Megszűnt a baloldali propaganda, máris találtak az amerikaiak magyar szólásszabadságot és jogállamot
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Kijött az Egyesült Államok új emberi jogi jelentése. A második Trump-kormányzat idéjén készült első jelentés rengeteg mindenben eltér Bidenék alatt írt propagandaanyagoktól,, ráadásul az emberi jogi dokumentum megerősíti: Magyarországon van sajtó- és szólásszabadság, az állampolgári jogokat a kormány tiszteletben tartja és működik a jogállamiság.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 2024. évi „Country Reports on Human Rights Practices” című emberi jogi beszámolójában Magyarország kapcsán megállapította, hogy az ország emberi jogi helyzete stabil, és nem történt romlás az elmúlt évben, a jogállam köszöni, rendben van. A jelentés nyomatékosítja, hogy „nem voltak hiteles jelentések jelentős emberi jogi visszaélésekről”, és a magyar kormány lépéseket tett azon kevés ügyben, ahol problémát találtak.
Az amerikaiak szerint működik a magyar jogállam
A dokumentum hangsúlyozza, hogy Magyarország Alaptörvénye és jogszabályai biztosítják a véleménynyilvánítás szabadságát, beleértve a sajtót is. A kormány ezt a jogot általában tiszteletben tartja, és független médiumok széles spektrumon fejtik ki nézeteiket. Bár a kormányzati politika és a médiapiaci viszonyok hatással lehetnek bizonyos médiumokra, a jelentés egyértelműen rögzíti: a sajtó működik, és nincs rendszerszintű cenzúra.
A jelentés szerint nem történt önkényes letartóztatás, kényszerabortusz vagy erőszakos eltüntetés. A rendőrségi és bírósági eljárások alapvetően megfelelnek a jogállami normáknak, a vádlottaknak joga van ügyvédhez és tisztességes eljáráshoz. Az amerikai külügyminisztérium megjegyzi: a hatóságok betartatják a törvényeket, és szükség esetén szankcionálják a jogsértő hivatalos személyeket.
Kevesebb LMBTQ-propi, több valóság
Feltűnő a jelentésben az is, hogy jóval kevesebb kritikát fogalmaz meg az Egyesült Államok egyes szövetségeseivel, így Izraellel és Salvadorral, mint például Brazíliával, Dél-Afrikával vagy akár az Egyesült Királysággal szemben.
A jelentés Izraelről, Ciszjordániáról és Gázáról szóló része szerint a folyamatos háború „az emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos bejelentések számának növekedéséhez vezetett”, álláspontjuk szerint azonban „a kormány több hiteles lépést tett az emberi jogokat sértő tisztviselők azonosítása érdekében”.
A jelentés háborús bűnökkel vádolja a Hamászt és a Hezbollahot is, azt ugyanakkor nem említi meg, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásának kitervelője, a 2024 júliusában likvidált Mohamed Deif ellen.
A jelentés szerint viszont több nyugat-európai országban, így az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban is romlott az emberi jogi helyzet az online gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozások miatt.
