Pesti Srácok

Kína úgy halmozza az atomrakétákat, mint Johnny a lopott telefont

Kína úgy halmozza az atomrakétákat, mint Johnny a lopott telefont

Valami készül Ázsiában. Legalábbis erre utal, hogy Kína egyre nagyobb nukleáris arzenállal rendelkezik, és az elemzők szerint nem tervez leállni a gyártással.

Amerikai hírszerzési források tettek arról jelentést, hogy Kína nem csak egyre növeli nukleáris csapásmérő készleteit, de a olyan stratégiai helyekre telepíti a rakétáit, melyek nyíltan Tajvan megtámadására utalnak. A Pentagon egyik kiszivárgott jelentése szerint 100 darab interkontinentális ballisztikus rakétát telepített a kínai–mongol határ mellé.

Kína készül valamire
Kína készül valamire

A dokumentum szerint – ami mivel még csak tervezet, elképzelhető, hogy változhat még – a szóban forgó rakéták DF–31 típusúak, amelyeknek a hatótávja elérheti akár a nyolcezer kilométert is, és nukleáris robbanófejek célba juttatására alkalmasak – írja az Index.

Nincs vissza út, hisz Kína már a harcra készül

Itt azért néhány dolgot érdemes tisztázni. A sajtóban már évek óta megy az ötletelés arról, hogy Kína vajon mikor követi Oroszország példáját és indít egy átfogó offenzívát a szomszédja ellen. A sajtó szerint általában mindig a jövő héten. Ez eddig nem jött be, azonban a hasonló ötletelések kapcsán még nem szabad csak úgy legyintenünk.

Emlékezzünk csak arra, hogy 2021-22 fordulóján annyira tele volt a világsajtó orosz-ukrán háborút lengető hírekkel, hogy aztán 2022 februárjának elején már senki nem gondolta, hogy ebből bármi is alakul pánikkeltésen kívül. És bár az USA eddigi külpolitikájának egyik kulcskérdése volt Tajvan, most éppen Venezuelában, vagy éppen Grönlandon terveznek partra szállni.

Innen tehát semmit sem lehet kizárni, Peking pedig két éven belül meglépheti azt, amiről már úgy gondoltuk, hogy megúsztuk...

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.