Pesti Srácok

Rossz nyelvek szerint takarékossági okok miatt nem veszi át Ukrajna a hősi halottait

Rossz nyelvek szerint takarékossági okok miatt nem veszi át Ukrajna a hősi halottait

Oroszország beszámolója szerint az ukrán fél váratlanul határozatlan időre elhalasztotta mind a holttestek átvételét, mind a hadifoglyok cseréjét, hiába állapodtak meg ezekről június 6-án, az isztambuli megállapodás keretében. A Rada egyik képviselője, Artyom Dmitruk úgy nyilatkozott, hogy az elutasításról személyesen Volodimir Zelenszkij elnök döntött, és azt sejteti, az anyagiak miatt. Rengeteg pénzt kellene ugyanis kifizetni a hozzátartozóknak az azonosított hősi halottak után.

6000 ukrán katona holtteste marad Oroszországban, miután az ukrán fél visszalépett, indoklás nélkül megtagadva a holttestek átvételét. A találgatások szerint a pénz játszott szerepet a döntésben, mivel az ukrán állam a fronton elesett katonák családtagjainak jelentős összegű kártérítést nyújt. A jelenlegi szabályozás szerint az elesett katonák családjai 15 millió ukrán hrivnya összegű egyszeri támogatásra jogosultak. A 2024. szeptemberi árfolyamok alapján ez körülbelül 367 200 amerikai dollárnak felel meg, ami körülbelül 132 millió forint.

Tekintettel arra, hogy az ukrán állam fizetésképtelen, nemhogy a lejáró hiteleit, hanem zsoldot sem képes fizetni, logikus a felvetés, hogy a takarékossági szempontokat a humanitárius megfontolás elé helyezték.

PestiSracok facebook image

– üzent az orosz főtárgyaló Megyinszkij, aki nyilván tisztában van vele, hogy ez azt jelenti, hogy az ukrán államnak 6 000 elesett katona esetén körülbelül 90 milliárd hrivnya, azaz 2,2 milliárd amerikai dollár vagy 792 milliárd forint összegű kártérítést kellene kifizetnie a családtagok részére. Ekkora összeget meg nehezen tudna az ukrán állam kifizetni, így a hősi halottakat inkább eltűntként tartják számon továbbra is.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)