A legbátrabb kozákok Amerikában tüntetnek a háborúért
Az elmúlt hetekben úgy éreztem magam, mintha egy párhuzamos dimenzióban élnék és amiket Ukrajnában tapasztalok, az nem a valóság. Csupán egy képzeletbeli világ, ahol kizárólag az én elmémben játszódnak le a háborús mindennapok borzalmai: a bujkálás, a kényszersorozás, a félelem, stb. Miközben e világon kívül minden olyan egyszerű, hogy bátor kozákok apró csapatai USA-szerte megmozdulásokat szerveznek a háború harmadik évfordulója alkalmából.
"Hunyadi János", kárpátaljai barátunk írása
Ezeken a rendezvényeken hadköteles ukrán férfiak is megjelentek, olyanok, akiket idehaza csak „uchyljant”-oknak, vagyis gyáva szökevényeknek tartanak. Sajnos a messzi távolban ezek a bátor kozákok nem a békéért mentek az utcára, épp ellenkezőleg: a háború folytatását óhajtják. Olyan férfiakról és nőkről beszélek, akik döntő részben immár harmadik éve élik az amerikai álmot.
Nem kell attól tartaniuk, hogy férjük lemegy kenyérért és soha nem megy haza, gyerekeik nem lesznek rakétatámadás áldozatai, nyugodtan engedhetik őket óvodába és iskolába. Ezeknek a megmozdulásoknak a legbátrabb díját oda lehet ítélni Marina Antonyuknak. Megnevezett kozákunk harciassága ismert az USA-ban élő ukrán Tiktok fogyasztók között. A hölgy legtöbbször Los Angeles-i luxusotthonából, vagy különböző luxus márkák üzleteiben vásárolva aggódik Ukrajna területi integritása miatt, Tesla típusú autójában politikai témákat is boncolgat. Milyen bátor és elszánt, igaz? Olyannyira, hogy egész családját kiköltöztette az USA-ba és tisztes távolságból buzdítják az otthon maradt „szerencsés önkénteseket” a küzdelemre.
A Spectrum News beszámolóját olvasgatva a New York-i Times Square is epicentrumává vált a harcias ukrán kijelentéseknek, amelyekből hármat emelnék ki itt nektek. Az első Natália, egy ott jelenlévő hölgy gondolata: „Putyin nem fog megállni Ukrajnánál, mert az egész európai kontinenst szeretné”. Szintén az eseményen résztvevő Andrej ezt mondta: „csak az USA segítségével lehetséges a putyini hadigépezet legyőzése, nélkülük kicsi az esély”. De az én személyes kedvencem a rendezvényen egy Szimszovenko nevű, kinézetre katonaköteles korú férfi véleménye volt: „nagyon sok mindent láttunk és vesztettünk, ezért nem léphetünk ki egyszerűen a háborúból”. Képzeljük el, hogy bátor harcosunk mennyit szenved, miközben nyugodtan, félelem nélkül éli életét az USA-ban. A családjával elmehet étterembe, félelem nélkül sétálhat az utcán, nem kell attól tartania, hogy megáll mellette egy TCK-s (Toborzási és Szociális Támogatási Területi Központ ukrán rövidítése) mikrobusz és minden magyarázat nélkül az állam nevében elrángatják a családjától. A filmekből jól tudjuk: a narancsvidéken minden szép és jó. Így a háború nem is tűnik olyan borzasztónak és kegyetlennek, akkor minek is érjen véget.
Az én világomban sajnos másként zajlanak az emberi sorsok, mint ott, a messzi óperenciás tengeren túl. Soha nem tudhatod, hol érhet utol a végzet zöld vagy kék egyenruhások alakjában. Amikor nem tudsz elintézni alapvető ügyeket, mert bárhol felbukkanhat egy kisbusz tele katonákkal. Ha szerencséd van és időben kapcsolsz, esetleg te nyerheted a futóversenyt. Ha nem, akkor ötnapos kiképzés és irány a hősi kozák halál. Péter barátom csak a kisfiáért ment az óvodába, sajnos nem ért oda. Laci, a helyi mindenes srác, kenyérért indult el, családja párnap elteltével kapott információt arról, hogy már katonai kiképzésen van. Jómagamat a saját házam előtt szerettek volna a haza szolgálatba állítani, miközben feleségem megpróbálta megnyugtatni a félelemtől megrémült gyermekünket.
Elgondolkodtató, hogy idehaza mennyi ember cserélne az óceánon túli kozákokkal és tüntetne inkább a béke mellett. Vagy, ha ilyen bátrak, éljenek a Volodimir Zelenszkij elnök úr által biztosított lehetőséggel és térjenek haza harcolni. De nem! Ők inkább gyáva és aljas módon biztonságos távolból kiabálnak, amíg az igazi hazafiak a fronton küzdenek, életüket adva Ukrajnáért és a nemzetért.
Vezető kép: Ukrán zászlót lengetõ emberek az orosz-ukrán háború harmadik évfordulója alkalmából tartott felvonuláson ezúttal, Brüsszelben 2025. február 23-án. Minden pont ugyanolyan, mint bárhol nyugaton. MTI/EPA/Olivier Hoslet
