Az összes vitánk Brüsszellel lényegében egy ügy körül forog, miszerint a schengeni határt komolyan kell-e venni, meg lehet-e védeni, a menekültügyi egyezményt az eredeti értelmében kezeljük, vagy a bevándorlást egy pozitív folyamatnak tekintjük? Ezek ideológiai viták, amik arról szólnak, milyen Európát képzelünk el – nyilatkozta az Országgyűlés elé került Stop Soros törvénycsomag kapcsán a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Völner Pál. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkárával emellett még a bírák érzékenyítő tréningjéről, a Szilvásy-féle kémper felháborító ítéletéről, a jövőre esedékes EP-választásokról, valamint a közigazgatási felsőbíróságok körüli hisztériakeltésről is beszélgettünk.
Államtitkár úr hogyan értékeli, az elmúlt négy évben mi volt az Igazságügyi Minisztérium (IM) legnagyobb eredménye?
Az elmúlt időszakban megtörtént a polgári és a korábban nem is létezett közigazgatási perrendtartás, valamint a büntetőeljárási kódex kidolgozása és elfogadása is. Az új törvények jóvoltából gyorsabbá, hatékonyabbá válnak az eljárások, az új szabályrendszerek tehát egyértelműen a polgárok érdekeit szolgálják. A jogrendszer korszerűbbé tétele közben azonban váratlan feladataink is lettek: 2015-ben bevándorlók tömege jelent meg a határon, Európára és így Magyarországra is lesújtott a migrációs válság. Míg mi a kezdetektől fogva azt hangsúlyoztuk, hogy meg kell védeni a határokat, a kultúránkat, az eredményeinket és az értékeinket, Brüsszel álszent és elhibázott bevándorláspárti politikát folytatott. Közben egyértelművé vált az is, hogy miért műveli mindezt az Európai Unió: megismertük Soros tervét. Mindezek miatt meg kellett alkotni a jogi határzárat, módosítani kellett az alaptörvényt és persze rengeteg jogvitánk alakult ki az EU-val. Kvótaügyben, a Soros-egyetem ügyében és a külföldről finanszírozott civil szervezetek tekintetében is harcolnunk kellett és kell is még, úgyhogy mozgalmas négy évünk volt, és folytatódik is a küzdelem. Nehezíti a kormányoldal munkáját, hogy ezekben a valódi nemzeti sorskérdésekben nem számíthat az ellenzékre. Ők nemcsak nem segítik a munkánkat, de gyakran hátba is támadják az országot nemzetközi fórumokon.
Brüsszellel szemben sikeresen meg lehet vívni ezeket a harcokat?
A kvótaügyben először Szlovákia és Magyarország perelte be az Európai Tanácsot. Noha a bíróság megállapította, hogy az egy szabályosan elfogadott határozat volt, kimondta azt is, hogy 2017. szeptember 26-a után nem alkalmazható ez a határozat, tehát ha jogilag nem is adtak nekünk igazat teljesen, a gyakorlati jelentősége megvolt az eljárásnak, ugyanis a kvóta alapján nem kellett és a jövőben sem kell átvennünk bevándorlókat. A másik per pedig folyik még, mivel az Európai Bizottság is beperelte Magyarországot a kvóta teljesítésének megtagadása miatt, de az előző döntésben benne van a következő döntés is: a határidő lejárta után okafogyottá vált az ügy.
Magyarország nincs egyedül a Brüsszellel folytatott harcban. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Lesz valaha egységes megegyezés kvótaügyben?
Az látszik, hogy nem a megegyezés felé haladnak a dolgok, Európa egyre megosztottabb, a migránsok áttelepítése ellen egyre többen tiltakoznak, Magyarország nincs egyedül ebben a harcban. Brüsszel ugyanakkor továbbra is a migránsok kötelező betelepítését akarja rákényszeríteni a tagállamokra. Ezért fel kell arra készülni, hogy ettől megvédjük az országot. A mostani Alaptörvény-módosítás is azt tartalmazza, hogy a magyar parlament jóváhagyása nélkül nem lehet Magyarországra bevándorlókat betelepíteni, ebben a kérdésben nagyon szilárd és következetes a magyar kormány álláspontja, amit a mostani kétharmados eredmény is igazol, hiszen a választók kellő felhatalmazást adtak ahhoz, hogy ezt az Alaptörvényben is meg tudjuk jeleníteni.
