Ki lehet a következő pápa? Összegyűjtöttük a legesélyesebb neveket!
Óriási figyelem hárul az elkövetkezendő hetekben most a Vatikánra, miután húsvét hétfőn elhunyt Ferenc pápa. Az összeülő pápai konklávé választja meg a következő pápát, aki 1,39 milliárd katolikust fog vezetni világszerte. A nagy kérdés, hogy milyen irányba: Ferenchez hasonlóan a globális eszmei és technológiai fejlődéseket követő, ahhoz igazodó, progresszivitás vagy a tradicionalista, konzervatív politika mentén? Nézzük, kik a legesélyesebb jelöltek a pápaságra. Spoiler: igen, magyar is szerepel a listán, méghozzá előkelő helyen.
A Reuters és a The Gateway Pundit összegyűjtötte a legesélyesebb jelölteket, ami után több lett a kérdés, mint az egyértelmű válasz. Az sem kizárt, hogy Erdő Péter bíboros most nagyobb eséllyel indul, mint a 2013-as, XVI. Benedek pápa halála után megszervezett konklávé során.
Pláne azok után, hogy a progresszív váltásokkal és ellentmondásos reformokkal jellemezhető pápaságból tanulva a konzervatívok azért imádkoznak, hogy visszatérjenek a doktrinális világossághoz és a hagyományos értékekhez.
Tekintsük meg hát a jelölteket a Reuters, a The Gateway Pundit és a PestiSrácok kommentálásában.
Liberális, progresszív jelöltek
Luis Antonio Tagle bíboros (Fülöp-szigetek, 67 éves)
Nincs liberálisabb jelölt az „ázsiai Ferencként” is ismert Tagle-nél. Támogatta az egyházi tanítások enyhítését az azonos neműek házasságáról és válásáról, és fő támogatója volt Ferenc pápa társadalmi igazságossági programjának. A The Gateway Pundit oldal szerint ha megválasztják, akkor a katolikus erkölcsi tanítás elleni folyamatos támadásra kell számítani a baloldal javára. Fontos kitétel, hogy még Ferenc pápa is konzervatív egyházi vezetőnek számított a bíborosok körében kifejezetten fiatalnak számító Tagle-hez képest, aki számunkra olyan benyomást kelt, mintha Francis Fukuyamát tették volna meg bíborosnak. A Reuters szerint jelenleg a fülöp-szigeteki bíboros a legesélyesebb a pápaságra.
Mi az a konklávé?
Ferenc pápa halálával egy különleges időszak vette kezdetét, amelyet a Vatikánban "sede vacante"-nek, vagyis „üres széknek" neveznek. Ezalatt összeülnek a 80 év alatti bíborosok, hogy titkos szavazással megválasszák a következő pápát a Sixtus-kápolnában, amelynek ceremóniáját konklávénak, azaz „zárt együttlétnek" hívunk. A bíborosok a szavazás idejére teljesen el vannak zárva a külvilágtól, nem használhatnak sem telefont, sem internetet vagy egyéb kommunikációs eszközt, ami összekapcsolná a bíborosokat a külvilággal. Naponta kétszer két szavazási fordulót tartanak. Ha megvan az eredmény, akkor annak kimenetelét füstjelekkel tudatják a világgal. A fekete füst azt jelzi, hogy nincs meg a kétharmados többség az új egyházi vezető megválasztásához, a fehér füst az új pápa megválasztását szimbolizálja.
Pietro Parolin bíboros (Olaszország, 70 éves)
Parolin jelenleg a vatikáni pápaságért felelős államtitkár, aki a második legmagasabb pozíciót tölti be az egyházban. Tagja a Bíborosok Tanácsának, és az egyház kommunista Kínával kötött, vitatott megbékítési szerződésének kezdeményezője. Bár a Reuters kompromisszumos jelöltnek tekinti, valójában az Ursula von der Leyen-féle Európai Unió szószólója, és sokak szerint Vatikán jelenleg átláthatatlan bürokráciáját testesíti meg a személye és az általa betöltött tisztsége.
