A nagy fordulat! Egy állam, amely néhány hónapja még szinte ismeretlen volt, ma már a világsajtó címlapjain szerepel

Ki nem találná, melyik államnak a parlamenti választása tartja lázban a világot. Donald Trump kijelentése, miszerint megszerezné Grönlandot Washingtonnak, ráirányította a sajtó figyelmét a szigetre. Igaz, az ásványkincsekben gazdag területre már korábban rátelepedett Kína, ehhez képest az Egyesült Államok jócskán lemaradt, és Trumpnak kellett jönnie, hogy "jobb későn, mint soha" alapon felfedezze a Grönlandban lévő lehetőségeket. Most, hogy a szigeten általános választásokat tartanak, a világ vezetői – élükön az amerikai elnökkel és dán kormányfővel – nagy figyelemmel kísérik a grönlandi fejleményeket, és szerdán kiderül, ki lesz a legnagyobb nyertese a választás eredménynek.
Amióta Donald Trump a januári hivatalba lépésekor megígérte, hogy a Dániához tartozó Grönlandot az Egyesült Államok felügyelete alá vonná, a sziget hatalmas nemzetközi figyelmet kapott. Különösen annak tükrében, hogy általános választásokat tartanak kedden Grönlandon, a kampány pedig két témát, a Dániától való függetlenedési törekvést és az Egyesült Államokhoz való viszonyt lengi körül. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint délelőtt tízkor nyitottak meg, és este kilencig tartanak nyitva. Az eredményhirdetés szerdán lesz.
Vagyis a szigetet nemcsak a külső hatalmak, hanem maguk a grönlandi politikai pártok is bevonták az északi-sarkvidék dominanciájáért folyó geopolitikai versenybe, ahol Kína és Oroszország már fokozta tevékenységét a térségben.
Grönland, Dánia egykori gyarmata és területe 1953 óta, háromszor akkora, mint Texas. A sziget 1979-ben kapott némi autonómiát, amikor megalakult az első parlament, de Koppenhága ellenőrzi a külügyet, a védelmi és a monetáris politikát, és évi egymilliárd dollárnál kevesebbel látja el a gazdaságot. 2009 óta a lakosok népszavazás útján szerezték meg a jogot a teljes függetlenség kikiáltására. Igaz, ezt még mindig nem érvényesítették, mert attól tartanak, hogy dán támogatás nélkül az életszínvonal csökkenhet.

Ennek ellenére Trump korábbi kijelentése a függetlenséget központi választási kérdéssé tette.
Egy januári közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a grönlandiak többsége támogatja a függetlenséget, de megosztottak a vélemények a tekintetben, hogy ennek mikor kell megtörténnie, és milyen hatással lehet az életszínvonalra.
A világsajtó rá is repült a témára. A Reuters például megszólaltatott néhány helyi lakost, akik közül mindenki támogatta a függetlenséget, bár sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a gyors átalakulás károsíthatja a gazdaságot és alááshatja a szociális szolgáltatásokat, például az egyetemes egészségügyi ellátást és az ingyenes oktatást.
A szigeten jelentős természeti erőforrások találhatók, köztük ásványok, például ritkaföldfémek, amelyeket a csúcstechnológiás iparágakban használnak, az elektromos járművektől a rakétarendszerekig.
Nem véletlen, hogy Kínától egészen az Egyesült Államokig mindenki igényt tart a sziget feletti ellenőrzésre, és bár Dánia látványosan tiltakozik, béna kacsaként rángatózik és semmit nem tesz a megakadályozásáért, így aggódva figyelheti a sziget választásának alakulását.
Mute Egede grönlandi miniszterelnök korábban hangsúlyozta, hogy a sziget nem eladó, és egy széles körű koalíciós kormányt támogat, amely ellenáll a külső nyomásnak. A dán DR műsorszolgáltatónak hétfőn adott interjújában elutasítandónak minősítette Trump ajánlatát, miközben kifejezte hajlandóságát a többi országgal való együttműködésre.
Ellenzéki ellenfele, a Naleraq párt ugyan szintén támogatja a függetlenséget, de szerintük éppen nem Dánián keresztül vezet az út az elszakadás felé, hanem Washingtonon és Donald Trumpon át.
A párt ugyanis úgy véli, hogy az Egyesült Államok érdeke megerősíti Grönland pozícióját a Dániával folytatott tárgyalásokon, és szavazásra törekszik a koppenhágai megállapodásról a négy év múlva esedékes következő választások előtt.
Nem véletlen tehát, hogy Donald Trump amerikai elnök és Mette Frederiksen dán miniszterelnök is más-más füles fotelből, de ugyanúgy körömrágva figyeli a grönlandi eseményeket. Utóbbi talán izzadva is: akár politikai karrierje is rámehet, ha számára kedvezőtlen eredmények alakulnak a jégszigeten.
Fotó: PS-montázs