Továbbra sem látszik az orosz-ukrán háború vége
Nagy előrelépés történt az előrelépésekről való egyeztetéseken – így lehet egy mondatban összefoglalni az optimistára hangszerelt Trump sajtótájékoztatóját Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalásai után.
Tegnap este Spöttle ugyan kevésbé cinikusan, de megírta, hogy a történelminek, sorsfordítónak és mindent megváltoztatónak körberajongott tárgyalási forduló tulajdonképpen lényegi eredmény nélkül zárult. Zelenszkij nem volt hajlandó az ukrán csapatok kivonulásáról még megnyitni sem a szerződés felskiccelt változatának vonatkozó pontját, a biztonsági garanciák területén pedig túlzó követelései vannak. Putyin az ukrán elnök előtt tárgyalt amerikai kollégájával, akinek kifejtette, hogy a politikai alkuval csak a katonai úton elérhető célok mentén hajlandó tárgyalni, de semmiképpen nem fog belemenni egy olyan békébe, ami sem a realitásokkal, sem Oroszország követeléseivel nem foglalkozik.
Váratlan fordulatot már csak azért sem várhattunk, mert Zelenszkij mögött ott vannak az Európai Unió nagykutyái, a bizottsági elnöktől egészen a Hajlandók Koalíciójáig, akikkel szintén kellett közösen beszélgetni. Az amerikai elnök arra rájött, hogy ha velük a tárgyalások szüneteiben telefonál, akkor később nem fogják megfúrni az elért eredményeket. Ezúttal jelenidőben szálltak szembe Trump béketerveivel, ehhez elég volt annyi, hogy mindenben Zelenszkij érveit támogatták. Az más kérdés, hogy azokat az érveket korábban ők tárgyalták le az ukrán elnökkel, tehát tulajdonképpen magukkal értettek egyet Trumppal szemben.
Kapituláció vagy népszavazás?
Trump arra a lehetetlen feladatra vállalkozott, hogy meggyőzze Zelenszkijt arról, hogy a háborút elveszítette, és jó lenne megelőzni, hogy az oroszok fegyverrel jussanak el a végjátékig. Ehhez a népszavazás ötletét is bedobta, hogy levegyen némi terhet az ukrán hatalom válláról, de ennek is vajmi kevés realitása van. Mármint annak, hogy majd a teljes ukrán lakosság megszavazza az orosz alkotmányban rögzített, oroszok népességű területek elengedését.
Az oroszok pedig ezekről a területekről még vitát sem hajlandóak nyitni. És ami még rosszabb Trump számára, minden írásba akarnak foglaltatni, a Krím-félsziget és a 4 megye Oroszországhoz csatolását is, miután azzal érvelnek (jogosan), hogy a szóbeli ígéretekhez a nyugati partnerek sosem tartják magukat. Ebbe pedig sem az ukránok, sem az európai támogatók nem fognak belemenni soha.
Hogyan fog kinézni a béke?
Trump egyetlen előremutató ötlete az volt Mar-a-Lagoban, hogy a háború utáni világról beszélgetett a felekkel. Ebbe beletartozott Ukrajna kereskedelme a világgal, amit az oroszok nem akadályoznak majd, illetve a zaporizzsjai atomerőmű termelésének a megosztása a most háborúzó felek között. Az amerikai elnök arról próbálta meggyőzni az ukrán kollégáját, hogy a béke után Oroszország is egy sikeres, életképes Ukrajnában lesz érdekelt, de a sajtótájékoztatóról készült felvételek alapján ez nem annyira jött össze neki. Zelenszkij ugyan udvarias volt, megköszönte Trumpnak a szíves vendéglátást, de az arcával nem nagyon bírt Trump válaszai alatt: fejeket vágott, forgatta a szemét.
Mi lesz?
A következő hónapokban a háború folytatódni fog, egészen addig, amíg az oroszok el nem érik a katonai céljaik közül azokat, amik a területeket érintik. Utána pedig lesz értelme a politikai célokról tárgyalni, az ukránokkal is, hiszen a vörös vonalaikon fegyverrel léptek keresztül. Trump előkészítette a terepet azokhoz a béketárgyalásokhoz, amire még egyik fél sem kész egyelőre. Nem is beszélve a számtalan egyéb félről, akik így vagy úgy, de érdekelté váltak az orosz-ukrán háborúban.