Jean-Marc Aveline bíboros (Franciaország, 66 éves)
A marseille-i érsek a multikulturalizmust képviseli, ugyanis a bevándorlás és a felekezetközi kapcsolatok, különösen a muzulmánok támogatása mellett száll síkra. A The Gateway Pundit szerint teológiai beállítottsága a világi francia baloldalt tükrözi. A francia katolikusok elnevezték XXIV. Jánosnak, utalva arra, hogy egyházpolitikája hasonlít XXIII. Jánoshoz, az 1960-as évek elején hivatalban lévő reformer pápához.
De van egy kis bökkenő: Aveline nem tud se latinul, se olaszul, ami komoly adminisztrációs és vezetési problémákat okozna a Vatikánban megválasztása esetén.
Mario Grech bíboros (Málta, 68 éves)
Az egykor konzervatív pápa most radikális reformerként jelenik meg a konklávén.
Grech arra szólította fel az egyházat, hogy „lépjen túl a nosztalgián”, és fogadja el az LMBTQ-emberek elfogadását.
A Püspöki Szinódus főtitkáraként közreműködött Ferenc zsinati átszervezésének kialakításában, sokan úgy tartják, hogy az egyházi tekintély demokratizálására és felhígítására tett erőfeszítés.
Juan Jose Omella bíboros (Spanyolország, 79 éves)
A most felsoroltak közül a legesélytelenebb jelöltnek számít. Habár a társadalmi igazságosság és az „együttérző” katolicizmus szószólója, sokan „ideológiailag túl aktív” bíborosnak tartják. A The Gateway Pundit szerint politikája valószínűleg erodálná az egyházi hagyományokat a politikai aktivizmus javára.
Joseph Tobin bíboros (USA, 72 éves)
Egy amerikai liberális ikon. Felkarolta az LMBTQ-befogadást és a nyílt bevándorlást. Tobin bíboros aktívan ellenezte a bevándorlókkal szemben „igazságtalan” politikát. Részt vett az illegális bevándorlókat támogató rendezvényeken, és nyilvánosan bírálta a tömeges kitoloncolási erőfeszítéseket, „embertelen politikának” minősítve azokat, amelyek „pusztítják a családokat és a közösségeket.” Radikális aktivizmusa és a doktrinális tekintéllyel kapcsolatos gyenge álláspontja alkalmatlanná teszi őt pápává, de mégis az esélyesek között van.
Matteo Zuppi bíboros (Olaszország, 69 éves)
Az „olasz Bergoglionak” becézett Zuppi elmerül a ferences stílusú populizmusban és a progresszív diplomáciában. Azok közé tartozik, akik lekicsinyelték az egyházi szexuális visszaélések olaszországi botrányait, miközben a vallások közötti kompromisszumot és a kulturális relativizmust szorgalmazza.
Tradicionális, konzervatív jelöltek
Wim Eijk bíboros (Hollandia, 71 éves)
Az ortodoxia ritka európai védelmezője. Jelmondatául a Noli recusare laborem („Ne utasítsd el a munkát”) mondatot választotta, amely Tours-i Szent Márton utolsó szavaiból származik. Eijk kihívta Ferencet a polgári egyesülések és az Eucharisztia miatt, és ellenzi a katolikus tanítás felhígítását a protestáns vagy világi érzékenység csillapítására. Sokan éppen emiatt nem tartják őt pápához méltónak, a Reuters meg is jegyzi, hogy ökumenikus funkciójú egyházi vezetőkben gondolkodhatnak a konklávéban részt vevő bíborosok, így Eijk könnyen kieshet a látókörből.
