Veszélyes puskaporos hordó alakult ki a Közel-Keleten, kemény csapásokra készül az USA, de egyre több az ellensége (Videó)
Amerikai szakértők szerint Joe Biden válasza a jordán támadásra valószínűleg erőteljes lesz, de az USA mégis óvatos, nehogy szélesebb háborút robbantson ki Iránnal. Az Egyesült Államok válasza a Jordániában végrehajtott dróntámadásra, amely három amerikai állampolgárt ölt meg múlt hét szombaton, erőteljesebb lesz az Irakban vagy Szíriában végrehajtott megtorló támadásoknál – közölték tisztviselők a CNN-nel.
A lap szerint az amerikai elnökön egyre nagyobb a nyomás, hogy olyan választ adjon, amely végleg véget vet az ilyen jellegű támadásoknak. Az Irán által támogatott milicisták tavaly október óta több mint 160-szor vettek célba amerikai létesítményeket Irakban és Szíriában. Ezen kívül több republikánus törvényhozó követeli azt, hogy az USA közvetlenül Irán területére sújtson le, ami véleményük szerint egyértelmű üzenet lenne. Mégis, a legnagyobb kihívás a Biden-adminisztráció számára, hogy milyen választ adjon a dróntámadásra anélkül, hogy egy regionális háborút robbantana ki.
Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban számos légicsapást mért Irán proxyhadseregének fegyverraktáraira Irakban és Szíriában, azonban eddig egyik támadás sem riasztotta el a milicistákat, akiknek az eddigi 165 támadása több mint 120 amerikai katonát sebesített meg a régióban tavaly október óta.
Mark Hertling nyugalmazott tábornok úgy nyilatkozott, hogy a három amerikai katona halála
nyilvánvalóan átlépte az elnök által meghúzott vörös vonalat.
Éppen ezért a szakértők és elemzők erőteljes válaszra számítanak, ami nem feltétlenül korlátozódik egy napra vagy országra. Ugyanakkor a szakértők valószínűtlennek tartják, hogy az USA Irán területén belül fog lecsapni. Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy
a Közel-Kelet környezete ugyanolyan veszélyes, mint legalább 1973 óta, vagy azt megelőzően is.
Hozzátette, hogy az USA válasza
többszintű és szakaszos lehet, valamint hosszú ideig tartó.
Tehát a Biden-adminisztráció dönthet úgy, hogy újra lesújt a milíciákra Irakban, Szíriában vagy mindkét országban, és célba veszi a régióban lévő milíciák vezetését. Ahogyan január elején az USA célba vette az Irán proxyhadseregének számító Harakat al-Nujaba egyik magasrangú tagját, aki amerikai célpontokra támadt.
Egy másik lehetőség a kibertámadás, ahogy azt a tisztviselők megjegyezték. Az egyik amerikai tisztviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok ügyel arra, hogy ne legyen túl konkrét a drón eredetét vagy azt illetően, hogy melyik milicista csoport kezdeményezte a támadást. Mégpedig azért, hogy amennyire lehet, a meglepetés erejével csapjon le a felelősökre. Amerikai tisztviselők csak annyit közöltek, hogy az Irán által támogatott csoport, a Katáib Hezbollah támogatta az amerikai létesítmények ellen irányuló csapást. Az egyik amerikai védelmi tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy mindegyik, a támadásra adott válaszlehetőség az asztalon van.
Kirby: nem keressük a háborút Iránnal
Nem keressük a konfliktus kiszélesítését a Közel-Keleten. Valójában az elnök minden lépése a deeszkalációra, a feszültség csökkentésére irányul
– nyilatkozta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. Arra nincs bizonyíték, hogy Irán közvetlenül irányította volna a támadást, vagy hogy szándékosan eszkalálni akarta volna helyzetet az USA-val szemben. Az iráni kormány pedig tagadta, hogy részt vett volna a támadásban.
Egy amerikai tisztviselő úgy gondolja, hogy „nem az eszkaláció volt a szándék. Ugyanolyan típusú támadásról van szó, amelyet korábban 163-szor követtek el, de a 164. alkalommal szerencsével jártak.” Sabrina Singh, a Pentagon sajtótitkár-helyettese egy hétfői tájékoztatón azt mondta, hogy tudják, ezeket a csoportokat Irán támogatja, de nem tudott többet mondani arról, hogy ki irányította .
Irán éveket töltött a regionális proxyhadseregek fejlesztésével, a libanoni Hezbollahtól kezdve egészen a jemeni húszikon át az iraki és szíriai militáns csoportokig.
Az igazgató szerint Teherán pénzzel, fegyverekkel, felszereléssel látta el őket, valamint kiképzést is nyújtott számukra. Mindeközben megpróbálta kiszélesíteni a befolyását a Közel-Keleten és rábírni az Egyesült Államokat, hogy fordítson hátat a régiónak.
Az elmúlt három hónapban Irán komoly hasznot húzott abból, hogy az ellenállási tengelyébe fektetett évekig
– mondta Alterman. Szerinte emellett Teherán végignézte, ahogy az Egyesült Államok- és Izrael-ellenes tüntetések söpörtek végig a Közel-Keleten az Izrael-Hamász háború kitörése után. Irán egyre közelebb került Oroszországhoz és Kínához, és az iraki tisztviselők a közelmúltban egyre hangosabban követelték, hogy Irán vessen véget az Egyesült Államok katonai jelenlétének az országban.
A (Biden-)adminisztráció minden üzenete az eszkalációtól való félelemről szól
– nyilatkozta egy korábbi katonai hivatalnok, aki közelről követi a közel-keleti fejleményeket. Hozzátéve: „Saját magunkat sikerült itt eltántorítani (a Közel-Keleten)”.
Forrás: CNN; Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
