Pesti Srácok

Mekkorák a valós ukrán veszteségek? – Ki hazudik, a Pentagon vagy Kijev?

Mekkorák a valós ukrán veszteségek? – Ki hazudik, a Pentagon vagy Kijev?

Csak 31 ezer ukrán katona halt meg az orosz erőkkel folytatott kétéves harcok során – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, aki szerint a veszteségek száma még Kijev nyugati támogatóinak becsléseinek is alatta van. Zelenszkij vasárnap az ország fővárosában tartott beszédében azt állította: „31 ezer ukrán katona halt meg ebben a háborúban – nem 300 ezer, nem 150 ezer, nem az, amiről Vlagyimir Putyin orosz elnök és álnok köre hazudik. De ettől függetlenül minden egyes ilyen veszteség nagy áldozat számunkra.”

Érdekessége eme szomorú adatoknak, hogy az ukrán kormány 2022. október 30-án igen megharagudott Ursula von der Leyenre, amikor az Európai Bizottság elnöke a sajtónak 100 ezer elesett ukrán katonáról beszélt. A politikusnő még a Twitteren is közzétette ezt az állítását, mire a kijevi kormány élesen reagált, hogy csak a hadsereg főparancsnokának, a honvédelmi miniszternek vagy Zelenszkij elnöknek van joga a veszteségekről adatokat publikálni. Az ukrán kormányszóvivő azt is tudni akarta, hogy Von der Leyen asszony honnan kapta ezeket az adatokat. Bohdan Szenik, a hadsereg egyik szóvivője azt is elmondta, hogy ezek az adatok titkosítottak.

2023 augusztusában a New York Times liberális napilap is foglalkozott a témával, Mark A. Milley tábornokot, vezérkari főnököt idézve, aki szerint 100 ezer felett van az elesett ukrán katonák száma. Később egy privát beszélgetésben elmondta, hogy a szám inkább a 120 ezerhez közelíthet. Milley ezt a becslést még jóval a cikk megírása, a bahmuti harcok előtt tette, ahol katonák ezrei estek el mindkét oldalon. Voltak amerikai szakértők, akik tavaly nyáron 70 ezerre becsülték az elesettek számát és 120 ezerre a sebesültekét ukrán oldalon. Ezeket a számokat említette abban az időben a francia Le Monde írása is.

A sikeretelen tavaszi offenzíva után a Pentagon már nem is említett konkrét számokat, hanem „komoly veszteségekről” („very-very hard situation”) beszélt. Az USA védelmi minisztériumának szakértői úgy látták, hogy a nyugati fegyverek egynegyede is megsemmisült ekkor. A rendkívül magas ukrán veszteségek meg is döbbentették a Pentagont, hiszen a vietnámi háborúban, amely két évtizedig tartott, 58 ezer amerikai katona esett el, a szintén húsz évig tartó afganisztáni misszióban 2448, az afgán és külföldi katonák összes vesztesége pedig 69 ezer volt 2001 és 2021 között.

PestiSracok facebook image

Dr. Resperger István ezredes, egyetemi tanár tavaly szeptemberben azt nyilatkozta a veszteségek ügyében: „jelen pillanatban a legóvatosabb becslések szerint is 150 ezer halottja van Ukrajnának, 450 ezer a sebesültek száma, amiből 150 ezer soha nem fog járni”. Az orosz oldalon szerinte nagyjából 100 ezer halott és 300 ezer sebesült az eddigi mérleg.

Az orosz védelmi minisztérium az ukrán csapatok veszteségeit 400 ezer körülire becsüli, ebből csak 2023-ban több mint 215 ezer katona esett el a közel ezer kilométeres fronton. Ezt a becslést a múlt hónapban tették közzé, mielőtt az orosz erők a jelentések szerint több mint 1500 ukrán katonát számoltak fel a Donbassz kulcsfontosságú erődítményének, Avgyijivkának a felszabadítása során a múlt hétvégén.

Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.