.
A szoros túloldaláról Peking aggodalommal figyeli a fejleményeket. A kínai kormány azzal vádolja Washingtont, hogy megpróbálja megváltoztatni a status quot a térségben, támogatja a szeparatista erőket, és megsérti az "Egy Kína politikát." Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta Washingtont, hogy a "ma Ukrajna, holnap Tajvan" gondolatát támogatja, és "súlyos következményekre" figyelmeztetett, ha ugyanezen az úton halad tovább.
Tajpej tanult Kijev esetéből
Mindketten erős és agresszív szomszédokkal állunk szemben, akiknek területi igényeik vannak
- fogalmazott Peifen Hszie, a 2016 óta Tajvant kormányzó Demokratikus Progresszív Párt nemzetközi ügyekért felelős igazgatója. Peifen szerint az ukrajnai háborúból le lehet vonni a tanulságokat:
Nem akarunk háborút, de fel kell készülnünk a legrosszabb forgatókönyvre. Nem fogunk meghajolni egy autoriter rezsim visszaélései előtt.
A gyűlésen, ahol Peifen a beszédét tartotta, felszólalt Jurij Poita ukrán elemző, Kína és a posztszovjet térségben gyakorolt befolyásának szakértője is. Poita elmondta, hogy találkozókon vett részt tajvani katonai parancsnokokkal, akik érdeklődést mutattak, az Ukrajna által összeállított védelmi rendszerek és a nyugatról szállított légvédelmi rakéták és páncéltörő fegyverek iránt. A szakértő hozzátette,
Tajvant az érdekli, hogyan lehet emelni és fenntartani a fegyveres erők morálját, ami Ukrajna egyik előnye. Meg akarják érteni, hogy az ukrán fegyveres erők miért nem adják fel, miért harcolnak olyan ádázul a harctéren.
2027-ben várható a kínai támadás?
Joseph Wu Tajvan külügyminiszter az LBC műsorában korábban arról beszélt:
Nagyon komolyan vesszük a kínai katonai fenyegetést... Azt hiszem, 2027 az az év, amikor komolyan kell vennünk a dolgot.
Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Hszi Csin-ping, Kína vezetője utasította az ország hadseregét, hogy 2027-re álljon készen Tajvan annektálására. Yun Sun, a Stimson Center, egy amerikai kutatóintézet Kína-programjának igazgatója úgy fogalmazott:
a kínai hatóságok soha nem tűztek ki nyilvánosan 2027-es célt. Nem hiszem, hogy Hszi 2027-ben tervezi Tajvan lerohanását, hacsak Tajvan addig nem nyilvánítja ki függetlenségét.
Wu analógiát vont Kína és Oroszország között, mondván, hogy a világ a múltban nem vette komolyan Oroszország agresszív magatartását.
Nem akadályoztuk meg Oroszországot abban, hogy elfoglalja a Krímet. Az oroszok pedig felbátorodtak, hogy háborút indítsanak Ukrajna ellen. Nem akadályoztuk meg Kínát abban, hogy nemzetbiztonsági törvényt vezessen be Hongkongban. És az emberek azt kérdezték: Tajvan lesz a következő? Most Tajvan érzi ezt a nyomást.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság - és a világ többi része - jelentős mértékben függ a Tajvanon gyártott félvezetőktől, ahol a legfejlettebb számítógépes chipek több mint 90%-át gyártják.
Ha az ellátási láncban vagy a szállítási útvonalakban bármilyen zavar keletkezik, az szerintem komoly hatással lesz a világ többi részére
-emelte ki a tárcavezető.
A brit külügyminiszter a korábban arra figyelmeztetett, hogy Kína-Tajvan háború tönkretenné a világkereskedelmet és katasztrofális csapást mérne a világgazdaságra. James Cleverly a Nagy-Britannia és Peking kapcsolatairól szóló beszédében azt mondta, hogy "egyetlen ország sem tudná megvédeni magát egy tajvani háború következményeitől."
Egy kínai támadás esetén elég fegyvert kaphatna Tajvan?