Az Alaptörvény-módosításnak része a közigazgatási felsőbíróságok létrehozása is. Sok támadás érte önöket azzal kapcsolatban, hogy ez sérti a bírói függetlenséget.
Akkor az Unió tagállamainak a többsége is bajban van, mert ott is léteznek közigazgatási felsőbíróságok. Ennek a típusú bíráskodásnak az a lényege, hogy közigazgatási ügyekben a már elfogadott közigazgatási perrendtartás szerint minden ügyben bírósághoz lehet fordulni. Az itt tárgyalt ügyek bonyolultságuknál fogva eltérnek a polgári vagy büntető ügyektől, ezért is kíván speciálisan erre szakosodott bírókat. Hozzáteszem, 150 közigazgatási bíró ma is dolgozik Magyarországon, legutóbb is 43-at neveztek ki. Ez is bizonyítja, hisztériakeltés, hogy kívülről jött emberek alkotják majd ezt a bíróságot, amely reményeim szerint, a szakmai érvek megvitatása után 2019-ben fel tud majd állni. A közigazgatási bíróságok a magyar történelmi hagyományokra épülnek és az európai jogrenddel is összhangban van, és az állampolgárok jogvédelmét erősítik.
A magánszféra védelmét előtérbe helyező, ám a gyülekezési jogot csorbító módosítást is sokan kritizálják. A leghangosabb bírálatok szerint ezzel csak a politikusokat védik.
Az alkotmánymódosítás az otthonvédelméről szól. Az Alkotmánybíróság 2016-ban kimondta, hogy mulasztásos alkotmánysértésben van a parlament, tehát mindenképpen törvényt kell alkotni ebben a témakörben. Az, hogy a módosítás a politikusokat védené, csak egy újabb hisztériakeltés. Az új szabályozás bárkit védene, akinek a magánéletére rátelepednek. Illetve nemcsak az érintettekére, hanem a környezetükére is – a szomszédok mit sem tehetnek arról, hogy ki lakik még a házban, az utcában, de ők ugyanúgy elszenvedői az ilyen demonstratív akcióknak.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A Stop Soros törvénycsomag vitája elkezdődött az Országgyűlésben. Ön korábban úgy nyilatkozott, hogy nemzetbiztonsági okokból fontos a törvénycsomag elfogadása. Ezt továbbra is így gondolja?
Természetesen, hiszen az illegális határátlépőkkel bármikor olyan ellenőrizetlen egyének vagy tömegek tudnak bejönni az országba, akikről nem tudjuk, honnan jöttek, hová mennek, mit akarnak itt tenni, vagy mit akarnak más országban tenni. Ezért az illegális migráció szervezését büntethetővé kell tenni.
Sajnos a brüsszeli és párizsi terrortámadások elkövetőinek egy része is hazánkon keresztül érkezett meg a „célállomásra” a 2015-ös menekültáradattal.
Abban az évben bejött Európába majdnem 400 ezer ember csak ezen, a Magyarországon keresztülmenő útvonalon. Annak ellenére, hogy mi regisztráltuk a legtöbb határátlépőt, egyharmadukkal nem találkozott senki, úgy jutottak Nyugat-Európába.
Mi a legfontosabb változás a korábbi elgondolások és az Országgyűlésnek benyújtott törvénycsomag között?
Egy lényegi változtatás van. A korábbi csomagban az szerepelt, hogy belügyminisztériumi engedéllyel lehetett volna a bevándorlás ügyben tevékenykedni, ehelyett a mostani szabályozásba az került be, hogy azok, akik az illegális bevándorlást szervezik, egyénileg büntethetőek. Volt egy szürkezóna az embercsempészés és a segítségnyújtás között, és gyakorlatilag ezzel a módosítással ez szankcionálhatóvá válik. Saját bőrüket viszik a vásárra azok, akik nem a bevándorlóktól várják a baksist, hanem máshonnan kapják a zsoldot és ezzel eddig ki tudtak bújni az embercsempészés vádja alól.
