Pesti Srácok

Putyin nyitott egy rövid tűzszünetre Ukrajnában

Putyin nyitott egy rövid tűzszünetre Ukrajnában

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump ismét telefonon beszéltek a háborús helyzetről. Putyin szerint a második világháborús megemlékezések során az orosz-ukrán háborúban kötendő tűzszünetről is szó esett.

Vlagyimir Putyin orosz vezető és Donald Trump amerikai elnök telefonon tárgyaltak az orosz-ukrán háborúban esetlegesen köthető ideiglenes tűzszünetről. Putyin nyitott egy tűzszünetre a második világháborús megemlékezések alatt – mondta Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója. Oroszország hagyományosan május 9-én ünnepli a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelmet. Usakov hozzátette, hogy a beszélgetés nyílt és tényszerű volt, és Oroszország kezdeményezésére zajlott. Trump a Fehér Házban azt mondta, hogy „egy hosszú, jó beszélgetés során tűzszünetet javasoltam Putyinnak és azt hiszem, ebbe bele is menne”.

Putyin tűzszünetet szeretne minden frontszakaszon
Gyermekkórház ukrán tüzérségi támadás után. Putyin tűzszünetet szeretne minden frontszakaszon. Fotó:Georg Spöttle

 

 

Ukrajna vagy Irán? 

Trumpot az Ovális Irodában arról is megkérdezték, hogy az Irán ellen indított háború, vagy Ukrajna orosz megtámadása ér véget előbb. Válasza: nem tudom. Azt hiszem, Ukrajnát katonailag megverték – mondta. Az azonban továbbra sem világos, hogy valóban Ukrajnára gondolt-e. Későbbi megjegyzései arra utalnak, hogy esetleg összekeverte az országot Iránnal. 159 szolgálatból kivont hajót említett - ezt a számot az Egyesült Államok a megsemmisített vagy megrongált iráni hajók számára használja. Putyinra utalva az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy szerinte a Kreml vezetője egy ideje már készen állt a megállapodásra. „Azt hiszem, egyesek megnehezítették számára a megállapodás megkötését”. Trump többször is megváltoztatta az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját, de újra és újra oroszbarát álláspontjával hívja fel magára a figyelmet. Moszkva kijelentette, hogy Putyin ismertette Trumppal a fronton uralkodó helyzetről alkotott nézeteit, és terrorizmussal és civil célpontok elleni támadásokkal vádolta Kijevet. A jelentések szerint a Kreml vezetője megismételte Oroszország háborús céljait, de azt mondta, hogy inkább tárgyalások útján szeretné elérni azokat.

 

400 millió dollár Ukrajnának

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint a Pentagon jóváhagyta 400 millió dolláros segély folyósítását Ukrajnának. A kifizetés hónapok óta késett. Jay Hurst, a Pentagon költségvetési igazgatója azt nyilatkozta a törvényhozóknak, hogy a pénzeszközöket most már el lehet költeni. Hozzátette azonban, hogy a segélyek Ukrajnába érkezésének időpontja attól függ, „mit vásárolnak a pénzből”. Hurst hozzátette, hogy az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának (USEUCOM) parancsnokának ajánlásait fogják követni annak érdekében, hogy a pénzeszközöket a lehető leghatékonyabban használják fel.

 

Trump csökkenteni akarja a Németországban állomásozó katonáinak számát

Ahogy arról tegnap beszámoltunk Donald Trump és Friedrich Merz verbálisan egymásnak esett az elmúlt néhány napban. A vita abból indult ki, hogy Berlin nem akart részt venni az Irán elleni hadjáratban és élesen kritizálta Trump meggondolatlan háborúját a Perzsa-öbölben. A kritika jogos is, hiszen Irán megtámadása az egész világot érintő energiaválsághoz vezetett. A harag most odáig ment, hogy az amerikai elnök jelentősen redukálná az amerikai katonák számát Németországban. Német támaszpontokon jelenleg 38 ezer amerikai katona állomásozik. A gond Trump tervével az, hogy más európai támaszpontokra helyhiány miatt nem tud átcsoportosítani egységeket. Másrészt a Republikánus Párton belül a politikusok többsége ragaszkodik Németországhoz. Trump már 2020-ban is gondolkodott egy részleges kivonáson, ám ezt akkor a szenátus nem hagyta jóvá. 

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.