Pesti Srácok

Beszartak az új iránytól a nagy amerikai bankok is – náluk sem lesz több transzneműeknek fenntartott mosdó meg sokszínűség 

Beszartak az új iránytól a nagy amerikai bankok is – náluk sem lesz több transzneműeknek fenntartott mosdó meg sokszínűség 

Az Egyesült Államok nagy Wall Street-i bankjai, köztük a JPMorgan Chase, Morgan Stanley és Citigroup, elkezdték eltávolítani a DEI (Diversity, Equity, Inclusion – Sokszínűség, Egyenlőség, Befogadás) kifejezéseket weboldalaikról. Hasonló lépést tesz a Wells Fargo és a Bank of America is, bár ők még vizsgálják saját DEI-kommunikációjukat. Úgy tűnik, hogy a nagy techcégek után ők is megértették az új korszellemet. Vagy végre fellélegeztek, mert mindig is normálisak voltak. Vagy féltik a énzüket, és a részvényeiket. Vajon melyik opció lehet valid?

Kezdjük a JPMorgannel: míg tavaly még büszkén hirdették DEI-programjaikat, idén a munkavállalói demográfiai adatokat tartalmazó táblázatot már „Workforce compensation” (Munkabérek) címmel illették. A vállalat egyértelműen elismeri, hogy a DEI-politikák miatti támadások folytatódni fognak. Ezt pedig nem vállalják be, és inkább egyetértenek az új korszellemmel, sőt mindig is ilyenek voltak.

Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója, aki 2020-ban még letérdelt a fióki dolgozókkal a faji igazságosságért, most felülvizsgálta a bank politikáját, különösen azután, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága eltörölte az egyetemi felvételikben alkalmazott pozitív diszkriminációt. Dimon célja, hogy biztosítsa: a bank nem használ kvótákat a munkaerő-felvételben. Sőt, soha nem is akart, szinte nem is értik, hogy történhetett mindez.

A JPMorgan weboldalán a „Diversity, Equity and Inclusion” aloldal szerint az új amerikai alkalmazottak 58%-a etnikailag sokszínű háttérrel rendelkezik – de mjit ad Isten, kiderült, hogy ez nem azét van, mert ők behódoltak volna a szivárványos kommunizmunska, hanem nagyrészt abból adódik, hogy a bank nagyvárosi központokban vesz fel munkavállalókat, és a tech-ágazatban sok ázsiai származású alkalmazott dolgozik. És miért is kérdőjeleznénk ezt meg?

PestiSracok facebook image

Az HSBC weboldalán meg a DEI-oldal 1 000 szavas tartalma alig 100 szóra csökkent, eltűntek az alkalmazottak számára létrehozott sokszínűségi csoportokkal kapcsolatos információk és a cég missziója is.

A Citi bank LMBTQ+ ügyfélprogramjáról is eltávolított bizonyos információkat. Korábban lehetővé tette, hogy transznemű és nem bináris ügyfelek a választott nevüket használhassák hitelkártyáikon, de ennek részletei már nem elérhetők az oldalukon.

A bankok most már nemcsak politikai, hanem jogi és pénzügyi nyomás alatt is állnak. Goldman Sachs és JPMorgan részvényesei tavaly szavazásra bocsátották, hogy megszüntessék-e a DEI-programokat. Goldman Sachs már visszavonta azt a szabályát, amely szerint nem vállalta tőzsdére lépő cégek bevezetését, ha azok igazgatótanácsában nem volt sokszínűség.

A nagy amerikai bankok tehát csatlakoznak azon vállalatokhoz, amelyek a 2020-as BLM-tüntetések után bevezetett DEI-kezdeményezéseket most visszavonják. Olyan óriások, mint a Walmart, Target, McDonald’s, Meta, Amazon és Google, már a 2024-es választások előtt és után elkezdték leépíteni sokszínűségi programjaikat.

Vajon ki lesz a következő? Arra egyelőre nem számítunk, hogy a progresszív magyar pártok is csatlakoznak, netán a 444 és társaik, hiszen Brüsszelben még mindig más a parancs. De lassú víz partot most. Néha egészen gyorsan.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.