Pesti Srácok

Wall Street Journal: Biden aláássa Izrael biztonságát

Wall Street Journal: Biden aláássa Izrael biztonságát

Kemény hangvételű szerkesztőségi cikkben támadja Joe Biden Közel-Kelet-politikáját a vezető amerikai konzervatív napilap. A The Wall Street Journal véleménycikke szerint az amerikai elnök nyilatkozataival azt a jelzést adja, hogy Iránnak nem kell majd nagy árat fizetnie azért, ha esetleg megtámadja Izraelt - írja a Mandiner.

A szerző érkélése szerint Biden fordítva ül a lovon: nyomást gyakorol szövetségeseire, míg ellenségeire nem – az izraeli miniszterelnökkel való megbeszélésein azt kérte, hogy a zsidó állam törekedjen a tűzszüneti megállapodásra a Hamásszal, míg az Izraelt és Amerikát veszélyesen fenyegető Iránt nem figyelmezteti. A cikk szerint egy amerikai elnöknek ilyen helyzetben nyíltan és keményen jeleznie kellene a teheráni rezsim számára, hogy ilyen lépések esetén súlyos következményekkel számolhat.

Eközben maga a Hamászra vonatkozó amerikai nyomás is lehetetlen kérés Izrael számára, hiszen ha a Netanjahu-kormány enged az amerikai kérésnek, akkor több száz palesztin terroristát kellene elengednie, és kockáztatná, hogy a Gázai övezetet ismét a Hamász fogja a megegyezés után irányítani. A WSJ szerint

PestiSracok facebook image

– az amerikai-izraeli egyeztetésekről kiszivárgott információk szerint Biden a tűzszüneti hajlandóság mellett arra kérte Netanjahut, hogy egy iráni akcióra való válaszcsapás ne legyen túlzott, Izrael ne eszkalálja a konfliktust, ez a kérés azonban a lap szerint azt jelzi Irán felé, hogy átléphet egy határt, Amerika nem fog ezért árat fizettetni vele.

Az izraeliek készülnek a rosszabb verzióra, és ameddig az amerikai rakétavédelmi rendszer kisegíti a védelmi rendszerüket, addig minden kockázat bekalkulálható. A lap szerint

visszaléphetne az iráni gazdaságot sújtó szankciók enyhítéséből, újra büntetőintézkedések alá vehetné az iráni olajexportot, felvehetné a jemeni húszikat a nemzetközi terrorista listára, besegíthetne egy esetleges izraeli válaszcsapásba: a Forradalmi Gárda létesítményei vagy akár iráni atomkísérleti objektumok elleni támadást is indíthatna. Mint a véleménycikk írja, Biden ehelyett Izraelt fenyegeti, „elveszti az ellenőrzést az események fölött, míg Izrael azt teszi, amit tennie kell, Irán pedig azt, amit Biden elnéz neki".

Forrás: Mandiner; Fotó: Joe Biden amerikai elnök sajtóértekezlete a NATO 75. évfordulójának alkalmából rendezett washingtoni csúcstalálkozó zárónapján, 2024. július 11-én. MTI/AP/Jacquelyn Martin

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.