Már a német védelmi miniszter is ukrán területek átengedéséről beszélt
Fotó: AFP/Michael Kappeler
Úgy tűnik, hogy a németek kénytelen-kelletlen "stratégiát" váltottak tekintettel arra, hogy most már egyes vezető politikusaik nyíltan azt kommunikálják, hogy az ukránoknak bizony fel kell adniuk bizonyos területeket a béke érdekében. A sort Friedrich Merz német kancellár indította, majd őt követte Boris Pistorius német védelmi miniszter, akik a nyilvánossággal (és így az ukránokkal) azt is közölték, hogy a várakozások ellenére távol van Ukrajna csatlakozása az uniós blokktól, amíg az háborúban áll. Ez az álláspont nem ismeretlen számunkra, hiszen Orbán Viktor leköszönő magyar kormányfő már korábban megfogalmazta ezeket az állításokat, de akkor azokért nem dicséret, hanem ostorcsapás járt.
Zelenszkij és köre Orbán Viktor áprilisi választási vereségét látva azonnal pezsgőt bonthatott abban a hitben, hogy a magyar kormányfő távozásával a legfőbb „ellenségüket” kiiktatták és így szabaddá válik az út az ukránok számára nemcsak az uniós támogatások megszerzésére, hanem a blokkhoz történő csatlakozásra is. Azonban a gyakorlat jelenleg inkább azt mutatja, hogy Orbán játékból történő kiesésével az történt, hogy eltűnt az uniós állam- és kormányfők közül a kikiáltott „fekete bárány”, akire bármilyen uniós konfliktus esetén lehetett mutogatni, amivel a leköszönő magyar miniszterelnök levette a „terhet” és a felelősséget mind az európai, mind az uniós vezetőkről az ő legnagyobb megkönnyebbülésükre. Márpedig, ha egy „rossz” játékos kiesik, akkor az szükségképpen maga után vonja azt, hogy a többinek kell majd magára öltenie azt a „negatív” szerepet, amelyet korábban másra aggattak rá. Ezt a szerepet most a németek kényszerűségből vállalták, akik ugyan még mindig elkötelezettek Ukrajna támogatása és annak uniós csatlakozása irányába, ugyanakkor azt nem kívánják az idők végezetéig folytatni, látva a az ukrajnai katonai helyzet alakulását és a német gazdaság teljesítményét.
Fotó: Sean Gallup
A német védelmi miniszter szerint már Zelenszkij is elismerte bizonyos területek átengedésének szükségessét
Merz, ahogy arról korábban lapunk is hírt adott, az ukránok számára „fájdalmas kompromisszumokról” beszélt, kijelentve: bízik benne, hogy
előbb-utóbb békemegállapodás jön létre Oroszországgal, még ha ez azzal is járhat, hogy Ukrajna kénytelen lesz lemondani területeinek egy részéről.
Ezek azok a mondatok, amelyekről korábban Zelenszkij hallani sem akart. Az ukrán elnök tavaly még kizárta az ukrán területek átadását Oroszország számára, és később is csak annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy a megszállt területeket majd hosszú távon nem fegyverekkel, hanem diplomáciai úton lehet visszafoglalni. Zelenszkij ekkor azt is nyomatékosította, hogy a „megszállás csak ideiglenes lehet”. Tehát az ukrán vezető a korábban képviselt hivatalos álláspont mellől nem tágított, legalábbis eddig.
Ugyanakkor Zelenszkij eddig hangoztatott elképzeléseinek ellentmond Merz fentebbi, és Pistorius későbbi nyilatkozata, amelyben a német védelmi miniszter azt mondta, hogy semmi különös nincs abban, hogy Ukrajnának a béke érdekében le kell mondania területekről.
A dolog pikantériája, hogy Pistorius az ukrán elnökre is hivatkozott annak érdekében, hogy „bizonyítsa” a német meglátás (korábban magyar állásponti) helyességét. Ugyanis a tárcavezető kiemelte, hogy már Zelenszkij is elismerte, hogy a béke érdekében bizonyos területeket át kell adniuk az oroszoknak.
Hogy ezeket a határozott kijelentéseket miért nem tették meg előbb és miért nem álltak Orbán mellé az ügyben? Talán azért, mert Magyarországon országgyűlési választást tartottak, ahol az ellenzéknek volt esélye a győzelemre és a németeknek, ahogy az ukránoknak sem fűlött a foguk ahhoz, hogy egy Orbán melletti kiállással támogatást nyújtsanak az akkori kormányfőnek. A németek pedig most fapofával felmondják azt a szöveget, amit a magyar kormányfő mondott és amelyet oly élesen kritizáltak.
Zelenszkijnek pedig nem sok mozgástere van. Ugyanis a német kancellár azt is közölte, hogy Ukrajna EU-hoz történő csatlakozása 2028-ig az hiú ábránd, mert az ország addig nem lehet tagja a blokknak, amíg az háborúban áll Oroszországgal. Vagyis Ukrajna olyan lépésre kényszerülhet, amelyet korábban hivatalosan és kategorikusan elutasított annak érdekében, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
