Vajon Amerika tud három háborút is finanszírozni? – A szakértő válaszol
Ha az ukrajnai és az izraeli konfliktus nem lenne, Tajvan képezné az amerikai fókusz elsődleges terepét – hangsúlyozta megkeresésünkre Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa. A szakértő elmondta, hogy a fegyverkezési verseny egyre nagyobb lendületet nyer, nemcsak Amerikában.
Az amerikai védelmi ipari bázis kérdésében felmerült a nyár folyamán, hogy mennyire tudja ezt fenntartani a Biden-adminisztráció
– emelte ki portálunknak Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Ennek megfelelően az elmúlt évben mind a Biden-adminisztráció, mind a Kongresszus részéről voltak kezdeményezések az amerikai védelmi szektor fejlesztésére a Pentagon innovációs programjainak erősítésétől kezdve a különböző beszállítók hatékonyabb bevonásán át a külföldi fegyvereladások felgyorsításáig bezárólag. A szakértő kifejtette, hogy az Ukrajnának küldött amerikai fegyverek kérdésében volt némi lassulás, ennek sok esetben logisztikai oka volt, így például a még januárban beígért 31 db M1 Abrams harckocsi szállítása lassult le (a harckocsik szeptemberben értek Ukrajnába). Izrael támogatása eddig csak a 155mm-es tüzérségi lövedékek formájában vont el erőforrást az Ukrajnának szánt amerikai csomagból, egyelőre a Biden-adminisztráció fenntarthatónak tartja a két ország párhuzamos támogatását.
Amit a republikánusok szerettek volna, hogy szigorúbb legyen az ellenőrzés Ukrajna felé
– emelte ki Csizmazia Gábor. Hangsúlyozta, hogy jelenleg a Pentagon, a külügyminisztérium, valamint a USAID illetékes szervei ellenőrzik ezeket a tételeket. Az átfogóbb ellenőrzésre egyébként a Biden-adminisztráció eddig kevésbé volt fogékony; ezt főleg a képviselőházi republikánusok egy csoportja szorgalmazza.
Nemcsak Ukrajnára figyel most az amerikai vezetés. Az izraeli konfliktus kapcsán Csizmazia Gábor kérdésünkre kifejtette, hogy az amerikai politikai elit többsége kimondottan Izrael-barátnak tekinthető, ugyanis a közel-keleti ország stratégiai szövetségese az USA-nak. Hozzátette, hogy bár az ügyben találkozni lehet kritikusabb hangokkal is, főleg a fiatal baloldali szavazók körében, általánosságban az amerikai társadalom is Izrael-barát. A szakértő az Izrael és a Hamász közötti háborúra adott amerikai válaszból kiemelte azt a 105 milliárd dolláros törvénytervezet, amit jelenleg a felsőház vizsgál. Ebből 14,3 milliárd menne Izraelnek, döntően katonai támogatás formájában. Ugyanezen tervezet viszont más témákat is érint, így például 64 milliárd dollár Ukrajnának menne, aminek csak egy része szól katonai eszközökről, miközben további 13,6 milliárd dollárt az USA déli határának fokozott védelmére fordítana, kivéve újabb falak építését.
Ez utóbbi, vagyis a különböző témák összekapcsolásának ügyében megosztottak a republikánusok, még a szenátusban is. Ugyanakkor a felsőházi demokrata többség, kiegészülve néhány republikánus szenátorral, vélhetően megszavazza ezt a tervezetet
– emelte ki Csizmazia Gábor. A kutató elmondta azt is, hogy így is elkülönítenek 7,4 milliárd dollárt Tajvanra a fent említett 105 milliárdos keretből, ugyanis a kelet-ázsiai biztonságpolitikai gócpontok az amerikai geopolitika kitüntetett figyelmét élvezik, még ha más konfliktusok most sürgősebb cselekvésre is késztetik Washingtont.
Közben egyre nagyobb lendületet nyer a fegyverkezés. Az amerikai védelmi költségvetés az elmúlt években fokozatosan nőtt, 2024-es tervezett keretösszege már 850 milliárd dollár körül alakul. Ez persze egy sokrétű büdzsé, amibe beletartozik az eszközbeszerzéstől kezdve az innovációs programok finanszírozásán át a katonák családjának támogatása is. A védelmi ipari bázis megerősítése, vagyis a fejlesztési és gyártási képességek fokozása egyébként nem egy amerikai sajátosság: a geopolitikai versenyhez hozzá tartozik a fegyverkezés, ami már évek óta tetten érhető globális trend, ráadásul nemcsak a védelmi kiadások növelése, hanem a nemzetközi fegyverzetkorlátozási megállapodások gyengülése terén is.
Fotó: MTI/EPA/Reuters/Jonathan Ernst
