Bár az utolsó pillanatig kérdéses volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvétele a csütörtökön kezdődő, az Európai Politikai Közösséget (EPC) alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozóján, mégis elsőként szólalhatott fel. A csúcstalálkozón egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az USA teljes támogatását élvezi. Bizodalmát fejezte ki, hogy a legutóbbi amerikai fejlemények, amelyek az Ukrajnát segítő támogatások visszafogására utalnak, csak egy “politikai viharnak” tekinthetők, és az amerikai segítség folytatódik. Az esemény első napján tárgyaltak az örmény–azeri konfliktusról is, bár egyes érintett országok távol maradtak a csúcstalálkozótól.
Csütörtökön a multilateralizmusról és geostratégiáról, az energiaszuverenitásról és környezetvédelemről, valamint a digitalizációról és a mesterséges intelligenciáról tárgyaltak az Európai Politikai Közösséget (EPC) alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozóján. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a tárgyalásokat megelőzően a sajtónak nyilatkozva előzetesen úgy fogalmazott:
Granada ma Európa fővárosa és egyben a békéé.
Ugyanakkor kiemelte: pénteken a csúcstalálkozó kiemelt témája lesz az új európai stratégiai autonómia, amelynek szavai szerint az EU mély reformjához kell elvezetnie annak érdekében, hogy a következő években 27-ről 35 tagúra bővülhessen a közösség. Úgy fogalmazott:
mi mindig nyitottak voltunk a bővítésre, amelynek mi magunk is nyertesei voltunk.
Újságírói kérdésre azt is elárulta:
Spanyolország nagyon érdekelt az európai migrációs paktum létrejöttében, amelynek két fontos tengelye a szolidaritás és a felelősség.
Ursula von der Leyen. Fotó: MTI
Von der Leyen üzent Putyinnak is
A tárgyalásokkal kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: a megbeszélések középpontjában Ukrajna támogatása áll. Meggyőződése szerint az Európai Politikai Közösség továbbra is elkötelezetten támogatja Kijevet. A találkozón újabb egyértelmű üzenetet küldenek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arról, hogy nem tűrnek el agressziót szuverén államok ellen – szögezte le. Úgy vélte, mivel az EU-ban jelentősen csökkentek az energiaárak, ez azt mutatja, hogy az uniónak sikerült felülemelkednie a válságon, amelyet Oroszország okozott a fosszilis energiával való zsarolással.
Nem tárgyaltak az örmény–azeri konfliktusról
A közös sajtótájékoztatón Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tervekkel ellentétben mégsem tárgyal a békéről Granadában Azerbajdzsán és Örményország; előbbi Törökországgal együtt végül nem vesz részt az eseményen.
Ezért nem lehet beszélni arról a súlyos helyzetről, hogy több mint 100 ezer embernek sietve el kellett hagynia otthonát, menekülve egy katonai akció elől. Elítéljük a katonai akciókat a konfliktusok megoldásában
– fogalmazott. Reményének adott hangot, hogy a most elmaradt találkozó létrejöhet majd Brüsszelben, így elkerülve a konfliktus folytatódását, és elérve Örményország politikai stabilizálódását.
A teljes amerikai támogatás tudatában szónokolt Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij jelenléte sokáig kérdéses volt; csak csütörtökön dőlt el, hogy részt tud venni az egynapos granadai találkozón, amelynek egyik fő témája a kontinens biztonsága. Az ukrán elnök a találkozón azt hangsúlyozta:
meg kell őrizni Európa egységét, ez a legfontosabb kihívás az Európai Politikai Közösséget alkotó országok vezetőinek granadai találkozóján.
Kiemelte, hogy a közelgő télen további hadműveletekre kell felkészülniük az országát támadó Oroszország részéről, és a védekezés lehetőségeiről is tárgyalni kíván partnereivel. Hozzátette, hogy Moszkva nem csupán a frontokon támadja Ukrajnát, hanem például hamis információk terjesztésével is. A találkozó kezdetén felszólalva arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák Kijevet abban: ne az ukrán létesítmények heverjenek romokban, hanem “Putyin orosz elnök törekvései”. Zelenszkij további katonai támogatást is kért a résztvevőktől, külön hangoztatva a légvédelem megerősítésének szükségességét. Elmondta, hogy a leginkább fenyegetett körzetekben az orosz támadások a mindennapi életet is megkeserítik; a diákok például aluljárókban kényszerülnek tanulni a rakéták által fenyegetett iskolák helyett. Az ukrán elnök leszögezte: teljes támogatottságot élvez az amerikai vezetés és az amerikai szövetségi törvényhozás két házának részéről. Ezt nemrégiben Washingtonban is megerősítették. Bizodalmát fejezve ki, hogy a legutóbbi amerikai fejlemények, amelyek az Ukrajnát segítő támogatások visszafogására utalnak, csak egy “politikai viharnak” tekinthetők, és az amerikai segítség folytatódik. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatásával egész Európa előrehaladt:
együtt megvédtük Ukrajnát, Európa kevésbé függ Oroszországtól, mint bármikor korábban, Európa bebizonyította, hogy teljes körű joga van az emberi szabadság és a nemzetközi jog védelmezőjeként fellépni.
Arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem állítják meg Moszkvát, Ukrajna után más területeket is meg fog támadni. Oroszország szerinte az egész kontinens szabadságát és demokráciáját fenyegeti, egyes szomszédos országokban (például Moldovában vagy Grúziában) pedig nyíltan beavatkozik.
Orbán Viktor és Ursula von der Leyen. Fotó: MTI
Az azeri távolmaradás nem segített a konfliktus enyhítésén
Zelenszkij a Dél-Kaukázus térségének biztonsági helyzetéről is tárgyalt Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel. Különmegbeszélést folytatott Pasinjánnal Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Olaf Scholz német kancellár is. Ezen a megbeszélésen jelen volt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniót megdöbbentette Azerbajdzsán döntése a fegyveres beavatkozásról, és az EU eltökélt abban, hogy segíti Örményországot a hadművelet következményeinek enyhítésében. A megbeszélés után kiadott közös nyilatkozat szerint a résztvevők állást foglaltak Örményország függetlenségének és területi egységének tiszteletben tartása mellett, és leszögezték, hogy a menekültek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor hazatérhessenek, és kultúrájukat megőrizve, szabadon élhessenek korábbi lakhelyükön, szükség esetén nemzetközi ellenőrzés alatt. Pasinján a megbeszélésen élesen bírálta, hogy Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök távolmaradt a granadai csúcstalálkozóról. Jelezte, hogy korábban arra számított, a spanyol városban megállapodásra jutnak Bakuval a feszültség enyhítéséről.
A spanyol kormányfő meggyőződött Európa egységéről
A csütörtöki tárgyalások lezárultát követően a spanyol kormányfő úgy összegzett:
az Európai Politikai Közösség granadai csúcstalálkozója annak a törekvésnek a látványos kifejezése volt, hogy a kontinens államai együtt kívánnak működni a jövő Európájának felépítésében.
Hozzátette, hogy ennek az Európának a fő építőkövei a biztonság, a stabilitás és a gazdasági virágzás. A házigazda spanyol kormányfő este kiadott közleménye szerint szükség van a nemzetközi intézmények megerősítésére és korszerűsítésére is.
Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját harmadik alkalommal rendezik meg, Csehország és Moldova után ezúttal Spanyolországban. Az eseményen 47 ország képviselteti magát az uniós intézmények vezetői mellett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Fermin Rodriguez
Facebook
Twitter
YouTube
RSS