Pesti Srácok

Amikor Nagy-Britannia utcáit magukévá teszik a muszlimok

Amikor Nagy-Britannia utcáit magukévá teszik a muszlimok

Nagy-Britannia társadalmi és erkölcsi hanyatlását bizonyító képeket és videókat lassan már rövidebb keresési idő alatt lehet találni, mint ha valamelyik brit nevezetességet keresnénk az online térben. A migráció, amely minden pozitív jóval kellene felruházni a brit nemzetet, valójában erkölcsi pusztulását indította be, és ha nem a kormányzat nem kerekedik felül, akkor el is fog jutni oda.

A brit hatóságok, hasonlóan a franciákhoz vagy a németekhez, elhessegetni a problémákat, főleg ha azok a migrációhoz, azon belül migrációs hátterű személyekhez kötődnek, vagyis az iszlamistákhoz. A hatóságok pedig olyan komolyan vették az iszlám vallást és annak követőit, hogy már külön negyedeket kürtölnek tele Allah imádatával, és igyekeznek a labilis briteket áttéríteni, ezzel is növelve befolyásukat a társadalom felett. 

brit
Brit vallásszabadság: muszlimok imádkoznak a londoni Parlamentnél.
Fotó: The Wall Street Journal

Amikor britek helyett muszlimok parádéznak az utcákon

A következő felvételt nézve csupán a házak és az autók győznek meg minket arról, hogy nem valamelyik közel-keleti városban járunk. Az utcákat ugyanis ellepik a éneklő muszlimok, akik saját kis zónájukban vonulva üdvözlik feléjük közeledő testvéreiket, akik az utcán ellátják élelemmel és itallal az iszlám fivéreiket. Azt nem tudjuk, hogy ez a videó miként érinti a közelben lakó briteket, ha vannak még egyáltalán, de egyes felmérések azt mutatják, hogy a britek egy része nem hajlandó elfogadni az iszlamisták befolyását, és - a hatóságok helyett - a saját kezükbe veszik az irányítást. 

A brit muszlim közösségek elleni támadások nyilvántartására szakosodott szervezet, a Tell MAMA (Measuring Anti-Muslim Attacks) közölte éves összesítésében, hogy 2024-ben 6313 bejelentést kapott muszlimellenes gyűlölet vezérelte incidensekről, és ezek közül 5837 esetben sikerült egyértelműen bizonyítani a támadások megtörténtét. A csoport kiemeli azt is, hogy 2023-ról 2024-re 43 százalékkal nőtt a nagy-britanniai muszlim lakosság ellen bizonyíthatóan elkövetett támadások száma. 

Azonban az öntörvénykezés még nem fogja megoldani a migrációs problémákat és nem fogja megállítani azt a lejtmenetet, amelyen Nagy-Britannia, ha számunkra nem is annyira érzékelhetően, de elindult a társadalmi züllés útján. 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.