Pesti Srácok

A nagy fordulat! Egy állam, amely néhány hónapja még szinte ismeretlen volt, ma már a világsajtó címlapjain szerepel

A nagy fordulat! Egy állam, amely néhány hónapja még szinte ismeretlen volt, ma már a világsajtó címlapjain szerepel

Ki nem találná, melyik államnak a parlamenti választása tartja lázban a világot. Donald Trump kijelentése, miszerint megszerezné Grönlandot Washingtonnak, ráirányította a sajtó figyelmét a szigetre. Igaz, az ásványkincsekben gazdag területre már korábban rátelepedett Kína, ehhez képest az Egyesült Államok jócskán lemaradt, és Trumpnak kellett jönnie, hogy "jobb későn, mint soha" alapon felfedezze a Grönlandban lévő lehetőségeket. Most, hogy a szigeten általános választásokat tartanak, a világ vezetői – élükön az amerikai elnökkel és dán kormányfővel – nagy figyelemmel kísérik a grönlandi fejleményeket, és szerdán kiderül, ki lesz a legnagyobb nyertese a választás eredménynek.

Amióta Donald Trump a januári hivatalba lépésekor megígérte, hogy a Dániához tartozó Grönlandot az Egyesült Államok felügyelete alá vonná, a sziget hatalmas nemzetközi figyelmet kapott. Különösen annak tükrében, hogy általános választásokat tartanak kedden Grönlandon, a kampány pedig két témát, a Dániától való függetlenedési törekvést és az Egyesült Államokhoz való viszonyt lengi körül. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint délelőtt tízkor nyitottak meg, és este kilencig tartanak nyitva. Az eredményhirdetés szerdán lesz.

Vagyis a szigetet nemcsak a külső hatalmak, hanem maguk a grönlandi politikai pártok is bevonták az északi-sarkvidék dominanciájáért folyó geopolitikai versenybe, ahol Kína és Oroszország már fokozta tevékenységét a térségben.

Grönland, Dánia egykori gyarmata és területe 1953 óta, háromszor akkora, mint Texas. A sziget 1979-ben kapott némi autonómiát, amikor megalakult az első parlament, de Koppenhága ellenőrzi a külügyet, a védelmi és a monetáris politikát, és évi egymilliárd dollárnál kevesebbel látja el a gazdaságot. 2009 óta a lakosok népszavazás útján szerezték meg a jogot a teljes függetlenség kikiáltására. Igaz, ezt még mindig nem érvényesítették, mert attól tartanak, hogy dán támogatás nélkül az életszínvonal csökkenhet.

PestiSracok facebook image

Ennek ellenére Trump korábbi kijelentése a függetlenséget központi választási kérdéssé tette.

Egy januári közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a grönlandiak többsége támogatja a függetlenséget, de megosztottak a vélemények a tekintetben, hogy ennek mikor kell megtörténnie, és milyen hatással lehet az életszínvonalra.

A világsajtó rá is repült a témára. A Reuters például megszólaltatott néhány helyi lakost, akik közül mindenki támogatta a függetlenséget, bár sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a gyors átalakulás károsíthatja a gazdaságot és alááshatja a szociális szolgáltatásokat, például az egyetemes egészségügyi ellátást és az ingyenes oktatást.

A szigeten jelentős természeti erőforrások találhatók, köztük ásványok, például ritkaföldfémek, amelyeket a csúcstechnológiás iparágakban használnak, az elektromos járművektől a rakétarendszerekig.

Nem véletlen, hogy Kínától egészen az Egyesült Államokig mindenki igényt tart a sziget feletti ellenőrzésre, és bár Dánia látványosan tiltakozik, béna kacsaként rángatózik és semmit nem tesz a megakadályozásáért, így aggódva figyelheti a sziget választásának alakulását.

Mute Egede grönlandi miniszterelnök korábban hangsúlyozta, hogy a sziget nem eladó, és egy széles körű koalíciós kormányt támogat, amely ellenáll a külső nyomásnak. A dán DR műsorszolgáltatónak hétfőn adott interjújában elutasítandónak minősítette Trump ajánlatát, miközben kifejezte hajlandóságát a többi országgal való együttműködésre.

Ellenzéki ellenfele, a Naleraq párt ugyan szintén támogatja a függetlenséget, de szerintük éppen nem Dánián keresztül vezet az út az elszakadás felé, hanem Washingtonon és Donald Trumpon át.

A párt ugyanis úgy véli, hogy az Egyesült Államok érdeke megerősíti Grönland pozícióját a Dániával folytatott tárgyalásokon, és szavazásra törekszik a koppenhágai megállapodásról a négy év múlva esedékes következő választások előtt.

Nem véletlen tehát, hogy Donald Trump amerikai elnök és Mette Frederiksen dán miniszterelnök is más-más füles fotelből, de ugyanúgy körömrágva figyeli a grönlandi eseményeket. Utóbbi talán izzadva is: akár politikai karrierje is rámehet, ha számára kedvezőtlen eredmények alakulnak a jégszigeten.

Fotó: PS-montázs

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Alsós diákoknak tervezett bemutató órát tart a Labrisz – Országszerte képzik a tanárokat is az LMBTQ-anyagok iskolai terjesztésére

Exkluzív 2023 július 14.
Fittyet hánynak a magyar jogszabályokra, törvényi tiltásra a Soros-hálózat által finanszírozott LMBTQ-lobbiszervezetek, és mindent bevetve dolgoznak azon, hogy általános iskolák alsó tagozatában oktassák a nézeteiket, többek közt arról, hogy "az általános nemi szerepek felcserélődhetnek és kibővülhetnek", álljanak ki a szabadságuk mellett. A Meseország Mindenkié és annak munkafüzete a tananyag, de több felkészítő segédanyagot is készítettek már a pedagógusoknak, akiket éppen egy Európai Bizottság által támogatott kétéves projekt keretében képeznek országszerte. A Pride kísérőrendezvényei között a Labrisz Leszbikus Egyesület három olyan rendezvényt is szervez, amelyen arra ösztönöznek, hogy meséken keresztül hogyan lehet becsempészni az LMBTQ témát az oktatási intézményekbe. Pedagógusoknak, pedagógus hallgatóknak még egy alsós diákoknak tervezett bemutató órát is megtartanak, melynek témája két fiú szerelmét bemutató történet lesz. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a Klebersberg Központhoz fordult.