Egy tajvani konfliktus nagyban különbözne az ukrajnai inváziótól, a szakértők azt is elismerik, hogy mindkét esetben sok azonos fegyverrendszerre van szükség. De Tajvant sokkal nehezebb lesz ellátni, mint Ukrajnát. Az ukrajnai háború miatt az országok pótlási kapacitásai a végletekig ki vannak merülve. A felszerelések előzetes elhelyezése problematikus, amikor az Egyesült Államok és európai szövetségesei "gyengeségekkel rendelkeznek mind a készleteink, mind a termelési kapacitásunk tekintetében" - ismerte el Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.
Drága mulatság a fegyverkezés és igen hosszadalmas. A kormányoknak növelniük kell a katonai költségvetést, hogy reagálni tudjanak az új fenyegetésekre, de a védelmi ipari bázist az egész világon bővíteni kell, különben ezek a növekvő költségvetések elköltetlenek maradnak. Például az AUKUS-projekt, az Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti háromoldalú biztonsági paktummal kapcsolatos egyik legnagyobb gondot a tengeralattjárók megépítése jelenti. A hajógyárak már most is teljes kapacitással működnek, van egy kis lemaradás, ezek a tengeralattjárók nélkül is.
Még a rekordot döntő 824 milliárd dolláros védelmi költségvetés mellett is elismerik az amerikai védelmi tisztviselők, hogy az egész hadiipari infrastruktúrában "korlátozott alkatrész- vagy munkaerő-problémák" vannak. A kormányok sietnek az új szerződések aláírásával és a kapacitásbővítéssel, de mindkettőhöz idő kell. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy két és fél évbe is beletelhet, mire egyes új megrendeléseket leszállítanak.
Az USA nukleáris védőernyőt vonhat a sziget köré?
Tajvani politikusok szerint védelmi szakértők felvetettek egy javaslatot, hogy Tajvant az USA vonja a "nukleáris ernyője" alá - közölte az EurAsian Times. Ez azonban nem azt jelenti, hogy atomfegyvereket helyeznének el a szigeten, hanem arra, hogy az USA nukleáris választ adjon, ha a szigetet támadás éri - feltehetően Kína részéről. Tajvan külügyminiszterét, Joseph Wu-t idézte a Taipei Times. A tárcavezető szerint:
Tajpej és Washington tárgyalásokat folytat az ügyben
Az Egyesült Államok részéről sem érkezett hivatalos válasz a tajvani nyilatkozatra, ami arra utal, hogy Washington maga nem mérlegeli ezt a lehetőséget, és valószínűleg lebeszélne minden ilyen hivatalos tervről. Su Tzu-yun vezető védelmi szakértőt, aki kifejtette, hogy Tajvan nemzetbiztonsági doktrínája kifejezetten tiltja a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztését "annak ellenére, hogy fennáll a veszélye annak, hogy ilyen fegyvereket használnak ellene". Su hozzátette,
a szövetségesek nukleáris ernyőjének kiterjesztése Tajvan fölé jelentősen javítaná Tajvan biztonságát
Úgy tűnik, hogy a provokatív nyilatkozat is inkább kommunikációs trükk, mintsem konkrét katonai döntés. Ugyanis eddig soha nem volt példa arra, hogy Kína nukleáris támadással fenyegetőzött volna Tajvan, India vagy az Egyesült Államok ellen. Kína hivatalosan a "békés újraegyesítést" propagálja, de nem zárja ki a katonai erőt bevetését sem, ha úgy látja, hogy erre forgatókönyvre bárki tartós és visszafordíthatatlan fenyegetést jelent.
A békés újraegyesítésre fenyegetést jelenthetnek az olyan, Tajvan függetlenségét kinyilvánító entitások, mint például az USA vagy bármely más jelentős ország, melyek ezzel megsértenék az Egy Kína elvét (azáltal, hogy Tajvant önálló nemzetnek vagy a kínai nemzet képviselőjének ismerik el, vagy a sziget olyan fegyvereket kapna, melyekkel tartósan biztosíthatnák a függetlenségüket, pl. a repülőgép-hordozókat és nukleáris tölteteket hordozó rakétákat). Joseph Wu felvetésével kapcsolatban sem az amerikai külügyminisztérium, sem a védelmi minisztérium, sem a Fehér Ház nem adott nyilatkozatot vagy reakciót, ami arra utal, hogy
az USA nem fogja Tajvant nukleáris fegyverekkel megvédeni.
