Bevett szokássá vált az amerikaiaknál és az oroszoknál is, hogy a gáz- és olajellátás blokkolásával csicskáztatják a szövetségeseiket és az ellenségeiket is, ezúttal Szerbiát
Szerbia energiaellátását hirtelen kettős csapás érte, az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta az ország fő gáz- és olajtársaságát az abban lévő orosz tulajdon miatt, ezzel egyidejűleg pedig Azerbajdzsán pedig azt találta ki, hogy nem tudja teljesíteni a szállítási kötelességeit Szerbia irányába. Nagyon nehéz manapság tömbön kívüli országnak lenni Európában. Mindezt a Politico a tőle megszokott "objektivitással" hozza a köz tudomására.
„Ezek a legsúlyosabb szankciók, amelyek valaha is érintettek egy szerbiai vállalatot” - mondta Aleksandar Vučić szerb elnök pénteki sajtótájékoztatóján. A pénteken bejelentett amerikai szankciók között szerepelnek a szerbiai Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatra vonatkozó korlátozások, amely az orosz Gazprom és a Gazprom Neft többségi tulajdonában van. „Az orosz érdekeltségek teljes kivonulását kérik tőlünk” - mondta. „Még a 49 százalékos részesedés lehetőségét sem engedik meg, hanem a NIS-ből való teljes kiszállást követelik „. Szerbiát régóta bírálják amiatt, hogy a Gazprom Neft 50 százalékos, a Gazprom pedig további 6,15 százalékos részesedést engedett meg a nemzeti gáz- és olajszolgáltatóban. A szerb kormánynak csak 29,8 százalékos tulajdona van a vállalatban. – írja a Politico.
Pénteken azonban az amerikai pénzügyminisztérium új pénzügyi szankciókat hozott nyilvánosságra, amelyek az orosz energiaszektort célozzák, és kijelentették, hogy Szerbia gáz- és olajiparát másodlagos szankciókkal fenyegetik, ha az ország továbbra is folytat tranzakciókat Oroszországgal. Úgy látszik a Biden kormányzat mindenütt igyekszik romokat, válságokat, konfliktusokat hagyni maga után, amit persze aztán az oroszok is igyekeznek kihasználni.
Szombaton hirtelen újabb sajtótájékoztatót hívtak voltak kénytelenek tartani, amelyen Vučić bejelentette, hogy Azerbajdzsán is leállítja a szállításokat. „Azerbajdzsáni testvéreinktől és barátainktól azt az információt kaptam, hogy vis maior és az ő problémáik miatt mától kezdve nem számíthatunk arra az 1,7 millió köbméter gázra, amely naponta érkezett az országunkba” - mondta Vučić az újságíróknak a Politico szerint.
A szerbek Vučić vezetésével erős kapcsolatokat tart Oroszországgal és Kínával, de közben legalább annyira igyekszik figyelni a nyugati érdekekre is. Szerbia nem EU tag, ezért bizonyos értelemben nagyobb a mozgástere, de ugyanakkor kevesebb védelmet is élvez ebből kifolyólag. Vučićot rendszeresen meg akarják buktatni, a túl "független" kisebb országokat egyetlen nagyhatalom és az európai elitek sem szeretik.
„Szeretjük Moszkvát és Washingtont, és mindenkit a világon, de Szerbia a legkedvesebb a számunkra” - mondta Vučić. „Szerbia érdekeit mindenáron meg fogjuk védeni. Nem lesz hiány és nem lesz katasztrófa” - mondta az elnök. Vučić az amerikai szankciókkal való fenyegetést nem tartja kifejzetten Szerbiára irányulónak, hanem a távozó Biden-kormány olyan törekvésének gondolja, amellyel „átfogó támadást intéznek Oroszország ellen, nemcsak az olaj- és gázkitermelés területén, hanem az összes ahhoz kapcsolódó vállalat ellen is”- idézi az elnököt a Politico.
Szerbiának március 12-ig kell befejeznie a Gazprommal és a Gazprom Nefttel folytatott végső pénzügyi ügyleteit, és meg kell változtatnia a NIS tulajdonosi szerkezetét, ami azt jelentheti, hogy a magyar MOL is esélyes lehet az orosz részesedés megvásárlására. Vučić bejelentette, hogy közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog beszélni a szerbek számára sürgető és fontos kérdés megoldása érdekében. Valahogy mindig az lesz a vége, hogy ezek az okos amerikai lépések az oroszok felé nyomják a kiszolgáltatott áldozatokat, a szerbek sem tehetnek mást, minthogy az oroszokkal egyeznek meg, hisz az ügy nekik sürgős.
Eközben Vučić belpolitikai válsággal küzd, többek között a hetek óta tartó országos tüntetésekkel - Szerbia történetében a legnagyobbak közé tartozó tüntetésekkel -, amelyeket az újvidéki vasút- és buszpályaudvaron történt építési hiba váltott ki, és amelyek 15 halálos áldozatot és sok sérültet követeltek. „Vučić számára ez egy rendkívül alkalmatlan pillanatban történik, amikor a diáktüntetések miatt minden oldalról csapást mérnek rá a belpolitikai fronton” - mondta Vuk Vuksanović, aki a nem-nyugati befolyásolási tevékenységek szakértője a Balkánon, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ vezető kutatójaként. „Az, hogy a fűtési szezon közepén gázellátási probléma merül fel, elkerülhetetlenül áremelkedéshez vezet.”
A szerb azeri kapcsolatok jók, de erősen érdek alapúak. Szerbia rendszeresen exportál fegyvereket Azerbajdzsánba. Az Azerbajdzsánból érkező gáz feltehtőleg orosz gáz, de mint tudjuk ez csak akkor probléma, ha valaki nem teljes lelkesedéssel szolgálja az EU vezetésének szankciós és háború párti politikáját. A Szerbiába érkező gáz feltehetőleg nem volt eléggé "drága" ahhoz, hogy "elveszítse orosz jellegét", az amerikai érdek ugyanis az, hogy ne legyen olcsó energia az európai piacon.
Forrás: Politico
Vezető kép: Aleksandar Vucic szerb elnök az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra érkezik Brüsszelben 2024. december 18-án. MTI/Purger Tamás
