Tényleg beolvadhat Moldova a románokhoz?
Nem akármilyen nyilatkozatokkal tette (ismét) a térképre Moldovát annak államfője, Maia Sandu. A feltétel nélkül EU- és egyben egyesüléspárti elnök most azzal kavarta meg az állóvizet, hogy kijelentette, támogatja országa beolvasztását a "nagytestvérbe", Romániába. Habár a kisállam gazdasága már egy jó ideje ki van szolgáltatva Romániának, jelentős részük inkább ténylegesen az oroszokhoz húzna, nem beszélve egy bizonyos autonóm területről. A PestiSrácok ismét elemzésbe fogott, ezúttal Moldova volt soron.
Grönland fennhatóságával párhuzamosan újfent napirendre került Moldova beolvadása (vagy inkább beolvasztása) Romániába. Olyannyira, hogy az ügyben nem más szólalt meg, mint Szergej Lavrov, aki egy sajtótájékoztatón foglalta össze Oroszország tavalyi diplomáciai tevékenységét és az unió ezzel kapcsolatos ténykedését.
Moldova útja az Európai Unióhoz való közeledés, sőt, inkább az Európai Unióba való beolvadás, mert egyre hangosabbak azok a hangok, hogy az újraegyesítés vagy a Romániához való csatlakozás lesz a legrövidebb út az Európai Unióba való belépéshez. Természetesen ez rombolja Moldova államiságát, és azt a benyomást kelti, hogy az Európai Unió érdekelt ebben
– jegyezte meg az orosz külügyminiszter.
Az atlantista moldáv elnök már az egyesülésről álmodozik
A kijelentés azért is került napirendre, mert néhány hete a moldovai elnök, Maia Sandu egy interjúban arról beszélt, hogy ha népszavazást tartanának hazája egyesüléséről az EU- és NATO-tag Romániával, igennel szavazna. Sandu, akinek atlantista pártja tavaly szeptemberben új mandátumot szerzett, ismét a többségében román, kisebb részben pedig orosz ajkú, 2,4 millió lakosú Moldova belügyeibe való beavatkozással vádolta meg Oroszországot.
Ha lenne egy referendum erről, akkor a Romániához való csatlakozásra szavaznék
– jelentette ki Sandu, aki álláspontját országának méreteivel és "az Oroszországgal szembeni ellenállás" szükségességével indokolta.
Az államelnök szavainál nagy jelentőséggel bír, hogy azokat egy bizonyos The Rest is Politics című podcastban mondta, amelynek műsorvezetője Alastair Campbell és Rory Stewart. Mindketten megmártóztak a politikában, míg Campbell munkáspárti politikus volt, Stewart konzervatív. Látszólag különböznek a nézeteik egymástól, valójában mindketten nagy egyesüléspártiak, de legfőképpen a birodalmi gondolatot támogatják.
Vagyis nem véletlen, hogy valósággal ujjongtak, amikor Sandu kijelentette, egyesülne Romániával.
Vágya nem is áll annyira messze a realitástól, mint ahogy azt gondolnánk.
Az úgynevezett Konstancai Tengerészeti Kikötők Nemzeti Vállalati Igazgatósága (APM) – amelyben a román állam 80 százalékos tőkerészesedéssel rendelkezik – kötelező érvényű vételi ajánlatot nyújtott be a moldovai Giurgiulesti kikötő üzemeltetőjének, az ICS Danube Logisticsnek az árverésén, amelynek egyedüli részvényese az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), körülbelül 62 millió dollár értékben.
A Profit.ro szerint az ICS felvásárlási árát jelentő 62 millió dolláros összegen felül az APM kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt követően legalább 28 millió dollárt fektet be Giurgiulesti kikötőjébe.
Instabil Moldova gazdasága
És ez csak egy szelete az évek, évtizedek óta egyre nagyobbra és nagyobbra duzzadó tortának, amiket a száraz makrogazdasági adatok is támasztanak. A Moldovai Köztársaság és Románia közötti teljes kétoldalú kereskedelem az elmúlt évtizedben megduplázódott, 2024-ben elérte a körülbelül 3,3 milliárd eurót a legfrissebb adatok szerint. Moldovának egyértelműen a románok lettek a fő kereskedelmi partnerek mind az export, mind az import tekintetében, a teljes moldovai külkereskedelem több mint 21 százalékát "testvérnemzetük" teszi ki. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi mérleg Románia felé billen, a bocskorosok a moldovai termékek fő felvevőpiacai (Románia Moldovába irányuló exportja körülbelül 2,45 milliárd amerikai dollár volt 2024-ben, az import pedig körülbelül 1,23 milliárd amerikai dollárt tett ki).
Moldova ettől függetlenül is Európa egyik legszegényebb állama. A 2026-os állami költségvetésének alapjául szolgáló adatok ugyan mérsékelt gazdasági növekedést mutatnak, a bruttó hazai termék (GDP) reálértéken várhatóan 2,4 százalékkal nő majd 2025-höz képest, és nominálisan eléri a 377,2 milliárd moldovai lejt, ami körülbelül 19,8 milliárd eurónak felel meg.
