Vona akkorát hazudott terrorista „jóbarátjáról”, hogy Gyurcsány is megirigyelné
Szédületesen nagyot hazudott Vona Gábor Jobbik-elnök szerda reggeli sajtótájékoztatóján. Az Echo TV arról faggatta a Jobbik elnökét, hányszor találkozott a pápa elleni merénylet egyik vádlottjával, a török Musa Serdar Çelebivel. Vona azt állította, csak a Kurultájon találkozott vele. A portálunk birtokába került fotók tanúsága szerint más helyszíneken is „randevúztak”.
Az Origo cikke nyomán néhány napja portálunk is megírta, hogy a Jobbik-elnök Facebook-oldalán megtalálható fotók szerint Vona Gábor „jóbarátja” az a Musa Serdar Çelebi, aki részt vett abban az 1981-es merényletben, amely során muszlim szélsőségesek megpróbálták meggyilkolni II. János Pál pápát a Vatikánban. Ehhez a merénylethez „Vona Gábor muszlim barátja” adhatta a fegyvert a merénylőnek, Mehmet Ali Ağcának, egy CIA jelentésből pedig azt is lehet tudni, hogy Çelebi 1,5 millió dollárt ajánlott fel a pápa megöléséért és pénzzel segítette a merénylőt. Vona Gábort szerda reggeli sajtótájékoztatóján arról kérdezte az Echo TV munkatársa, hányszor találkozott Musa Serdar Çelebivel, mire a pártelnök azt felelte:
Szerintem körülbelül annyiszor, mint Lezsák Sándor vagy Bíró András Zsolt, a Kurultáj fesztivál főszervezője és védnöke. Szóval tőlük kell megkérdezni, nem emlékszem, talán két-háromszor jártam a Kurultáj rendezvényen.
Vona Gábor egész egyszerűen nem mond igazat. Az már az Origo eredeti cikke óta ismert, hogy a Kurultájon 2014-ben találkozott egymással a két „államférfi”, és az akkor készült fotó tanúsága szerint igencsak szívélyes, baráti a kapcsolatuk. Lásd az alábbi képen.
Ám a PestiSrácok.hu több fotót is megszerzett, amelyek azt bizonyítják, hogy Vona nemcsak a Kurultájon találkozott terrorista „jóbarátjával”. Íme, egy 2014. júniusi kép, de nem a bugaci Kurultájról, hanem Budapestről.
Az alábbi két kép szintén 2014. június 1-jén készült Budapesten, a Yunus Emre-napok rendezvényén. (Yunus Emre egy török szúfi költő volt a XIII-XIV. században.)
Aztán itt van egy 2015. májusi újságrészlet, amely egy másik budapesti konferencia történéseit eleveníti föl, amelyen Vona és Çelebi is részt vett.
Vona Gábor egyébként a szerda reggeli sajtótájékoztatóján nem válaszolt érdemben az Echo TV azon kérdésére, hogy ha megtehetné, most is találkozna-e Çelebivel. Mindössze annyit közölt erre:
Nem kezdeményezett ilyen találkozót
Eközben Musa Serdar Çelebi levelet írt az Origónak, amelyben tiltakozott a portál cikke miatt, azonban annak egyetlen állítását sem tagadta, sőt, a lényeget megerősítette. Találkozóit Vonával pedig egyetlen szó erejéig sem tagadta. Elismerte, hogy 1978 óta Frankfurtban élt. Itt vették őrizetbe 1982-ben a pápa elleni merényletben való részvétel miatt. Çelebi levelében azt is leírta, személyesen Ali Agca, a pápa merénylője nevezte meg őt, mint az összeesküvés központi figuráját. Azt sem tagadta, hogy a CIA jelentéseiben szerepelt, hogy részt vett a merényletben, 1,5 millió dollárt ajánlott II. János Pál pápa merénylőjének, és fegyvert adott neki. Arra hivatkozott, hogy a bíróság felmentette, ezt azonban az Origo is megírta: a bíró szerint nem volt ellene elég bizonyíték (az olasz ügyész ezt hevesen vitatta, szerinte Çelebit simán el lehetett volna ítélni, ezért egyenesen életfogytig tartó börtönbüntetést kért). Çelebit 1986-ban engedték szabadon.
Musa Serdar Çelebi, az Allahot éltető Vona Gábor barátja – ahogy azt az Origo tényfeltáró cikkében megírta – egész életében török soviniszta szervezetekben, szélsőséges muszlim mozgalmakban és pártokban tevékenykedett. Már a 80-as években fölvetődött vele szemben, hogy a Szürke Farkasok terrorszervezet egyik vezetője. A pápa elleni merénylet perében – ahogy azt szintén az Origo írta – az egyik tanú megnevezte Çelebit, mint aki közreműködött a terrortámadáshoz használt pisztoly továbbításában. Çelebit az összeesküvés perében központi figuraként említették, aki támogatásokat szerzett a pápa merénylőjének, Ali Agcának. Çelebit azzal vádolták, hogy kétszer is találkozott Agcával: először 1980 decemberében Milánóban, másodszor 1981 márciusában Zürichben. Az ellene felhozott vádpontok között szerepelt az is, hogy 3 millió német márkát kapott a bolgár titkosszolgálattól a merényletért cserébe. A Szürke Farkasok egyik 1984-ben, Magyarországon lekapcsolt csempésze a Belügyminisztériumnak azt mondta, személyesen ő helyezte el egy bankszámlán a pénzt a bolgár titkosszolgálat megbízásából. Çelebire az ügyész a perben életfogytiglant kért, bizonyítottnak látva, hogy közreműködött a merényletben. A bíróság végül bizonyítottság hiányában mentette fel. Egy azóta nyilvánosságra került 1983-as CIA-jelentés megerősíti, hogy Çelebi 1,5 millió dollárt kínált Agcának a pápa megöléséért. Çelebi azóta is aktív szereplője a török nacionalista, iszlamista mozgalmaknak és pártoknak, például az MHP-nak. Ennek militáns szárnya, terrorgyanús szervezete az a Szürke Farkasok, amelynek kézjelével Vona Gábor és politikustársai is rendszeresen pózolnak.
Vezető kép: Facebook
