Európa már nukleáris ernyőben gondolkodik – Soha nem látott lavina indult el a lengyel elnök interjúja után
Komoly lavinát indított Andrzej Duda nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kijelentése. Emmanuel Macron most azzal jött elő, hogy "nukleáris ernyőt" hozna létre több európai ország – közöttük Lengyelország – részvételével. Ám még a francia elnök elődje is óvva intette Macront, az amerikai alelnök pedig kijelentette, Trump nem adja fel békepárti pozícióját senki kedvéért. A britek pedig ismét britet játszottak: igyekeznek keménykedni a nukleáris fegyvereikkel, miközben ők is tudják, atomhatalmi szerepük Washingtonon és Donald Trumpon múlik. És hát megint kiderült: Európa csak a háborús idegállapot fenntartását tudja garantálni, a békét már nem.
Alaposan felkavarta az állóvizet Andrzej Duda Financial Timesnak adott interjúja. Ahogyan lapunk is megírta, a lengyel elnök kijelentette, nukleáris fegyvereket akar telepíttetni az Egyesült Államokkal, hogy “elrettentsék Oroszországot a Lengyelország elleni támadástól.”
Több sem kellett, hogy reagáljon az amerikai alelnök, aki szerint nagyon kockázatos egy ilyen helyzetben nukleáris fegyverekről beszélni.
Nem beszéltem erről a konkrét kérdésről az elnök úrral, de megdöbbennék, ha támogatná az atomfegyverek Európától keletebbre történő elterjedését. Óvatosnak kell lennünk, mert szó szerint az emberi civilizáció jövőjével játszunk. Ez az egyik legfontosabb ok, amiért Donald Trump a béke elnökének tekinti magát, és valójában az is
– válaszolta a Fox Newsnak adott interjújában J.D. Vance.
Vance kritizálta az előző kormányt is, amiért az Egyesült Államokat az atomháború felé vezette.
Hidegebb fejekre van szükségünk
– tette hozzá.
Macron "zseniális" ötlete
Úgy tűnik, Európától ezt hiába várja, ugyanis hiába tűnt úgy, hogy Duda csak Donald Tusknak akart belpolitikai fricskát adni, az európai vezetők ismét napirendre tűzték a nukleáris fegyverek beszerzésének kérdését.
Emmanuel Macron például azt mondta, kiterjesztené nukleáris védőernyőjét más európai országokra is, például Lengyelországba. Elméletileg ugyanis nem kizárt, hogy a franciák Lengyelországban tárolnák a Rafale vadászgépek által hordozott nukleáris töltetű rakéták egy részét.
Többek között erről is lesz szó a jövő keddi Élysée-palotában megrendezendő találkozón, ahol többek között Lengyelország vezérkari főnökei is részt vesznek. A francia elnök nem mellesleg arra hivatkozva terjesztené ki nukleáris ernyőjét, hogy Donald Trump „bármelyik pillanatban visszavonhatja” az Európának nyújtott biztonsági garanciákat. Maga a javaslat több szakértőt is sokkolt.
Kissé meglepett Macron ajánlata, hiszen ez egy kétélű kard: ha Franciaország bejelenti, hogy Lengyelország vagy Románia elleni támadás esetén beveti a nukleáris erőket, akkor automatikusan Oroszország nukleáris csapásának célpontjává válik, ha Oroszország arra készül, hogy lerohanja ezeket az országokat
– mondta a Rzeczpospolitának Christophe Wasinski, az 1834-es alapítású Brüsszeli Szabadegyetem (ULB) fegyverzeti szakértője.
Érzékelhető tehát, hogy Macron nagy ötlete több mint meghökkentő, sokkal inkább vakmerő és veszélyes. Ezt egyébként még elődje, Franҫois Hollande is élesen bírálta.
A nukleáris elrettentést nem lehet megosztani
– jelentette ki a korábbi elnök.
Donald Tusk sem bír magával
Ezzel szemben Dánia és Litvánia is érdeklődését fejezte ki a francia javaslat iránt. Donald Tusk azonban a legmesszebbre ment ebben az irányban. Elmondta, hogy a franciákkal megbeszéléseket folytattak erről a kérdésről.
Tusk azt is kijelentette, hogy Lengyelországnak magának is be kellene fektetnie többféle fegyver fejlesztésébe. Ezt úgy értelmezték, mint egy olyan jelzést, hogy Varsó esetleg fontolóra veheti saját atomfegyverek építését.
Azonban érdemes eggyel hátrébb lépnünk. Wasinski ugyanis jelezte, attól, hogy nukleáris fegyverrel rendelkezik egy ország, még nem biztos, hogy el tudja kerülni a háborút.
Irak vagy Ukrajna esete azt mutatja, hogy még a csak hagyományos fegyverekkel felszerelt országok is képesek évekre háborúba rántani a magukat nagyhatalomnak tekintő országokat. A nukleáris fegyverek nem jelentenek varázslatos megoldást mindenre
– mondta a szakértő.
Pitbullnak képzeli magát a brit pincsi
De mi a helyzet Nagy-Britanniával? Bár az 1993 óta Őfelsége Haditengerészetének szolgálatában álló négy Vanguard tengeralattjáró az Egyesült Királyság nukleáris elrettentő erejének gerincét képezi, az azokra felszerelt Trident rakéták már amerikai kezekben vannak, és rendszeresen az Egyesült Államokban szervizelik. Utóbbi egyébként egy 1958-ban megköttetett amerikai–brit szerződés eredménye, lényegében ez garantálja a szigetországnak az atomhatalmi szerepet.
Vagyis a britek hiába képzelik azt, hogy saját erejüknek köszönhetik nukleáris fegyverzetüket, valójában minden Washingtonon múlik. Így az sem kizárt, hogy Donald Trump egyszerűen felmondja ezt a szerződést, hogy a britek ne tudjanak nukleáris fegyvereikkel fenyegetőzni.
Nem véletlen, hogy Keir Starmer brit munkáspárti miniszterelnök óvatosabban nyilatkozik a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatban, és nem kommentálta a nukleáris ernyővel kapcsolatos ötletet sem. Ám ezt is sikerült megmagyaráznia a brit hatóságoknak. Azzal érvelnek, hogy Franciaországgal ellentétben „az Egyesült Királyságot lefedi a NATO nukleáris tervezési rendszere, így már most is felajánlja nukleáris esernyőjét szövetségeseinek.”
A licit tehát elkezdődött. A tét: ki tud nagyobbat és hatásosabbat mondani a világsajtónak, hogy annak ingerküszöbét átlépje.
Odáig már eljutottunk, hogy (ismét) nukleáris fegyverekről beszélünk, ahelyett hogy rátérnénk a béke kérdésére. Egyhamar nem lesz nyugalom, ez már biztos. Európa csak ezt tudja garantálni.
Kiemelt kép: A Szovjetunió első tömeggyártású taktikai nukleáris bombáját, az RDS-4-et mintázó emlékmű Moszkvában. Hamarosan ez lesz a jelképe a nukleáris fegyverekkel álmodó Európának is. Fotó:
MTI/EPA/Makszim Sipenkov.
