Hol vannak ilyenkor a feministák? – Már szinte az afgán nők létezését is megtiltják a tálibok
Fél év is alig telt el azóta, hogy az amerikai és európai egyetemekben forradalmi hangulatú liberális megmozdulások törtek ki a Hamász mellett, a tálibok újabb csapást mértek a nők szabadságjogai ellen, de ez ugyanezeket az embereket egyáltalán nem zavarja. Amióta visszatértek a tálibok az afgán hatalomba, az egyébként is szigorú saría törvények még szigorúbb betartatásával pusztítják a nők egyre zsugorodó szabadságjogait. Persze sem az ENSZ, sem pedig az emberi jogokra oly’ érzékeny Amnesty International sem tesz különösebbet szinte semmit egy állásfoglaláson kívül. Nem csoda, hogy az afgán feministák besokalltak a Nyugattól.
Az afganisztáni tálibok új törvények bevezetésével fokozták a nők elnyomását, amelyek tovább korlátozzák jogaikat és szabadságaikat. A liberális Deutsche Welle beszámolója szerint a nőknek most megtiltják, hogy nyilvánosan beszéljenek vagy szavalják el a Koránt. Sőt még az idegen, azaz nem a családjához tartozó férfiakra sem nézhetnek az érintettek.
Ez a tálib törvény a legapróbb emberi interakciókkal foglalkozik, és túlmutat a személyes kapcsolatok társadalmi megfigyelésén. Attól tartunk, hogy a tálibok a lehető legrosszabb módon fogják végrehajtani ezt a törvényt. Nem lesz magánélet Afganisztán polgárai számára. Ez a rendelkezés nyílt platformot teremt az emberi jogok további megsértéséhez az országban
– mondta Fereshta Abbasi, a Human Rights Watch (HRW) kutatója.
Tömegével büntetnek
A tálibok mindezt annyira komolyan veszik, hogy a nőügyi minisztériumot átalakították bűnmegelőzési és erényterjesztési minisztériumra. Az új tárca nagyon szerteágazó jogkörrel érvényesíti ezeket a szabályokat, és minden törvényes eljárás látszata nélkül bünteti meg a „szabályszegő” nőket. A nyilvános tereken „erkölcsrendőrök” járőröznek, hogy fellépnek az öltözködési szabályok megsértése és más vélt szabályszegések ellen.
Csupán a hidzsáb „nem megfelelő” viselésével vádolt nőket azzal is megbüntetik, hogy a megaláztatást tovább fokozva nyilvános helyeken veszik őket őrizetbe és túlzsúfolt cellákban rossz körülmények között tartják fogva őket. Mindezt az is megnehezíti, hogy a hatóságok különböző fizikai megfélemlítéseket alkalmaznak az ártatlan nőkkel szemben is.
A minisztérium ebben a hónapban közölte, hogy az elmúlt évben több mint 13 000 embert vett őrizetbe "erkölcstelen cselekedetek" miatt, összhangban a saría vagy az iszlám jog értelmezésével.
Mindez pedig azzal járt, hogy a tálib rezsim teljesen kizárta a nőket a közélet és a magánélet szinte minden területéről.
Se oktatás, munkavállalás, csak a pőre létezés létezés
A tálibok nem elégettek meg azzal, hogy nem vehetnek részt nők a közéletben. A hölgyek általános iskolában mindössze a hatodik osztályig járhatnak, középiskolákba, egyetemekre így nem kerülhetnek.
A nők által vezetett vállalkozásokat, például a szépségszalonokat erőszakkal bezárták, a középiskolákat pedig csak a fiúk számára nyitották meg újra. A női sportokat, az aktivizmust és a tüntetéseken való részvételt megfélemlítéssel, erőszakkal és teljes tiltással vették körbe.
