Pesti Srácok

A nagy fordulat! Egy állam, amely néhány hónapja még szinte ismeretlen volt, ma már a világsajtó címlapjain szerepel

A nagy fordulat! Egy állam, amely néhány hónapja még szinte ismeretlen volt, ma már a világsajtó címlapjain szerepel

Ki nem találná, melyik államnak a parlamenti választása tartja lázban a világot. Donald Trump kijelentése, miszerint megszerezné Grönlandot Washingtonnak, ráirányította a sajtó figyelmét a szigetre. Igaz, az ásványkincsekben gazdag területre már korábban rátelepedett Kína, ehhez képest az Egyesült Államok jócskán lemaradt, és Trumpnak kellett jönnie, hogy "jobb későn, mint soha" alapon felfedezze a Grönlandban lévő lehetőségeket. Most, hogy a szigeten általános választásokat tartanak, a világ vezetői – élükön az amerikai elnökkel és dán kormányfővel – nagy figyelemmel kísérik a grönlandi fejleményeket, és szerdán kiderül, ki lesz a legnagyobb nyertese a választás eredménynek.

Amióta Donald Trump a januári hivatalba lépésekor megígérte, hogy a Dániához tartozó Grönlandot az Egyesült Államok felügyelete alá vonná, a sziget hatalmas nemzetközi figyelmet kapott. Különösen annak tükrében, hogy általános választásokat tartanak kedden Grönlandon, a kampány pedig két témát, a Dániától való függetlenedési törekvést és az Egyesült Államokhoz való viszonyt lengi körül. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint délelőtt tízkor nyitottak meg, és este kilencig tartanak nyitva. Az eredményhirdetés szerdán lesz.

Vagyis a szigetet nemcsak a külső hatalmak, hanem maguk a grönlandi politikai pártok is bevonták az északi-sarkvidék dominanciájáért folyó geopolitikai versenybe, ahol Kína és Oroszország már fokozta tevékenységét a térségben.

Grönland, Dánia egykori gyarmata és területe 1953 óta, háromszor akkora, mint Texas. A sziget 1979-ben kapott némi autonómiát, amikor megalakult az első parlament, de Koppenhága ellenőrzi a külügyet, a védelmi és a monetáris politikát, és évi egymilliárd dollárnál kevesebbel látja el a gazdaságot. 2009 óta a lakosok népszavazás útján szerezték meg a jogot a teljes függetlenség kikiáltására. Igaz, ezt még mindig nem érvényesítették, mert attól tartanak, hogy dán támogatás nélkül az életszínvonal csökkenhet.

PestiSracok facebook image

Ennek ellenére Trump korábbi kijelentése a függetlenséget központi választási kérdéssé tette.

Egy januári közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a grönlandiak többsége támogatja a függetlenséget, de megosztottak a vélemények a tekintetben, hogy ennek mikor kell megtörténnie, és milyen hatással lehet az életszínvonalra.

A világsajtó rá is repült a témára. A Reuters például megszólaltatott néhány helyi lakost, akik közül mindenki támogatta a függetlenséget, bár sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a gyors átalakulás károsíthatja a gazdaságot és alááshatja a szociális szolgáltatásokat, például az egyetemes egészségügyi ellátást és az ingyenes oktatást.

A szigeten jelentős természeti erőforrások találhatók, köztük ásványok, például ritkaföldfémek, amelyeket a csúcstechnológiás iparágakban használnak, az elektromos járművektől a rakétarendszerekig.

Nem véletlen, hogy Kínától egészen az Egyesült Államokig mindenki igényt tart a sziget feletti ellenőrzésre, és bár Dánia látványosan tiltakozik, béna kacsaként rángatózik és semmit nem tesz a megakadályozásáért, így aggódva figyelheti a sziget választásának alakulását.

Mute Egede grönlandi miniszterelnök korábban hangsúlyozta, hogy a sziget nem eladó, és egy széles körű koalíciós kormányt támogat, amely ellenáll a külső nyomásnak. A dán DR műsorszolgáltatónak hétfőn adott interjújában elutasítandónak minősítette Trump ajánlatát, miközben kifejezte hajlandóságát a többi országgal való együttműködésre.

Ellenzéki ellenfele, a Naleraq párt ugyan szintén támogatja a függetlenséget, de szerintük éppen nem Dánián keresztül vezet az út az elszakadás felé, hanem Washingtonon és Donald Trumpon át.

A párt ugyanis úgy véli, hogy az Egyesült Államok érdeke megerősíti Grönland pozícióját a Dániával folytatott tárgyalásokon, és szavazásra törekszik a koppenhágai megállapodásról a négy év múlva esedékes következő választások előtt.

Nem véletlen tehát, hogy Donald Trump amerikai elnök és Mette Frederiksen dán miniszterelnök is más-más füles fotelből, de ugyanúgy körömrágva figyeli a grönlandi eseményeket. Utóbbi talán izzadva is: akár politikai karrierje is rámehet, ha számára kedvezőtlen eredmények alakulnak a jégszigeten.

Fotó: PS-montázs

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)