Nawrockiban bíznak a lengyelek, Tusk ismét hoppon maradt
Újabb politikai kudarcot könyvelhet el Donald Tusk, amit már saját köre is elismer. Egy, az elsőszámú Tusk-párti lapnak készült felmérés kimondja, a lengyelek Karol Nawrockit látnák szívesebben az amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon, mint Donald Tuskot. Igaz, ne igyunk még előre a medve bőrére: a parlamenti választásig még szűk két év van hátra, azalatt pedig sok víz lefolyhat a Dunán.
Amikor a Rzeczpospolitának készült közvélemény-kutatásban a „Ki legyen a felelős Lengyelország kapcsolataiért a Donald Trump-adminisztrációval?” kérdést tették fel, a válaszadók 49,8 százaléka a lengyel elnököt, 32,2 százaléka pedig Donald Tusk miniszterelnököt választotta. A „nem tudja, nem válaszol” lehetőségbe a válaszadók 18 százalékát sorolták be a kutatás közreműködői.
Fontos adalék, hogy a felmérést azelőtt készítették, mielőtt még a lengyel elnök ment volna tárgyalni az amerikai elnökkel. Ezek után valahol megértjük, hogy a kormánypárti lap nem sietett a kutatási eredmények közlésével.
A Rzeczpospolita nem mellesleg azt is megírta, hogy Nawrocki támogatottsága különösen az olyan ellenzéki pártok szavazói körében szembetűnő, mint a Jog és Igazságosság (PiS) vagy a „lengyel" Mi Hazánknak is tekinthető nemzeti radikális párt, a Konföderáció.
De a feketeleves még csak most jön a lengyel miniszterelnök szemszögéből: ugyanis még a kormánypárti szavazóihoz sorolt válaszadók 21 százaléka is az elnököt választotta Tusk helyett.
Bár több Tusk-párti véleményvezér azzal magyarázta Nawrocki megszavazását, hogy „elnöki találkozó révén csoda, ha nem magát a lengyel elnököt szavazzák meg” a Trumppal folytatott beszélgetésen, a kormánypárti lap részben még ezt is megcáfolja.
Rafał Chwedoruk politológus professzor a Rzeczpospolitának elmondta, hogy bár valóban természetes partnernek tekinthetik a lengyel államfőt az amerikai elnökkel történő találkozón, Nawrocki előnye elsősorban a kormány alacsony támogatottságából fakad, amely – más közvélemény-kutatások szerint – mindössze 23,5 százalékot érne el, ha most lennének a parlamenti választások.
„A felmérés eredményei a jelenlegi közhangulat függvényei, amely kedvezőtlen a kormánypárt számára”
– jegyzi meg a szakértő.
Donald Tusk bukására a Politico is felfigyelt
A felmérés eredményei egy feszült politikai pillanatban jelentek meg. Az amerikai látogatás előkészületeivel kapcsolatos vita – beleértve a külügyminisztérium elnöknek adott utasításait és a minisztérium képviselőinek távolmaradását a delegációból – médiaviharrá fajult.
„Nem arról van szó, hogy ki utasít kit, hanem arról, hogy nem lehet két külpolitika”
– mondta Donald Tusk miniszterelnök néhány nappal ezelőtt egy kabinetülés után.
A nemzetközi média is felfigyel a látogatást övező zűrzavarra. Olyannyira, hogy már a Politico is elismerte:
„Nawrocki Trumppal való találkozója egyre láthatóbbá váló belső megosztottság hátterében zajlik, amely gyengíti Lengyelország jelenlétét a nemzetközi színtéren.”
Habár minden jel Donald Tusk bukását vetíti előre, a következő lengyel parlamenti választásig még két évet kell várni, és ahogyan mi, magyarok is többször tapasztaltuk, ezalatt bármi megtörténhet. Kis eséllyel, de még az is, hogy nem Tuskot jelölik miniszterelnök-aspiránsként a kormánypártok, beleértve a Polgári Platformot.
Egy biztos: Tusknak most taktika-váltásra van szüksége, ha nem akar lebőgni nemcsak a lengyelek, hanem brüsszeli szövetségesei előtt is. Tusk 2007 és 2014 között is kormányfőként irányította Lengyelországot, mígnem egy nagy botrány, a „polip-ügy” megbuktatta, amelyről ITT írtunk. Vagyis a Nagy Visszatérő hírében álló miniszterelnök ismét hatalmasat eshet, még ha nem is oly’ látványosan is, mint tizenegy éve.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