A nyilvános megjelenéseket szigorúan ellenőrzik, a nőknek teljes testet fedő takarót kell viselniük, és megtiltják, hogy nyilvánosan felemeljék hangjukat. A tálibok erkölcsrendőrsége elsöprő erővel hajtja végre ezeket az intézkedéseket, gyakran önkényesen fogva tartva és megbüntetve a nőket.
A nőket kizárták a parkokból, edzőtermekből és történelmi helyszínekről. Ha utazni akarnak, akkor azt csak férfi kíséretében tehetik meg.
Kizárták őket a civil szervezetekből és a nemzetközi szervezetekből is, egyes ügynökségek kénytelenek eltávolítani a „nő” szót a nevükből. A médiában szigorú szabályok tiltják, hogy a nők adásokban vegyenek részt, vagy tartalomban szerepeljenek.
Gyenge válaszreakció
A nők tiltakoztak ezek ellen az igazságtalanságok ellen, követelve a munkához és az oktatáshoz való jogukat, de erőfeszítéseiket erőszak, letartóztatások és a jogosulatlan tüntetések tilalma akadályozza.
És miközben Afganisztán súlyos humanitárius válsággal néz szembe, közel 24 millió ember szorul segítségre konfliktusok, szegénység és természeti katasztrófák miatt, a Nyugat mindezt most tétlenül nézi.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete például ugyan egy formailag 3,06 milliárd dolláros akciót indított el. Ebben az élelmezésbiztonságot, az egészségügyet, valamint a kiszolgáltatott csoportok, köztük a nők és a gyermekek védelmét helyezi előtérbe. Ám ezenkívül nem történt különösebb előrelépés a térség belső konfliktusainak megakadályozására.
Az LMBTQ-jogokat és a feministákat névleg védelmező liberális Amnesty International semmit mást nem tett, pusztán állásfoglalásban nevezte nemi üldöztetésnek, emberiesség elleni bűncselekménynek a tálibok törvénykezését.
A nyugati országok képmutatásáról és tenni nem akarásáról még a Deutsche Welle is szót emelt a cikkében. Azt írták, Németországban mindössze heves vitáig jutnak el a felek, ha az afgán helyzetről van szó. Annalena Baerbock külügyminiszter – szintén csak szavakban – élesen bírálta az új tálib-törvényeket, és „határozottan elutasította azokat a felhívásokat, hogy Berlin létesítsen kapcsolatokat a tálib rezsimmel.”
Németországnak viszont gyakorlatilag semmilyen külpolitikai ereje nincs már egy ideje. Ahogyan a PestiSrácok.hu is megírta, az alapból rendkívül gyenge erejű berlini kormány végérvényesen megbukott. Ezzel Németország politikája instabillá vált, és akkora lett a káosz többek között az Afganisztánból folyamatosan érkező migránsáradat és annak nem kezelése miatt, hogy lezárták a schengeni határokat.
Ráadásul ahhoz, hogy az elutasított afgán „menedékkérőket” és a bűnöző migránsokat kitoloncolhassák, a Friedrich Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerint együtt kell működni a tálibokkal. Ebbe pedig nem fér bele Baerbock jajveszékelése.
Ugyanakkor ha Berlin valóban együttműködik Kabullal, akkor fennáll az a kockázat, hogy ezzel akarva-akaratlanul is legitimálják a tálib uralmat.
Ebben viszont tanulhatnak attól a svéd feminista kormánytól, amely Stefan Löfven miniszterelnök által vezetett, többségében nőkből álló delegációja fejkendőben vonult végig a vörös szőnyegen 2017-ben, hogy a szaúdi és iráni vendéglátók kedvébe járjon.
Nem véletlenül érzi azt a legtöbb afgán nőjogi aktivista, hogy a nemzetközi közösség elhagyta őket és a retorikai keménykedésen kívül nincs különösebb megmozdulás e téren.
Vezető kép: MTI/EPA (Segélyosztás Afganisztánban 2023 elején. Ma már nem lehetne fedetlen arcú nőt fényképezni az országban.)
