Óriási vihart kavart az Európai Bizottság által megrendelt tanulmány, amely az EU mezőgazdasági politikájának átalakítását célozza. A Strategic Dialogue on the Future of EU Agriculture című jelentést egy meglepő választás, a középkorkutató Peter Strohschneider jegyzi, akinek sem szakmai háttere, sem kapcsolatrendszere nem hagy kétséget a dokumentum politikai súlyát és irányultságát illetően.
A 154 napos projekt 149 963,66 eurós végösszeggel zárult, ami csaknem 61 millió forintot jelent. Különösen feltűnő, hogy Strohschneider napi tiszteletdíja (973,79 euró) jóval meghaladta az Európai Bizottság által maximálisan engedélyezett összeget. Ezzel a díjazással a történész a Bizottság főigazgatói szintjén kapott javadalmazást – kérdéseket vetve fel a megrendelés indokoltságával kapcsolatban.
Soros, CEU, nyílt társadalom és Ukrajna
Peter Strohschneider neve nem ismeretlen a politikai közélet követői számára. A Müncheni Egyetem professzora korábban a Német Tudományos Tanács, majd a Német Kutatási Alapítvány elnöke volt. Tudományos pályájáról a 2010-es évektől kezdődően nyíltan politizáló értelmiségi szerepbe lépett, többek közt aláírta a Soros György alapította CEU-t támogató nyilatkozatokat, és a magyar kormány intézkedéseit élesen bírálta.
Strohschneider nevét több dokumentum is összeköti a nyílt társadalom koncepciójával, az ukrajnai nyugati befolyás erősítésével, valamint az IMF-fel és a Nyugat által diktált agrárprivatizációval. A 2017-es ukrán–német tudományos megállapodás, melyet ő írt alá, egyértelműen a „poszt-totalitárius szindróma” felszámolásáról és a nyílt társadalom megteremtéséről szólt. Ez nem csupán filozófiai kérdés: Ukrajna példája jól mutatja, hogyan köthető össze a tudományos célok és a gazdasági privatizáció nyugati érdekek mentén.
Multinacionális érdekek és GMO-háttér
A jelentés készítésében részt vevő szakértők között nemcsak tudományos, hanem agráripari szereplők is megtalálhatók, többek között a Cargill, a Syngenta és a Bayer-Monsanto képviselői. Ezek a cégek korábban közvetlenül részt vettek Ukrajna termőföldjeinek felvásárlásában a földvédelmi törvény feloldása után – amely egyébként a 17 milliárd dolláros IMF-hitel egyik feltétele volt.
Nem meglepő tehát, hogy a tanulmány Ukrajnát állítja példaként a kívánt agrármodellre, valamint azt is javasolja, hogy az EU termeléskiesését GMO-gabonával és ukrán importtal pótolja. A dokumentumban nyolc Ukrajnához köthető szakértő is közreműködött, köztük az ország jelenlegi agrárminisztere is.
A javaslat lényege: átalakuló agrártámogatások, GMO-barát EU
A jelentés legfontosabb javaslatai között szerepel:
A területalapú agrártámogatás megszüntetése, helyette a gazdák profitképessége alapján osztanák szét a forrásokat.
A GMO-használat szabályainak enyhítése, új géntechnológiák preferálása a fenntarthatóság jegyében.
Az uniós termőföldek 25%-ának biogazdaságba való átvezetése, jelenlegi 10%-os arányról.
A támogatások elosztásának civil szervezetek által felügyelt bizottságokra való átruházása, ezzel csökkentve a nemzeti kormányok befolyását.
A kereskedelmi megállapodások újragondolása, különös tekintettel a GMO-termékekre.
Ez a modell nyilvánvalóan kedvez a nagy, tőkeerős – jellemzően amerikai – GMO-óriásoknak, miközben versenyhátrányba hozza a kisebb, hagyományos módszerekkel dolgozó európai gazdákat.
Magyar Péter támogatja a GMO-gazdaságok térnyerését
A brüsszeli viták során Magyar Péter – a magyar mezőgazdasági bizottság tagjaként – támogatásáról biztosította a tanulmány főbb irányelveit. Különösen a területalapú támogatások visszaszorítását és az organikus mezőgazdaság előtérbe helyezését szorgalmazta. Ez azonban hazai agrárszakmai körök szerint a magyar mezőgazdasági vállalkozások 80%-át veszteségessé tenné.
Politikai fegyver lehet a támogatásból
A jelentés következtetései és javaslatai arra mutatnak, hogy az Európai Bizottság – különösen Ursula von der Leyen elnök vezetésével – egyre nagyobb politikai kontrollt kíván gyakorolni az agrárpénzek fölött. A KAP (Közös Agrárpolitika) forrásainak elosztása eddig is az EU egyik legerősebb eszköze volt, ám most a jogállamisági feltételekhez kötött támogatások révén még nagyobb mozgástérhez juthat Brüsszel.
A Peter Strohschneider által jegyzett jelentés sokkal több, mint egy elméleti agrárpolitikai dokumentum. Olyan, jól körülhatárolható politikai és gazdasági érdekhálózat áll mögötte, amelynek tagjai a Soros-féle nyílt társadalom eszméjétől a GMO-vállalatokon át az EU vezetéséig terjednek.
A dokumentum célja nem csupán az agrártámogatási rendszer átalakítása, hanem egy teljes szemléletváltás előkészítése az európai élelmiszertermelésben – olyan irányba, amely a globális vállalatoknak és politikai holdudvaruknak kedvez. Az európai gazdák és a nemzeti agrárpolitika pedig könnyen vesztese lehet ennek a játéknak.
Az eredeti írás ITT olvasható.
