Weber fenyegetőzik: szerinte Magyarország és Lengyelország nélkül is létrehozhatják a helyreállítási alapot
Az Európai Unió valamennyi tagállamának összefogása helyett akár huszonöt tagország együttműködésével is létre lehet hozni a koronavírus-világjárvány utáni helyreállítást szolgáló hétszázötvenmilliárd eurós alapot – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője csütörtökön, utalva arra, hogy az uniós költségvetés Magyarország és Lengyelország vétója miatt késésben van; a két állam tiltakozásának oka, hogy a források elosztását az EU vezetői homályos jogállamisági feltételekhez kötnék. Weber hangsúlyozta: nem Orbán Viktor elítéléséről van szó, hanem egy semleges jogállamisági mechanizmus bevezetéséről, és nem Magyarország vagy Lengyelország ellen foglalnak állást, hanem az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtó szabadsága mellett. Az EPP frakcióvezetője ugyanakkor nem túl burkoltan megfenyegette a magyarokat és a lengyeleket azzal, hogy ha a két vétózó állam miatt nem sikerül elfogadni a büdzsét, január 1-jétől az éppen Magyarországnak és Lengyelországnak igen sok támogatást biztosító kohéziós alapokból sem lehet lehívni mind a betervezett összegeket. Weber szerint a Fidesz EPP-tagságának ügyében döntő fontosságúak a következő órák és napok.
Manfred Weber egy Berlinben szervezett online sajtóbeszélgetésen kiemelte: mindenkinek tudnia kell, hogy a megerősített együttműködés nevű eljárás révén nincs jogi és technikai akadálya annak, hogy huszonöt tagország hozza létre a hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból álló, NextGenerationEU (NGEU) nevű alapot.
Ez ugyan politikailag nem kívánatos, de természetesen elindult már a gondolkodás arról, hogy mit lehet tenni, ha a december 10-én kezdődő EU-csúcson az ideológia a realizmus fölé kerekedik, és így nem sikerül a huszonheteknek együtt megteremteni az NGEU-t
– mondta Weber. A tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács értekezletének egy további témájával, a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló EU-s költségvetéssel (MFF) kapcsolatban kiemelte: amennyiben Magyarország és Lengyelország felelőtlen tevékenysége miatt nem sikerül elfogadni a költségvetést, január 1-jétől az éppen Magyarországnak és Lengyelországnak igen sok támogatást biztosító kohéziós alapokból sem lehet lehívni mind a betervezett összegeket.
Az MFF és az NGEU elfogadásának kockáztatása játék a tűzzel, és nagyon súlyos következményekhez vezet
– jelentette ki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. A budapesti és a varsói vezetés által kifogásolt jogállamisági mechanizmusról elmondta, hogy a fő közös cél a jogi, jogállamisági kérdések depolitizálása, kivonása a pártpolitikai vitákból. Ezért alakították ki a mechanizmust úgy, hogy az EP-nek ne legyen szerepe benne.
Nem az EPP-nek, a szociáldemokratáknak vagy a zöldeknek kell pártpolitikai vitát folytatni arról, hogy működik-e a jogállam, szabad-e a sajtó és független-e az igazságszolgáltatás
– mondta Manfred Weber, aki hozzátette, hogy Németországban senkinek sem jutna eszébe az ilyen kérdéseket a Bundestagban megvitatni, hanem mindenki menne rögtön Karlsruhéba, a szövetségi alkotmánybírósághoz.
Ilyen megoldás szükséges EU-s szinten is; az Európai Bizottság készítsen alapos elemzést, az Európai Tanács hozzon döntést, a döntéssel elégedetlen tagállam pedig forduljon az Európai Unió Bíróságához
– fejtette ki Manfred Weber. A politikus hangsúlyozta:
nem Orbán Viktor elítéléséről van szó, hanem egy semleges jogállamisági mechanizmus bevezetéséről, és nem Magyarország vagy Lengyelország ellen foglalunk állást, hanem az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtó szabadsága mellett.
Manfred Weber kiemelte, hogy a következő napokban ebben a szellemben kell folytatni a vitákat, nem valaki ellen, hanem valami mellett kell érvelni. Mindezzel összefüggésben arról is szólt, hogy a Fidesz EPP-tagságának ügyében döntő fontosságúak a következő órák és napok.
Forrás: MTI/PS; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
