Donald Trump kongresszusi beszéde nem volt különleges, mégsem tetszett a liberálisoknak
Donald Trump kongresszusi beszéde 2026 februárjában. Fotó: AP
Az amerikai elnök kongresszusi beszéde sok meglepetést nem tartogatott, hacsak azt nem, hogy megdőlt (ismét) a szónoklat hossza a maga csaknem két órájával. Donald Trump megemlítette Kínát, Ukrajnát és a NATO-t is, mindegyikre problémaként utalt, de szóba került a déli határkerítés és a közbiztonság kérdése is. Annak ellenére, hogy a beszéd nem tért el különösebben az eddig elnöki szónoklatoktól, a Reuters már kifogásokat keresett, mit kellett volna még mondania Trumpnak.
Megtartotta kongresszusi beszédét magyar idő szerint szerda hajnalban Donald Trump, amelyben hagyományosan az Egyesült Államok állapotáról vetnek számot a regnáló amerikai elnökök. Természetesen Trump sem tért el ettől a tradíciótól, elsősorban a nagyhatalom gazdasági kilábalásáról, Kínáról, mint globális kihívásról, valamint Ukrajnáról is beszélt. Érdekesség, hogy megdőlt egy újabb rekord azzal, hogy Trump közel két órás, pontosabban 108 perces beszédet mondott, korábban ugyanis egy amerikai elnök sem beszélt ilyen hosszan a Kongresszusban.
Az amerikai elnök beszédét azzal kezdte, hogy az infláció csökkenő pályára állt, az energiaárak mérséklődtek, és az amerikai ipar hamarosan újjászületik.
Az infláció az amerikai családok ellensége, és le fogjuk győzni
– mondta, és kiemelte a vámok és az iparvédelmi intézkedések szerepét, különösen Kínával szemben. Az elnök úgy látta, az amerikai gazdaság visszatért, és most erősebb, mint valaha.
Véget vetünk annak a korszaknak, amikor Amerika mindenki más gazdaságát finanszírozta. Munkahelyeket hozunk vissza Amerikába, nem Kínába
– emelte ki.
Donald Trump: "Nincs felelőtlen finanszírozás"
Az amerikai elnök ezután – betartva korábbi ígéretét – azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem finanszírozza többé más országok biztonságát feltételek nélkül.
Így esett szó arról:
- a NATO-szövetségesek nagyobb hozzájárulásának követeléséről azt mondta, a szövetségek akkor működnek, ha mindenki fizet. Amerika támogatja barátait, de nem korlátlanul és nem feltételek nélkül;
- a Kínával szembeni stratégiai versenyről úgy vélekedett, hogy Kína évtizedekig kihasználta Amerikát – ennek most vége. Nem engedjük, hogy Peking irányítsa a kulcsfontosságú iparágainkat. Gazdasági függetlenség nélkül nincs nemzetbiztonság;
- a Közel-keleti stabilitás és Izrael támogatásának kapcsán megerősítette, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát – és az Egyesült Államok mindig mellette fog állni. Izrael biztonsága nem tárgyalási alap. Iránnak azt üzente, hogy elnöksége alatt soha nem juthat atomfegyverhez. Azt is mondta, hogy Közel-Kelet stabilitása Amerika és a világ biztonságának kulcsa. Erőt mutatunk, hogy elkerüljük a háborút. Tovább fogjuk építeni azokat a békemegállapodásokat, amelyek új korszakot nyitottak a Közel-Keleten.
- Ukrajnával kapcsolatban Trump beszélt a háború lezárásának szükségességéről. Mint mondta, békét akar, nem pedig egy végtelen háborút, amelyet az amerikai adófizetők pénzelnek.
Végül, de nem utolsósorban az amerikai elnök a mexikói határ lezárásáról és a bevándorlásügyi hivatal (ICE) elleni támadásokról ejtett szót. Trump drámai hangon beszélt az illegális bevándorlásról, bűnözésről és a nemzetbiztonsági fenyegetésről, és kijelentette, hogy intézkedései történelmi csökkenést hoztak az illegális belépések számában.
Védett határ nélkül nincsen védett ország”
– fogalmazott.
Trump azzal zárta a hosszú monológot, hogy kemény fellépést ígért a bűnözéssel szemben, különösen a nagyvárosokban.
Annak ellenére, hogy a beszéd nem sokban tért el más kongresszusi előadásoktól, a Reuters azzal rontott neki Trumpnak, hogy az üzeneteket „gondosan megtervezte, a számára kellemetlen Epstein-aktákat pedig kihagyta”. Sőt, a liberális lapnak az sem tetszett, hogy Hszi-Csin Ping és Kína „nem kapott akkora hangsúlyt, mint a nyugati fővárosokkal folytatott stratégiai viták”.
Szintén hiányolták, hogy nem beszélt Grönlandról vagy az északi sarkvidéki politikáról.
A téma továbbra is érzékeny a külkapcsolatokban, tekintettel az európai szövetségesekkel fennálló feszültségekre és a területi szuverenitásról szóló vitákra
– írta a hírügynökség.
Ez viszont azért is érdekes, mert egy olyan lezáratlan konfliktusról beszélünk, amelynek másik végén egy NATO-szövetséges, Dánia áll. Az amerikai elnökök márpedig nem szoktak beszélni olyan diplomáciai ügyekről, amelyeket nem zártak le megfelelően. Különösen nem akkor, ha a „vitapartner” egy oldalon áll az Egyesült Államokkal.
Egyébként Donald Trump kongresszusi beszéde volt az első jelentős szónoklata a törvényhozók előtt, mióta visszatért a Fehér Házba.
Kiemelt kép: Donald Trump kongresszusi beszéde 2026 februárjában. Fotó: AP
