Trump elzavarná Amerikából azokat az ukrán menekülteket, akik a háború miatt mentek az USA-ba
Trumpnak más módszerei is vannak, hogy azt éreztesse Zelenszkij elnökkel és az ukrán néppel, hogy eljött a béke ideje. Az amerikai kormányzat következő lépésként visszavonja a körülbelül 240 000 ukrán menekült ideiglenes jogi státuszát, akik az orosz-ukrán háború elől menekültek az Egyesült Államokba. A lépés kegyetlennek tűnhet, de logikus, hiszen ha béke lesz úgyis mindjárt, akkor miért kellene már menekültstátusz bárkinek is? Meg persze nyilvánvaló, hogy az ukrán népen és a menekülteken keresztül is nyomást akar gyakorolni Zelenszkijre, hogy az ukrán elnök igyekezzen még jobban a béke irányába terelni a dolgokat. Ha megtörténik a jogi státusz visszavonása, akkor ez azt jelenti, hogy gyorsított kitoloncolási eljárás várhat az Amerikában ideiglenesen tartózkodó ukránokra. (Róluk, nagyon más szempontból, ma már írtunk.)
Az is fontos szempont, hogy az intézkedés szimbolikus is, hiszen radikális változást jelent a Biden-kormányzat politikájához képest, amely feltételek nélkül mindenkit befogadó hozzáállást tanúsított az ukrán menekültek iránt. A visszavonás várhatóan áprilisban történhet meg.
Ezzel a lépéssel egyébként azt is megüzenik, hogy Washington túl sok pénzt és erőforrást fordított eddig Ukrajnára, miközben saját belső problémáival is foglalkoznia kellene.
Emellett a menekültstátusz megszüntetésével az USA jelzést küldhet Kijev felé, hogy nem akarja a konfliktus további elhúzódását finanszírozni, és ehelyett egy gyorsabb békerendezés irányába terelné Ukrajnát. Ha a menekültek kénytelenek lesznek visszatérni Ukrajnába, az további társadalmi és gazdasági terhet róhat az országra, illetve az ukrán vezetés számára ez újabb belső nyomást jelenthet, hiszen gondoskodnia kell a visszatérőkről, akik döntő többségében nem katonakorú férfiak.
Európára is nyomást tudnának egyébként ezzel gyakorolni az amerikaiak, hiszen az ukrán menekültek legnagyobb eséllyel az Európai Unió felé vennék az irányt, mivel a háború kitörése óta az EU széles körű védelmet biztosított számukra. Az EU ideiglenes védelmi státuszt biztosít az ukránoknak, amely munkavállalási és tartózkodási engedélyt is jelent, ráadásul nem kell hagyományos menekültstátuszért folyamodniuk.
Az EU eddig több mint 4 millió ukrán menekültet fogadott be, és nem biztos, hogy anyagilag meg tudna birkózni sokkal többel. A visszautasítás viszont értelemszerűen nem lenne opció, mert akkor senki nem hinné el az EU vezetésének, hogy Ukrajna mellett állnak. Marad az, hogy egy csomó pénzt kellene elkölteniük ezekre az emberekre, ami tovább növelné Európa terheit, amivel Trump megint csak bevinne egy balegyenest a már így is szédelgő brüsszeli vezetés arcába.
Meg persze belső feszültségeket is okozna ez Európában, különösen azokon a helyeken, ahol már most is jelentős az ukrán menekültpopuláció (pl. Németország, Lengyelország, Csehország).
De persze nem csak az ukránokról van szó: ez a lépés egy tágabb migrációs szigorítási terv része, amely több mint 1,8 millió bevándorló jogállását érintené. A Biden-kormányzat ideiglenes humanitárius programokat vezetett be, amelyek lehetőséget adtak bizonyos menekülteknek, hogy az Egyesült Államokban maradjanak. Trump viszont elnökként megígérte, hogy ezeket a programokat megszünteti, mivel azok szerinte túlmennek az amerikai törvények hatáskörén.
Egy január 20-án kiadott elnöki rendelet értelmében az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának (DHS) fel kell számolnia minden „feltételes beutazási programot”. Ez nemcsak az ukránokat érintené, hanem több mint 530 000 kubait, haiti, nicaraguait és venezuelait is, akik szintén a Biden-kormányzat alatt kaptak ideiglenes menedéket.
