Pesti Srácok

Irán rakétái Európa küszöbén: Ciprus előtt lelőtték a ballisztikus fegyvereket

Irán rakétái Európa küszöbén: Ciprus előtt lelőtték a ballisztikus fegyvereket
Az iráni rakétákat még Ciprus előtt, a tenger felett lelőtték (Fotó: illusztráció)
Fotó: Shelby Thompson

A közel-keleti konfliktus eszkalálódása során március 1-jén két ballisztikus rakétát indítottak a Keleti-Mediterán térségébe, Ciprus irányába – erősítette meg a brit védelmi miniszter. John Healey szerint Irán rakétáit sikeresen lelőtték Ciprus partjai előtt, mielőtt elérték volna a szigetet vagy a brit szuverenitású bázisokat (RAF Akrotiri).

A közel-keleti konfliktus eszkalálódása során március 1-jén két ballisztikus rakétát indítottak a Keleti-Mediterán térségébe, Ciprus irányába – erősítette meg a brit védelmi miniszter. John Healey több nyilatkozatban is elmondta: Irán rakétáit sikeresen lelőtték Ciprus partjai előtt, mielőtt elérték volna a szigetet vagy a brit szuverenitású bázisokat (RAF Akrotiri). 

IRÁN rakétáit lelőtték a RAF vadászai
A RAF vadászai (képünkön) még a tenger felett lelőtték Irán rakétáit

Irán lőtte ki a rakétákat Cipus irányába

Ez az incidens az első, amikor iráni rakéták Európa felé mutató irányban jelentek meg a jelenlegi válságban, bár a brit kormány hangsúlyozza: nem Ciprus vagy a brit erők voltak a közvetlen célpont.

A ciprusi kormány határozottan cáfolta, hogy az országot valós fenyegetés érte volna. „Nincs semmilyen jelzés vagy bizonyíték támadásra” – nyilatkozta a kormány szóvivője (Xinhua, Haaretz). Keir Starmer miniszterelnök telefonon biztosította Nikos Christodoulidest ciprusi elnököt: „Ciprus egyértelműen nem volt célpont”.

Amit biztosra vehetünk

  1. Két iráni ballisztikus rakéta indult Ciprus irányába – John Healey védelmi miniszter szerint a rakéták nem a szigetet, hanem valószínűleg a térségben tartózkodó amerikai hadihajókat (pl. USS Ford hordozócsoport) célozhatták, de „indokolatlanul széles” támadássorozat részei voltak.
  2. A rakétákat lelőtték Ciprus előtt – brit és szövetséges légvédelmi erők (valószínűleg RAF Akrotiriból induló gépek) sikeresen elfogták őket a mediterrán térségben, mielőtt elérték volna a szárazföldet vagy a brit bázisokat (ekathimerini.com, UK Defence Journal).
  3. Európa felé mutató első ilyen incidens – a rakéták pályája a kontinens küszöbét súrolta, növelve a feszültséget az EU-tag Ciprus és a brit bázisok miatt; London szerint ez mutatja az iráni megtorlás „válogatás nélküli” jellegét.

A brit miniszter szerint az eset rávilágít a régióban szolgáló katonák és civilek megnövekedett kockázatára. Ciprus hivatalos álláspontja szerint azonban a szigetet nem érte közvetlen veszély, és a rakéták nem érték el a területét. A hírek ellentmondásossága miatt a helyzet továbbra is gyorsan változhat; egyelőre nincs bizonyíték becsapódásra vagy sérülésre a szigeten.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)