Lehet keménykedni, de emiatt nagyon megdrágulhat a sajtburger, az iPhone, meg a Tesla
Nekünk szükségünk van Amerikára. Amerikának nincs szüksége ránk - ezt Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója, történész professzor mondta az InfoRádió Aréna című műsorában. Közben pedig a USAID által eddig kitartott balos portálok sorra hőbörögnek amiatt, mert Szijjártó Péter is kimondta az igazságot, vagyis hogy Brüsszel tehet arról, hogy Trump 25 százalékos vámokat vet ki az európai termékekre. Az ő világukban valószínűleg Ursula von Der Leyennel ülne le Kamala Harris-szel a háború folytatásáról tárgyalni, és az USA fizetne azért az EU-nak, hogy átvehessék az európai termékeket, miközben Pressman szervezné már a nagykövetség kertjében Ukrajna EU-s belépési buliját. Csakhogy az élet ennél sokkal marconább, bár nem kellene annak lennie, hiszen a magyarok szóltak előre, hogy ez lesz.
Tavaly november óta az egész világ tudja, hogy az Egyesült Államokban patrióta elnököt választottak. Az egész világ, így Brüsszel s benne a von der Leyen vezette Európai Bizottság is pontosan tudta, hogy Donald Trump kiegyensúlyozott kereskedelmi viszonyokat akar. Brüsszelben pontosan tudták azt is, hogy ha nem tesznek semmit, akkor Washington vámokat fog bevezetni
– így kezdte bejegyzését a közösségi oldalán Szijjártó Péter annak apropóján, hogy Trump arról beszélt, hogy 25 százalékos vámot vet ki az Európai Unióban előállított termékekre.
Bevallom, jómagam nem értem, hogy most miért van mindenki meglepődve, és mire fel ez a nagy háborgás, tetszettek volna olyan EU-s vezetést intézni, vagy kierőszakolni, amelynek van tárgyalási potenciálja. Ha pedig nicns, akkor az nem Trump hibája, aki csak az amerikai piacokat akarja épp megvédeni. A korábbi elnöksége alatt Trump például 25%-os vámot vetett ki az acélra és 10%-ot az alumíniumra. Most egy még radikálisabb tervről van szó: akár 10%-os általános vám minden külföldi termékre, illetve 60%-os vám Kínából érkező árukra.
Az Európai Unió az USA egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, így egy ilyen lépés komoly gazdasági következményekkel járhat. Ha Trump vámokat vet ki az EU-ból érkező autókra, acélra, gépekre vagy élelmiszerekre, ezek az áruk drágábbak lesznek az amerikai piacon. Ez csökkentheti az európai cégek versenyképességét, ami különösen fájdalmas lehet Németország, Franciaország vagy Olaszország számára, amelyek jelentős mértékben exportálnak az USA-ba. Ha az amerikai piac beszűkül az európai vállalatok számára, az az EU-s gazdaság növekedésére is negatívan hathat.
Az EU valószínűleg nem hagyná válasz nélkül az amerikai vámokat. Ahogy 2018-ban is történt, Brüsszel ellenintézkedéseket hozhat, például megemelheti a vámokat az amerikai termékekre (pl. bourbon whiskey, Harley-Davidson motorok, palagáz). Ez egy oda-vissza ható kereskedelmi háborúhoz vezethet, amely tovább súlyosbíthatja a gazdasági helyzetet. Az európai cégek számára drágábbá válhat az amerikai piacra lépés, és ha az EU is válaszlépéseket tesz, akkor az amerikai termékek is drágulhatnak Európában. Ez az infláció emelkedését okozhatja, ami tovább nehezítené az európai gazdaság helyzetét.
A XXI. század Intézet elemzése szerint
A gazdasági szakértők véleményei megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy az elnök csak egyfajta tárgyalási technikaként tekint a vámok bevezetésére, annak érdekében, hogy a számára lehető legelőnyösebb kereskedelmi megállapodásokat csikarja ki kereskedelemi partnereiből, vagy valóban a világkereskedelem kereteinek újjászervezése a célja. A vámok ilyen mértékű bevezetése és megemelése ugyanis valóban paradigmaváltó hatású lenne az 1990 óta létező szabadkereskedelmi világgazdasági berendezkedésre, s ezzel együtt a poszthidegháborús világrendre. Ezt jól példázza, hogy a Trump által bejelentett vámrendelkezések az 1940-es évek óta nem látott magasságba emelnék az Egyesült Államok vámterheit.
Ha az EU és az USA tényleg belemegy egy kereskedelmi háborúba, annak hatása a mindennapi árakra is érezhető lenne. Nézzük meg, hogy egy sajtburger és egy kóla mennyibe kerülhetne, ha bevezetnék a védővámokat.
Most vegyünk egy McDonald’s sajtburgert és egy 0,5 literes Coca-Colát, amelyek jelenleg kb. 1000 Ft + 700 Ft = 1700 Ft együtt Magyarországon. Ha 20-25%-os vámokat vezetnek be, az alapanyagok drágulása miatt az árak is emelkednek: sajtburger: kb. 1200-1300 Ft, kóla: kb. 900 Ft. Az új összeg: 2100-2200 Ft a korábbi 1700 Ft helyett, ami kb. 25-30%-os drágulás.
Ha a vámháború tovább durvul, és a cégek más beszállítókat keresnek, vagy a gyenge forint is beleszól, akkor az árak akár még 40-50%-kal is nőhetnek. Ilyen esetben a sajtburger: 1500 Ft kóla pedig 1000 Ft. Összesen tehát 2500 Ft a korábbi 1700-hoz képest. ha valaki minden nap sajtburgert ebédel, akkor ez 24 ezer Ft-os többletkiadást jelent. És ez csak egy sajtburger.
Ami még rosszabb, kedves belpestiek, hogy az iPhone vagy MacBook drágább lehet az EU-ban, ha vámokat vetnek ki rá, ráadásul nem is kevéssel. Ja, és az Xbox sem fogja megúszni a dolgot. És akkor a Tesláról nem is beszélhetünk.
Európának most elemi érdeke, hogy sértődés és ideológiai nagyotmondások helyett olyan pragmatikus tárgyalásokba kezdjen, amiből az európai emberek jól jöhetnek ki. Sok ütőkártyája az európai vezetőknek nincs, úgyhogy kénytelenek lesznek a jó szándékra, az emberségre és a sajnálatra számítani. Aztán majd kialakul, hogy kivel milyen különalkuk lesznek a jövőben.
