Pesti Srácok

A nagy fordulat! Egy állam, amely néhány hónapja még szinte ismeretlen volt, ma már a világsajtó címlapjain szerepel

A nagy fordulat! Egy állam, amely néhány hónapja még szinte ismeretlen volt, ma már a világsajtó címlapjain szerepel

Ki nem találná, melyik államnak a parlamenti választása tartja lázban a világot. Donald Trump kijelentése, miszerint megszerezné Grönlandot Washingtonnak, ráirányította a sajtó figyelmét a szigetre. Igaz, az ásványkincsekben gazdag területre már korábban rátelepedett Kína, ehhez képest az Egyesült Államok jócskán lemaradt, és Trumpnak kellett jönnie, hogy "jobb későn, mint soha" alapon felfedezze a Grönlandban lévő lehetőségeket. Most, hogy a szigeten általános választásokat tartanak, a világ vezetői – élükön az amerikai elnökkel és dán kormányfővel – nagy figyelemmel kísérik a grönlandi fejleményeket, és szerdán kiderül, ki lesz a legnagyobb nyertese a választás eredménynek.

Amióta Donald Trump a januári hivatalba lépésekor megígérte, hogy a Dániához tartozó Grönlandot az Egyesült Államok felügyelete alá vonná, a sziget hatalmas nemzetközi figyelmet kapott. Különösen annak tükrében, hogy általános választásokat tartanak kedden Grönlandon, a kampány pedig két témát, a Dániától való függetlenedési törekvést és az Egyesült Államokhoz való viszonyt lengi körül. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint délelőtt tízkor nyitottak meg, és este kilencig tartanak nyitva. Az eredményhirdetés szerdán lesz.

Vagyis a szigetet nemcsak a külső hatalmak, hanem maguk a grönlandi politikai pártok is bevonták az északi-sarkvidék dominanciájáért folyó geopolitikai versenybe, ahol Kína és Oroszország már fokozta tevékenységét a térségben.

Grönland, Dánia egykori gyarmata és területe 1953 óta, háromszor akkora, mint Texas. A sziget 1979-ben kapott némi autonómiát, amikor megalakult az első parlament, de Koppenhága ellenőrzi a külügyet, a védelmi és a monetáris politikát, és évi egymilliárd dollárnál kevesebbel látja el a gazdaságot. 2009 óta a lakosok népszavazás útján szerezték meg a jogot a teljes függetlenség kikiáltására. Igaz, ezt még mindig nem érvényesítették, mert attól tartanak, hogy dán támogatás nélkül az életszínvonal csökkenhet.

PestiSracok facebook image

Ennek ellenére Trump korábbi kijelentése a függetlenséget központi választási kérdéssé tette.

Egy januári közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a grönlandiak többsége támogatja a függetlenséget, de megosztottak a vélemények a tekintetben, hogy ennek mikor kell megtörténnie, és milyen hatással lehet az életszínvonalra.

A világsajtó rá is repült a témára. A Reuters például megszólaltatott néhány helyi lakost, akik közül mindenki támogatta a függetlenséget, bár sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a gyors átalakulás károsíthatja a gazdaságot és alááshatja a szociális szolgáltatásokat, például az egyetemes egészségügyi ellátást és az ingyenes oktatást.

A szigeten jelentős természeti erőforrások találhatók, köztük ásványok, például ritkaföldfémek, amelyeket a csúcstechnológiás iparágakban használnak, az elektromos járművektől a rakétarendszerekig.

Nem véletlen, hogy Kínától egészen az Egyesült Államokig mindenki igényt tart a sziget feletti ellenőrzésre, és bár Dánia látványosan tiltakozik, béna kacsaként rángatózik és semmit nem tesz a megakadályozásáért, így aggódva figyelheti a sziget választásának alakulását.

Mute Egede grönlandi miniszterelnök korábban hangsúlyozta, hogy a sziget nem eladó, és egy széles körű koalíciós kormányt támogat, amely ellenáll a külső nyomásnak. A dán DR műsorszolgáltatónak hétfőn adott interjújában elutasítandónak minősítette Trump ajánlatát, miközben kifejezte hajlandóságát a többi országgal való együttműködésre.

Ellenzéki ellenfele, a Naleraq párt ugyan szintén támogatja a függetlenséget, de szerintük éppen nem Dánián keresztül vezet az út az elszakadás felé, hanem Washingtonon és Donald Trumpon át.

A párt ugyanis úgy véli, hogy az Egyesült Államok érdeke megerősíti Grönland pozícióját a Dániával folytatott tárgyalásokon, és szavazásra törekszik a koppenhágai megállapodásról a négy év múlva esedékes következő választások előtt.

Nem véletlen tehát, hogy Donald Trump amerikai elnök és Mette Frederiksen dán miniszterelnök is más-más füles fotelből, de ugyanúgy körömrágva figyeli a grönlandi eseményeket. Utóbbi talán izzadva is: akár politikai karrierje is rámehet, ha számára kedvezőtlen eredmények alakulnak a jégszigeten.

Fotó: PS-montázs

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.