Európa széthullik, Ukrajna pedig kénytelen lesz megadni magát – állítja az orosz hírszerzés vezetője
Putyin és Nariskin (Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szergej Csirikov)
Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban beszélt az európai–orosz kapcsolatok állapotáról, az ukrajnai háborúról, valamint a nyugati titkosszolgálatokkal fenntartott csatornákról. Európa széthullik, Ukrajna megadja magát?
Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban beszélt az európai–orosz kapcsolatok állapotáról, az ukrajnai háborúról, valamint a nyugati titkosszolgálatokkal fenntartott csatornákról. Európa széthullik, Ukrajna megadja magát?
Nariskin közlése szerint az orosz SZVR és a brit MI6 vezetői nemrég hosszú telefonbeszélgetést folytattak egymással.
Az orosz hírszerzési vezető hangsúlyozta: hivatalos hírszerzési képviseletek működnek Londonban és Moszkvában is.
Mindeközben Nagy-Britanniát Oroszország egyik legfőbb geopolitikai ellenfelének nevezte.
Állítása szerint a hírszerző szolgálatok közötti kapcsolattartás mára az egyetlen működő kommunikációs csatorna Oroszország és Európa között.
Nariskin a jelenlegi feszültségek gyökereit Vlagyimir Putyin 2007-es müncheni biztonságpolitikai beszédére vezette vissza.
Úgy fogalmazott: a titkosszolgálatok megközelítései összhangban vannak az adott államok politikai irányvonalával.
Az SZVR-igazgató szerint Oroszország nem klasszikus hírszerzési kérdésekben is együttműködik európai szolgálatokkal.
Elmondása szerint a szolgálatok közötti párbeszéd az elmúlt évtizedben a nemzetközi rendszer állandó elemévé vált.
Titkosszolgálati csatornák és Európa széthullik
Nariskin beszámolt arról is, hogy az SZVR - jogelődökkel együtt számított - fennállásának 105. évfordulóján 44 ország hírszerző szolgálatának képviselői jelentek meg Moszkvában.
A résztvevők között említette az amerikai CIA, valamint a francia, brit, olasz és svájci szolgálatok delegáltjait.
Álláspontja szerint az európai politikai elit egy része személyes politikai jövőjét az oroszellenes irányvonalhoz kötötte.
Szerinte az európai vezetők attól tartanak, hogy választói büntetnék őket, ha elismernék a korábbi döntések hibáit.
Nariskin úgy véli: Európa belátta, hogy Oroszország stratégiai veresége nem elérhető cél.
Ennek következményeként szerinte az EU a „maximális kár okozásának” politikájára állt át.
Az SZVR-igazgató szerint az Európai Unió súlya csökken a globális politikában.
Állítása szerint ezt az Egyesült Államok frissített nemzetbiztonsági stratégiája is tükrözi. Nariskin az amerikai dokumentumot Amerika-pártinak és racionálisnak nevezte. Kiemelte: izolacionista tendenciák is megjelentek az amerikai stratégiában.
Ukrajna, béketerv és balkáni kockázatok
Nariskin az ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott, hogy Kijev és európai támogatói elutasítják a kompromisszumos megoldásokat.
Szerinte a Donald Trump nevéhez kötött béketerv „jó és méltányos” kompromisszumokat tartalmaz.
Állítása szerint az európai vezetők és az ukrán kormány igyekeznek megakadályozni a békeszerződés megkötését.
Nariskin úgy véli: céljuk, hogy az Egyesült Államokat újra a háború finanszírozására bírják. Az orosz hírszerzési vezető szerint ebben „súlyos számítási hiba” van, amely a harctéren válik nyilvánvalóvá.
Előrejelzése szerint eljöhet az a pillanat, amikor az ukrán fegyveres erők elveszítik a szervezett védekezés képességét. Ekkor – vélekedése szerint – megnyílhat az út a konfliktus békés rendezése előtt.
Nariskin az interjúban Szerbiát is érintette, kijelentve: a Nyugat nyomást gyakorol Belgrádra.
Állítása szerint a cél Szerbia eltávolítása Oroszországtól és az EU felé terelése.
Mit lehet tudni? – 5 PONTBAN:
- Az SZVR és az MI6 vezetői hosszú telefonbeszélgetést folytattak egymással.
- Nariskin szerint a hírszerzési csatornák az egyetlen működő kapcsolatok Oroszország és Európa között.
- Az SZVR 105. évfordulóján 44 ország titkosszolgálata képviseltette magát.
- Az orosz álláspont szerint Ukrajna katonai veresége elkerülhetetlen.
- Nariskin a Trump-féle béketervet kompromisszumos megoldásként értékelte.