Ám a stabilitása meglehetősen törékeny. Már a moldovai állam is elismeri, hogy gazdasága legyengült.
Közép- és hosszú távon az adatok a gazdasági növekedési potenciál gyengülését jelzik. A 2024-re becsült potenciális növekedés 1,2 százalék volt, amelyet főként az állóeszközök támogattak, míg a teljes tényezőtermelékenység negatívan járult hozzá. A kedvezőtlen demográfiai trendek, az alacsony munkatermelékenység, a rossz infrastruktúra és az alacsony technológiai tőke továbbra is korlátozza a gazdaság azon képességét, hogy felgyorsuljon és gyorsabban konvergáljon az Európai Unió gazdaságaival”
– áll a 2026-os költségvetésének indoklásában.
Még a románok is bizonytalanok
A román gazdasági térnyeréssel párhuzamosan Nicusor Dan elnök diaszpóráért felelős tanácsadója, Eugen Tomac kerek-perec kijelentette, Románia nyitott az egyesülést célzó tárgyalásokra Moldovával, Sandu megszólalása után.
Nem voltak azonban ennyire nyájasak Sandu politikai ellenfelei. A kisjenői frakciók a kijelentés ellen tiltakoztak, elítélték Sandu nemzeti érdekeinek elárulását, és a lemondását követelték.
Ugyanakkor – ahogyan a fentiekből is érzékelhető – Bukarest sem adott egyértelmű nyilatkozatot az ügyben, és ez nem véletlen. A Profit.ro-nak nyilatkozó tisztviselők két okot is felsoroltak.
Az első az, hogy úgy véljük, egy népszavazáson azok a moldovai állampolgárok, akik a Romániához való csatlakozásra szavaznának, nem alkotnának többséget. A második az, hogy az EU vezetését nagyon felkavarták a moldovai elnök kijelentései. Az EU államai becsapva érzik magukat, mert azt a benyomást keltik bennük, hogy a csatlakozással megkerülnék a csatlakozási szabályokat
– mondták a források.
A moldovai helyzet kísértetiesen hasonlít a grönlandi kormány nyilatkozatára, amikor kijelentették, ők "a dán állam részei", miután Donald Trump amerikai elnök szemet vetett a világ legnagyobb szigetére. A balkáni történet "Dániáját" azonban Románia, "USA-ját" pedig Oroszország váltotta fel.
És hogy mi köze Oroszországnak Moldovához?
Azon túl, hogy jelentős orosz kisebbség él a Fekete-tenger menti államban, kiváló természeti adottságokkal rendelkezik: tele van rendkívül termékeny, kiváló minőségű csernozjom talajjal, amely ideális a mezőgazdaság és a szőlőtermesztés számára. Emellett híres a példátlan vízrajzával: a Dnyeszter és a Prut folyók, valamint a több mint kétezer természetes forrás biztosítja az ország vízellátását. Ráadásul a Kreml egészen a közelmúltig a páratlan mennyiségű kőolajexport révén befolyásolta Moldova ellátását, és a gazdasági instabilitás, illetve az országtól közigazgatásilag elszakadt Transznyitria oroszpárti álláspontja akár Vlagyimir Putyinék ellenőrzését is elősegítette volna.
A 2025 őszén bevezetett Lukoil elleni szankciók miatt Moldova szakított az orosz ellátással, megválasztottak egy EU- és egyesüléspárti kormányt Alexandru Munteanu vezetésével, hogy aztán élénken tartsák fenn napirenden a Romániához való dörgölőzést.
Amiről Karol Nawrocki lengyel elnök kisebb meglepetésre már azt nyilatkozta, hogy támogatja.
Bár a románoknak mindenképpen precedenst teremtene és önbizalmat adna területi követelésekben, ha hozzájuk csatolnák földrajzilag Moldovát, erre aligha kerül sor, sőt talán felesleges is lenne gazdaságilag erről ábrándozniuk. Bukarest így is túl sokat profitál Moldovából, ráadásul a "kistestvér" – hacsak nem történik addig valami rendkívüli – akár 2030-tól szintén az unió tagja lehet, amellyel adminisztrációs problémák sem állnának az "egyesülés útjába." Különben is, a földrajzi értelemben vett területszerzést Bukarest nem tudná finanszírozni, ebben biztosak lehetünk. Ahogyan abban is, hogy Sandu a mondataival inkább Moldova uniós tagságát akarja felgyorsítani, mintsem reálisnak tartaná a beolvadást. A lényeg, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre.
Kiemelt kép: Nicusor Dan román államfő és Maia Sandu, Moldova elnök kezet fog Kisinyovban, közös sajtótájékoztatójukat megelőzően. Fotó: Agerpres.