Korábban az USA azzal vádolta Kínát, hogy bővíti és modernizálja nukleáris arzenálját, és ennek alátámasztására rendszeresen műholdképek jelentetnek meg a sajtóban az új, földalatti nukleáris indító silókról. A hivatalos jelentések szerint Kína robbanófejkészlete mérsékelt, 300 és 400 között mozog.
Milyen válaszokat adna a nyugat Tajvan lerohanására?
A mikrochipek az elmúlt években egyre inkább politikai kérdéssé váltak, mivel a legfejlettebb technológiák, a gazdasági fejlődés és a katonai dominancia szempontjából kulcsfontosságúnak tartják. Tajvan a fejlett chipgyártás központja. Félő, hogy ha Kína önellátóvá válik a félvezetők terén, az megkönnyítheti számára a sziget megszállását. Az Egyesült Államok és Európa több tízmilliárdot fektet be a fejlett, hazai félvezetőgyártás létrehozásába, hogy megpróbálja biztosítani az ellátást.
A nyugati kormányok valószínűleg szankciókkal válaszolnának egy kínai invázióra, megszakítva legalább néhány kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot, ahogyan Oroszországgal is tették. Más szóval az EU lehetőségei kimerülnek a következőkben: részvétel az exportellenőrzésben, a kereskedelmi és pénzügyi szankciókban, valamint a befektetési tilalmakban.
A katonai fronton Európa hiánypótló képességeket biztosítana. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Hollandia segíthetne a kiberhadviselésben, segíthetne Tajvannak megvédeni a saját rendszereit, és azonosíthatná a kínai rendszerek gyenge pontjait. Felderítő műholdakkal és más hírszerzési eszközökkel járulhatnának hozzá a koalíciós erőfeszítésekhez; feltölthetnék az amerikai lőszerkészleteket; és esetleg nagy hatótávolságú csapásmérő képességeket, például tengerről indítható cirkálórakétákat kínálhatnának fel Tajvannak.
Az EU tagállamainak hadihajókat kellene telepíteniük a Tajvani-szorosban való járőrözésre, hogy elrettentse Pekinget a katonai agressziótól
- jelentette ki még áprilisban Josep Borrell, a blokk külpolitikai vezetője. A Le Journal du Dimanche című lapban megjelent cikkében Borrell szemére vetette Emmanuel Macron francia elnök Tajvannal kapcsolatos távolságtartását, amelyet a POLITICO-nak adott, április elején megjelent interjújában közölt. Borrell a francia kiadványban úgy érvelt, hogy "Európának valójában nagyon is jelen kell lennie ebben a
ezért felszólítom az európai haditengerészeteket, hogy járőrözzenek a Tajvani-szorosban, hogy ezzel is jelezzék Európa elkötelezettségét a hajózás szabadsága mellett ezen az rendkívül fontos területen.
Míg a szankciók inflációhoz vezettek, a világ műhelyéből származó import leállítása nemcsak további áremelkedéshez, hanem globális hiányhoz is vezethet. Feltételezhetően a kínai kormány is szankciókkal válaszolna, amely még inkább súlyosbítaná a világgazdaság helyzetét. Mark Williams, a Capital Economics tanácsadó cég vezető ázsiai közgazdásza szerint:
A Kína és Tajvan közötti háború olyan sokkot okozna a világgazdaságnak, amely nagyobb lenne, mint bármi, amit a modern időkben láttunk.
Forrás: Financial Times, EurAsian Times, CNN, El Pais, Guardian, Japan Times, Taipei Times, Telegraph;
Kiemelt kép: Twitter/OSINTdefender
