Súlyosította a Mal Zrt. vezetőinek, felelős beosztású dolgozóinak első fokon meghozott ítéletét a Győri Ítélőtábla az úgynevezett vörösiszap-perben. Az ügyészség 13 vádlott bűnösségének megállapítását, kettő felmentését kérte, 13 vádlottra letöltendő szabadságvesztést indítványozva. A 15 vádlott közül a megismételt eljárásban első fokon 10-et ítéltek el (a sors fintora, hogy pont ennyi halálos áldozatot követelt 2010-ben az iszapömlés), ötöt mentettek fel – hármat azokon túl, akik felmentésével a vád is egyetértett –, és kettő vádlottat ítéltek letöltendő büntetésre valamilyen fokozatban. Ma is maradt a 10 elmarasztaló ítélet és 5 felmentés, viszont összességében véve súlyosabb ítélet született. Nemcsak az első és másodrendű vádlott kiszabott büntetési tétele lett magasabb, hanem az ötödrendű vádlotté is, akit első fokon csak felfüggesztettre, most letöltendő fogházbüntetésre ítéltek.
A Mal Zrt.-ben vezető beosztású három vádlottat összesen 9 és fél év letöltendő börtönre, illetve fogházra ítélték. Az elsőrendű B. Zoltánt, a timföldgyár korábbi vezérigazgatóját az első fokon kimért 2 év 6 hónap helyett 4 év letöltendő börtönbüntetésre, a másodredű D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját 2 év fogház helyett 3 év börtönre, valamint az ötödrendű vádlottat, G. József hidrátgyártás-üzemvezetőt, akit első fokon még 1 év, 2 évre felfüggesztettet kapott, most 2 év 6 hónap letöltendőt. A harmadrendű vádlott F. Józsefné laboratóriumi és környezetvédelmi vezető 1 év, 2 évre felfüggesztett büntetését kvázi megduplázták, 2 év börtönre, amit 4 évre függesztettek fel. A negyedrendű vádlott Sz. Tibor diszpécsert 1 év, 6 hónapra ítélték, 3 évre felfüggesztve, ami nem sokkal magasabb, mint a korábbi kiszabott tétel (1 év, 2 évre felfüggesztve). P. Ferenc vörösüzemi területfelelőst, aki hatodrendű vádlottja az ügynek, viszont szintén duplán kimérték: másodfokú ítélete 2 év, 4 évre felfüggesztve, pont a kétszerese az elsőfokúnak, ami 1 év, 2 évre felfüggesztve volt. A nyolcadrendű vádlott L. László hidrátgyártás-termelési vezető büntetése hasonlóan 2 év, 4 évre felfüggesztve, pont a kétszerese, mint előzőleg.
A többi vádlott – heted-, tized-, tizenegyed-, tizenharmad-, tizennegyed-, tizenötödrendű vádlottak – első fokú ítéletét helybenhagyta a másodfokú tanács. A kilencedrendű vádlott (R. Martin vezérigazgató) és tizenkettedrendű vádlott (M. Gábor finomtermékdivízió-igazgató) felmentését már első fokon tudomásul vette a főügyészség, ezért ezekről itt már nem döntöttek. A hetedrendű vádlott főtechnológus pénzbüntetést kapott. A tizedrendű vádlottat, K. Árpád bauxitbányászati vezérigazgató-helyetteset felmentették, Cs. László hidrátfeldolgozó divízió-igazgató tizenegyedrendű vádlottat szintén. V. Ferenc környezetvédő, mint tizenharmadrendű vádlott, megrovást kapott. A tizennegyedrendű vádlott, P. Sándor szivattyúkezelő 1 év börtönt kapott két évre felfüggesztve, akárcsak korábban. A tizenötödrendű vádlottat, B. Antal vezető diszpécsert felmentették.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több, mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Először a Veszprémi Törvényszék járt el: több évig tartó tárgyalássorozat után minden vádlottat minden vádpont alól felmentettek. Ezt az ítéletet a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárást azért Győrben tartották, mert a Veszprémi Törvényszéknek nem volt olyan bírája, aki korábban az ügy valamely szakaszában ne járt volna el.
Elhagyott házak a vörösiszap-katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Kolontáron. Fotó: MTI/Varga György
Zólyomi Csilla, a bírói tanács elnöke az indokolás több, mint három órán át tartó felolvasásakor elmondta: a törvényszék indokolásában valamennyi vádlottra nézve leírta, hogy kit miért tart bűnösnek, de a büntetéseket nem egyéniesítette, emellett a táblabíróság a büntetés kiszabása során nem állapított meg arányosságot a vádlottak között. A súlyosítás mértékét az ítélőtábla a szabályszegések mennyiségéhez, mértékéhez és súlyához igazította. A legtöbb szabályszegést ennek értelmében az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott követte el, így az ő felelősségük volt a legnagyobb – mondta.
Kiemelte azt is, hogy a tározó gátjának átszakadásához tervezői, kivitelezői hibák vezettek, ám a vádlottak nem tartották be a szabályokat, a kötelezettségeiket, amellyel jelentősen súlyosították a katasztrófa következményeit. Egyebek mellett leállították a semlegesítést; a lúgosság mértéke a megengedett literenkénti 2-4 gramm helyett 6, vagy afölötti gramm volt, emellett 500 ezer köbméterrel több anyag volt a kazettában.
Zólyomi Csilla az abszolút hatályon kívül helyezésről és bűncselekmény hiányában történő felmentésről szóló védői fellebbezésekről azt mondta, hogy a tábla nem talált olyan okot, amely a hatályon kívül helyezést eredményezte volna. Részletezte, hogy az eljáró bíró rendelkezett gazdasági ügyek elbírálására szóló kijelöléssel. Az Országos Bírósági Hivatal elnöki határozata az igazgatási jellegű szabályokra volt vonatkoztatható, nem pedig az egyedi ügyekben hozott határozatokra, ezért a törvényszék bírói tanácsának megalakulása törvényes volt – tette hozzá.
Nem fogadta el a védelem azon védekezését sem, hogy közveszélyokozás tárgyalását kizárólag a területileg illetékes bíróság folytathatja le, mert jelen esetben a Veszprémi Törvényszék jelezte, hogy elfogultság miatt nincs bírája, ezért a Győri Ítélőtábla kijelölése révén folytatta le az eljárást a Győri Törvényszék. Ugyanígy nem fogadta el azt a védekezést sem, hogy a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállást vegye alapul a táblabíróság, mert azt a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, ezért az semmisnek tekintendő – mondta.
Az iszapömlés ügyében 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék első fokon, 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka “altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért kimondta: megismételt eljárásra van szükség. Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást, a Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben és nincs kizárva a megismételt eljárásból. A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék idén február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki.
Vezető kép: ATV/archív
Facebook
Twitter
YouTube
RSS