"Európa erős, Ukrajna győz, Amerika megtámadja Kínát" – Valóságos vérengzést festettek le az uniós vezetők és kormányfők a válságtanácskozáson

A mai informális EU-csúcsot Antonio Costa elnök válságtanácskozásba fordította át, az eredetileg megbeszélt témák helyett az EU és az uniós államok vezetői inkább megnyomták a vészcsengőt a kereskedelmi háború vélt kitörése miatt. A dán kormányfő eközben ismét hangoztatta ukránpártiságát, s talán egyedül a belga miniszterelnök tűnt a legjózanabbnak az eddigi felszólalók közül. Orbán Viktor a csúcsra érkezése előtt a Neue Zürcher Zeitung című lapnak adott interjúban hitet tett a többpólusú világrend mellett, bírálta az EU gyengeségét és kétszínű politikáját, valamint kifejtette, hogy Trumpban látja az új geopolitikai egyensúly lehetőségét, erről korábbi cikkünkben írtunk. Összefoglalónk.
Emiatt vért izzadtak, hogy minél nagyobb hangerővel hangoztassák Európa "sikerességét", illetve az Egyesült Államokat, mint amelyet "figyelmeztetni kell a kereskedelmi háború veszélyeire" Olaf Scholz német kancellár például azt találta mondani, hogy "Európa erős, az európai gazdaság sikeres, Európa a legnagyobb gazdasági térséggel rendelkezik."
"Európának ugyanúgy, ahogy az Egyesült Államok számára fontos a megoldás megtalálása a kereskedelmet érintő kérdésékben. Az Európai Unió elég erős ahhoz, hogy reagáljon az Egyesült Államok által bevezetni tervezett vámokra, de a cél a kereskedelmi partnerek közötti együttműködés"
– hangoztatta a német kancellár.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője már azt mondogatta, hogy a kereskedelmi háborúknak nincsenek győztesei.
"Ha az Egyesült Államok kereskedelmi háborúba kezd, annak haszonélvezője Kína lesz. Európának szüksége van Amerikára, ahogy Amerikának Európára"
– mondta.
Petteri Orpo finn kormányfő szerint döntő fontosságú, hogy a hétfői rendkívüli EU-csúcson valódi megbeszélések kezdődjenek arról, hogyan lehet megerősíteni a közös védelmet.
„Oroszország állandó fenyegetést jelent az európai országok, az Európai Unió egésze számára. Kormányom nyitott a különböző megoldásokra, a védelem közös finanszírozása érdekében"
– jelentette ki Orpo.
A legnagyobb verbális ámokfutást kétségtelenül Mette Fredriksen dán kormányfő tette meg. Először kijelentette, hogy Grönland a Dán Királyság része, és nem eladó, miután Donald Trump amerikai elnök ellenőrzés alatt tartaná Grönlandot. Azt viszont maga a miniszterelnök is elismerte, hogy az Északi-sarkvidék növekvő biztonsági stratégiai jelentőséggel bír, és kész növelni a dán katonai jelenlétet a szigeten.
Fredriksen közölte azt is, az európai védelem egyik legnagyobb kihívása, hogy túl lassan halad a fegyvergyártás.
"Az európai országoknak növelniük kell a védelmi kiadásokat, mert a GDP 2 százalékának megfelelő ráfordítás már nem elegendő. Amennyiben az Egyesült Államok vámokat vet ki Európára, egységes és határozott válaszra lesz szükség."
A dán kormányfő továbbá kijelentette:
"Ukrajnának meg kell nyernie a háborút Oroszországgal szemben. Ha most befejezzük ezt a háborút valamiféle befagyasztott konfliktussal, tűzszünettel, az lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy megerősödjön, több pénzt és embert mozgósítson, és talán megtámadjon egy másik országot Európában."
Az eddig felszólaló Európa fura urai közül talán az új belga kormányfő, Bart De Wever kijelentése tűnhetett józannak:
"Hiba lenne azt gondolni, hogy Európa egyedül képes megvédeni magát, ezért továbbra is fenn kell tartania erős szövetségét az Egyesült Államokkal"
– közölte De Wever.