Ez a téma azért is érdekes, mert a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) eredménytelenül zárta le a nyomozást Abdeslam és társai magyarországi segítőivel kapcsolatban, akik közül néhányan egy migránsokat támogató szervezet aktivistái voltak. A törvénymódosítással ezek a személyek is újra reflektorfénybe kerülhetnek?
A büntetőtörvénykönyvben nagyon szigorúak a szabályok, hogy mi az, ami embercsempészésnek, vagy terrorizmus finanszírozásának minősíthető. Ez a fajta szabályozás az enyhébb alakzatokat, amelyek eredményüket tekintve ugyanabba az irányba mutatnak, azokat teszi szankcionálhatóvá.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Attól nem tart, hogy a törvénycsomag miatt pellengérre állítják Magyarországot?
A nyomásgyakorlás és a támadás már el is kezdődött, és ehhez Sorosnak mindenhol megvannak az emberei. Az összes vitánk Brüsszellel lényegében egy ügy körül forog, miszerint a schengeni határt komolyan kell-e venni, meg lehet-e védeni, a menekültügyi egyezményt az eredeti értelmében kezeljük, vagy a bevándorlást egy pozitív folyamatnak tekintjük? Ezek ideológiai viták, amik arról szólnak, milyen Európát képzelünk el.
A jövőre esedékes EP-választások után változhat a helyzet?
Ha megnézzük az osztrák vagy az olasz választásokat, látszik, hogy az emberek döntésének elég markáns véleménye van, és nem arról van szó, hogy hirtelen szélsőjobboldalivá vált a világ, hanem a választóknak megvan a véleményük arról, hogy mi az egészséges méretű bevándorlás, és nem biztos, hogy a nyílt társadalom az, ami felé az európai emberek haladni akarnak.
A Fidesz nemrég közérdekű adatigényléssel fordul a bíróságokhoz, miután szerintük „a Soros-hálózat” nemcsak jogsegéllyel, hanem a bírók befolyásolásával is segíti a migránsokat abban, hogy Európába tartsanak. Ezt a párt úgy látja bizonyítottnak, hogy a Helsinki Bizottság az elmúlt években több száz bírósági alkalmazottnak tartott bevándorlókról szóló úgynevezett érzékenyítő tréningeket. Valóban valós ez a veszély, vagy ez csak politika?
Ha Soros György behatol a politikába a pártokon, a képviselőkön, a tudományos életen keresztül, miért pont a bírói ág lenne ettől mentes? Olvashattuk a hírekben, hogy legutóbb az amerikai ügyészválasztásokba is kőkeményen beszállt, hogy olyan személyek kerüljenek kiválasztásra, akik lekötelezettjei. A magyar bírósági rendszer azért persze messze van attól a veszélytől, hogy így történjen a bírák kiválasztása, ám az mindenesetre nagyon furcsa, hogy kimondottan a menekülteknek hazudott migránsokkal kapcsolatos nézeteket akarták a bírók között elterjeszteni, majd a tréningeket tartók ügyvédként jelentek meg a bíróságokon… A Soros-hálózat egyértelműen veszélyt jelent a magyar igazságszolgáltatásra, még a bíróságokon keresztül is azon dolgoznak, hogy minél több migránst hozzanak be.
Nemrég a Kúria jogerősen is felmentette Szilvásy Györgyöt és az akkori NBH két volt vezetőjét, Galambos Lajost és Laborc Sándort is az úgynevezett kémperben. A döntés sokaknál kiverte a biztosítékot, főleg azok után, hogy kiderült, a felmentő ítéletet hozó tanácselnök az MSZP korábbi alkotmánybíró-jelöltje volt, így felmerül a kérdés, tudott-e Mészár Róza elfogulatlanul dönteni a szocialistákat érintő gigabotrányban. Ebben államtitkár úr nem lát sokkal nagyobb veszélyt, mint az előbb említett érzékenyítő tréningekben?
Én, mint az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a bíróságok működését nem fogom minősíteni, vannak persze politikusok, akik szabadabban fogalmaznak ezekben a kérdésekben. Annyit mondanék, hogy egy bírónak magának is éreznie kell, ha elfogult egy ügyben, és ha ezt jelzi, másik bíró tárgyalja az adott pert.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS