Veszekedés, sírás, mémek és óvatoskodás – így reagált az internet a Hezbollah elleni csipogós robbantásra
Tulajdonképpen a fél világ most arról a 3000 csipogóról beszél, ami szerdán robbant fel nagyjából egy időben Libanon Hezbollah ellenőrizte területén és Szíriában. Nekünk magyaroknak különösen fontos most ez a történet, hiszen a felrobbant eszközöket kapcsolatba hozták a magyarországi székhelyű BAC Consultingal, akik a tajvani Gold Apollo megbízásából gyártották őket. Megnyugtató viszont, hogy hazánkat a nyugati sajtó és az internet népe legfeljebb, mint a történetbe belekevert mellékszál emlegeti, miközben mindenki arra vár, hogy kiderüljön a teljes igazság. De persze olyan is volt, aki hisztérikus rohamot kapott a TiKTok-on, ennek következtében pedig újabb Izrael-ellenes hullámokat indítottak el a történtek. Egyesek viszont a csipogót, mit szitokszót/fenyegetést kezdték használni.
A nyugati sajtó igyekezett kivételesen objektíven beszámolni az eseményekről. Az NBC News például “Ki készítette a robbanó személyhívókat? Zavaros globális nyomvonal rajzolódik ki a halálos libanoni robbanások mögött” címmel írt cikket az esetről, amelyben arról írnak, hogy a tajvani székhelyű Gold Apollo engedélyt adott, a magyarországi székhelyű BAC-nak a márka használatára. Megemlítik azt is, hogy a Hezbollah„súlyos elszámolást” említett a robbantásokkal kapcsolatban.
Az Times of Israel egy jóval furcsább cikket írt az esetről: a lap kiemeli már a címben is, hogy nem Magyarországon készültek a személyhívók, és a magyar székhelyű cég csak közvetítőként vett részt az üzletben. Mégis, a lap valamiért nagy részletességgel ír arról, hogy hol található Budapesten a BAC Consulting székhely.
A magyar főváros egy csendes negyedében, egy ikerházban található annak a cégnek a központja, amely a Libanonban és Szíriában a Hezbollah terrorcsoport elleni izraeli hadművelet részeként felrobbant személyhívók gyártásához köthető. A szerény budapesti épület földszintjén a BAC Consulting osztozik más vállalkozásokkal
– írja a lap. Hogy az ügy szempontjából mindez miért fontos, arra még nem találtunk magyarázatot.
A legnagyobb botrányt talán a New York Post váltotta ki, akik “Pittyegés, pittyegés, bumm” címmel hoztak le címlap cikket a nyomtatott újságjukban. Az írás egyébként nem csinál viccet senkinek a halálából, és viszonylag objektíven tárja fel az eseményeket, a cím miatt azonban a spanyol Publicó reagált, és egy cikkben ki is fejtették, hogy mit gondolnak a New York Post cikkéről, amely szerintük elvicceli a történteket.
A Le Monde arra helyezte a hangsúlyt a cikkében, hogy a “Tajvan és Magyarország egyszerre tagadják, hogy közük van a Hezbollah személyhívóinak a gyártásában”.
A New York Times közben amerikai és más névtelen tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Izrael robbanóanyagot helyezett a tajvani Gold Apollo személyhívó-szállítmányába. A Gold Apollo tagadta a készülékek gyártását, ehelyett budapesti partnerére, a BAC Consulting Kft-re mutogat. A lap arról is ír, hogy a tajvani ügyészség nyomozást indított az ügyben.
Az X-en egyébként rengeteg olyan fotó és bejegyzés kering, amelyek Izraelt bírálják azért, mert gyerekek is meghaltak, megsérültek a támadásban. Az ilyen posztok alatti komment szekcióban heves viták alakultak ki, az Izraelt támogatók általában azt a kérdést teszik fel, hogy ha “csak egy gyerek” volt, akkor mit keresett a Hezbollah-ban.
És az internetes humorgyár is elindult az egyébként egyáltalán nem vicces történettel kapcsolatban. Izraeliek, vagy Izraelt támogatók például tömegével készítenek olyan videókat, amiken a Hezbollah tagok robbanás utáni életét figurázzák ki: például azzal, hogy már nem mertnek semmilyen elektronikai, vagy háztartási eszközhöz hozzáérni, így a reggeli kávé elkészítése is komoly kihívás nekik. Íme egy példa.
Mások másképpen reagáltak, egyes, magukat WOKE-nak tartó liberálisok felháborodott videókat készítettek a TikTok-ra, amikben főleg Izraelt és az erőszakot kritizálják. Kérdés, hogy az ilyen tartalmak mennyire tudnak elindítani egy újabb Izrael-ellenes hullámot a közösségi médiában.
És természetesen a mémek sem maradhatnak el, bármi is történjen a világban, ezek közül csak egyetlen egyet merünk kirakni, a legtöbbjük ugyanis a nyugalom megzavarására alkalmas, illetve éppen ezzel a céllal készült.
Ami még újdonság lehet, hogy egyesek elkezdték szitokszóként, sértegetésként használni a személyhívókat, így tett például az amerikai republikánus képviselő,
Harriet Maxine Hageman, aki egy számára nemszimpatikus újságírótól kérdezte meg, hogy nála van- e a csipogója.