Fridolin Ambongo Besungu bíboros (Kongói Demokratikus Köztársaság, 76 éves)
Az afrikai bíboros volt az egyik, aki elutasította, hogy Ferenc jóváhagyja az azonos nemű párok áldását. Szilárd álláspontja a felemelkedő afrikai blokkhoz igazodik, amely ellenáll a világi beszivárgásnak. Ha megválasztják, az sokkhullámokat küldene a liberális berendezkedésen keresztül, és a szellemi erő visszatérését jelzi a társadalmi trendekkel szemben. A Reuters viszont semmilyen szinten nem tekinti őt esélyesnek.
Peter Kodwo Appiah Turkson bíboros (Ghána, 76 éves)
A másik afrikai aspiráns, Turkson egy komplex tudással, és egy érdekes világlátással is rendelkezik. Bár Ghánában ritkának számít, rendkívül jól érti a médiát, képes azt a katolicizmus oltárán felhasználni, ezenkívül tapasztalt a vatikáni igazságügyi hivatalokban is. Amikor nyilvánosan elutasította a klímahisztériát, konzervatív sztárnak kezdték tekinteni, miközben többször hangsúlyozta, nem kíván egyik oldalhoz sem tartozni.
Raymond Burke bíboros (USA, 76 éves)
Burke-t a katolikus ortodoxia oroszlánjaként nevezik, mert régóta vitatja Ferenc kétértelműségét a házassággal, a bűnnel és a szexualitással kapcsolatban. A Gateway Pundit szerint megválasztása egy „konzervatív felkelés” lenne az egyházon belül. Bár a bíborosok támogatását aligha élvezné, az amerikai republikánusok körében nagy hírnévre tett szert, miután Donald Trump nyíltan beállt mögé.
Erdő Péter bíboros (Magyarország, 72 éves)
Végezetül a magyar pápaaspiránst, Erdő Péter bíborost vesszük górcső alá. Mind a Reuters, mind a The Gateway Pundit részletesen kielemezte őt, és az egyház „hídépítőjeként” hivatkoznak rá.
Talán nem véletlenül: a hagyományos katolikus értékek szövetségeseként Erdő korábban ellenállt a nyomásnak, hogy liberalizálja az egyház álláspontját az elvált párok közösségével kapcsolatban, és ő az, aki a leghatározottabban képviseli Európa keresztény gyökereinek védelmét.
Még a Reuters is kiemeli, hogy Erdőt már a legutóbbi, 2013-as konklávén is a legesélyesebb pápai jelöltként tartották számon, köszönhetően kiterjedt európai és afrikai egyházi kapcsolatainak, valamint annak, hogy úttörőjének tekintették az új evangelizációs törekvésben, amely a szekularizált fejlett nemzetekben a katolikus hit újjáélesztését célozta – ami sok bíboros számára kiemelt fontosságú.
Mindkét médium kifejezetten pozitívnak ítéli meg, hogy a hagyományos értékekhez való ragaszkodás ellenére hihetetlenül pragmatikus, és diplomáciailag felkészült – ami egy pápa esetében kiemelten fontos.
A véleménykülönbségek dacára nem ütközött nyíltan Ferenccel, ellentétben a többi hagyományőrző klerikussal.
Kiválóan beszél olaszul, németül, franciául, spanyolul és oroszul – ami segíthet felengedni a katolikus és az orosz ortodox egyház közötti kapcsolatokat, amely az ukrajnai háború óta elhidegült.
„Erdő ugyan nem egy karizmatikus szónok, és bár ezt egykor kétségtelenül komoly hátránynak tekintették, ezúttal potenciálisan előny, ha a bíborosok nyugodt pápaságot akarnak Ferenc uralmának tűzijátékát követően”
– jegyezte meg a Reuters.
Bárki is legyen a pápa a felsoroltak közül, egy biztos: a pápaválasztás mérföldkővé válhat az egyház és a geopolitika történetében, legyen szó akár a liberális, akár a konzervatív irányvonalról. Ha a konklávé kompromisszumos jelöltet választ, akkor nincs Erdő Péternél alkalmasabb aspiráns jelenleg.
Kiemelt kép: MTI/EPA/AP/pool/Gregorio Borgia
