Irán hadserege ismét támad, de Washington politikai úton vágna vissza
Donald Trumpot megint megpróbálták megölni.
Fotó: Kenny Holston
Sokadjára újultak ki a harcok az Egyesült Államok és Irán között, miközben Donald Trump a "közelgő békéről" prédikál. Ám a perzsa állam folyamatosan lövi a szomszédos amerikai katonai bázisokat, a helikoptereket sikeresen likvidálja, ami ismét rávilágít arra, hogy Washingtonnak fel kell venni a versenyt Irán olcsó drónhadseregével. Trumpnak egyelőre a kommunikáció maradt, na meg persze az a bizonyos széleskörű támogatói hátország, amit már a háború előtt kiépített a teheráni rezsimmel szemben.
Lassan már alig hiszünk azoknak a bejelentéseknek, miszerint napokon belül aláírják a békemegállapodásokat az Egyesült Államok és Izrael, valamint Irán között. Donald Trump ugyan legutóbb kedden, harmincvalahányadik alkalommal tett egy ígéretet a háború befejezésére, ehhez képest néhány órával később az iráni haderő lelőtt egy amerikai Apache típusú helikoptert, amely miatt újra kiújultak a harcok Teheránnal. Irán ezzel párhuzamosan ismét a környező országokban lévő amerikai bázisokat is lőtte, többek között Bahreinben, Kuvaitban és Jordániában. A kőolaj ára ismét emelkedni kezdett, az olajpiacon ismét pánikhangulat lett úrrá, és a kereskedők már készülnek a Hormuzi-szoros tartós kiesésére.
Hogy mi volt a Fehér Ház reakciója?
„Donald Trump elnök továbbra is úgy gondolja, hogy a békemegállapodás a láthatáron van Iránnal, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kedd este válaszcsapásokat mért Iránra”
– jelentette ki kedden egy magas rangú Fehér Ház-tisztviselő a Politico tudósítása szerint, aki hozzátette: „A megállapodás jelenlegi állása szerint semmi sem változik”, és hogy a Teheránnal való megállapodás „még mindig közel van.”
Miért éppen (Közép-)Afrika?
Ám a jelek szerint az amerikai elnök nem Iránnal levelezget, mondjuk éppen a béketárgyalásról. Sokkal inkább azzal a Közép-afrikai Köztársasággal, ahova nemes egyszerűséggel kitoloncolná az iráni menedékkérők és más migránsok egy csoportját.
A megállapodás alapján az első járat már elindult washingtoni idő szerint csütörtökön, és körülbelül 20 embert szállíthatott. A Fox News jelentése szerint a járaton főképp szírek, afgánok és egy török állampolgár is utazott. Hamarosan viszont az irániakra is sor kerül.
Érdekes az is, hogy miért éppen a közép-afrikai országot választották az amerikaiak célországnak, hasonlóan a Kongói Demokratikus Köztársasággal. A Közép-afrikai Köztársaságot északon Csád, keleten Szudán és Dél-Szudán, délen a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig Kamerun határolja.
Amióta 1960-ban elnyerte függetlenségét Franciaországtól, a Közép-afrikai Köztársaságot évtizedekig tartó politikai instabilitás jellemezte, beleértve hat puccsot és gyenge állami tekintélyt, a fegyveres felkelések pedig táplálják az erőszakot és a civilek elleni tömeges atrocitások kockázatát.
A decemberi választásokon harmadszorra újraválasztott Faustin-Archange Touadéra elnök biztonsági segítségnyújtásban Oroszországra támaszkodik, miközben érdeklődést mutat a nyugati országokkal való partnerség iránt az ország kritikus ásványkincs-ágazatának fejlesztése érdekében. Vagyis a kitoloncolás jó üzlet Amerikának és az afrikai országnak is.
Kommunikációban Irán, katonailag Washington áll vesztésre
Az irániak Afrikába küldésének azonban politikai-kommunikációs vonzata is van Trumpék részéről. A következő járattal utazók között van ugyanis az a két iráni nő, akik 2024 novemberében érkeztek az Egyesült Államokba, és egy amerikai bevándorlási bírótól elérték a „kiutasításuk visszatartását”.
Viszont rájuk a teheráni jogszabályok alapján kínzás és üldöztetés várna, ha erőszakkal visszaküldik őket Iránba. Különösen annak fényében, hogy az ügyvédjük, Emily Trostle jelezte, az egyikük felvette a katolikus hitet és megkeresztelkedett, a másikból pedig demokráciáért küzdő aktivista lett.
Ezzel a kommunikációval pedig ismét azt támadja Washington Iránban, ami miatt könnyen megkapja a támogatói hátországot.
Miközben az iráni rezsim nem hagyott fel a nukleáris fenyegetéssel, legitimitása a belső feszültségek miatt gyenge lábakon áll (erről ITT írtunk részletesen), hiszen az irániak közül egyre többen szállnak szembe a brutális kivégzésekkel, megtorlásokkal.
Csakhogy belső harcok ide vagy oda, a forgatókönyv egyelőre nem Trump óhajának kedvez: a Hormuzi-szoros továbbra is le van zárva, a közeli amerikai bázisok egyre nagyobb katonai nyomás alatt állnak, és bármikor megsemmisülhetnek Irán olcsó drónjainak köszönhetően – amelyről ITT írtunk –, és úgy tűnik, tényleg a Pentagon szkriptje valósulhat meg: azaz szeptemberig is eltarthat a háború – vagy tovább…
Kiemelt kép: MTI/EPA/The New York Times pool/Kenny Holston
