Pesti Srácok

XXI. Század Intézet: Létrejöhet a DK–Momentum-koalíció

XXI. Század Intézet: Létrejöhet a DK–Momentum-koalíció

Az elmúlt fél év során szervezeti túlkínálat alakult ki az ellenzéki oldalon, következésképpen nincs szükség ennyi baloldali pártra. Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum a vezető pozícióért, a többi baloldali párt pedig a túlélésért küzd, de egyelőre csupán egymás kárára tudnak erősödni. A főpolgármester-helyettesnek megválasztott Bősz Anett pozíciójáról szóló vita a DK és a Momentum közötti dominanciaharc nyitánya volt, amit Donáth Anna nyílt levele, majd Újpest momentumos polgármesterének átlépése követett. A 2024-es uniós választásokon vélhetően külön indulnak majd az ellenzéki pártok, de az azonos időben tartandó önkormányzati voksolásokon együttműködésre lesz szükség, amit a DK és a Momentum – az MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrehozott – instabil szövetsége fog meghatározni – írja elemzésében a XXI. Század Intézet.

Az áprilisi parlamenti választások után a szivárványkoalíció szétesett, majd az ellenzéki tömb helyén történelmi töredezettségű politikai térfél alakult ki: korábban soha nem versengett még ennyi baloldali szervezet a szavazók bizalmáért. Hat önálló frakcióval rendelkező párt, illetve három pártalapítás előtt álló társulás is részt vesz a jelenlegi küzdelemben (A Nép Pártján Mozgalom, Esély-körök, Mindenki Magyarországa Mozgalom), így szervezeti túlkínálat alakult ki a politikai térben. Világossá vált, hogy az ellenzéki szavazótábor nem tud eltartani ennyiféle politikai közösséget, nincs szükség ennyi baloldali pártra.

Bénultság és szervezeti túlkínálat a baloldalon

A veszélyzónába lévő pártok közül a Jobbik 2018 után identitásválságba került, majd elvesztette nemzeti jellegét, az összefogás során megszűnt a szuverenitása, végül – a Jakab Péter kilépésével együtt járó pártszakadás után – jelentéktelen politikai szereplővé vált. Az egykor legerősebbnek számító ellenzéki párt mozgástere a Mi Hazánk Mozgalom parlamentbe jutásával végleg megszűnt. Az LMP országos hálózata eltűnt, a frakción kívül gyakorlatilag nincs politikai munka, a Párbeszéd pedig – valós társadalmi támogatottság és aktív tagság hiányában – továbbra is csupán fővárosi médiapártként működik. Az egyre zsugorodó MSZP népszerűsége történelmi mélypontra került, történetének legkisebb létszámú frakcióját tudta csak megalapítani ebben a ciklusban. A mondanivaló hiányával küszködő ellenzéki szervezetek továbbra sem képesek politikai kezdeményezésre, csupán megpróbálnak rátelepedni egy-egy elégedetlenkedési akcióra. Budapest, 2022. június 20. Komjáthi Imre és Kunhalmi Ágnes, az összezsugorodott MSZP jelenlegi két társelnöke. Fotó: MTI/Kovács Attila

PestiSracok facebook image

A DK és a Momentum maradt életképes

Az eltérő közvélemény-kutatások középértéke szerint jelenleg csak a DK és a Momentum éri el a parlamenti küszöböt, utóbbi helyzete viszont egyes mérések szerint bizonytalan. A baloldal szervezeti, vezetési és intellektuális válsága 2022-re stratégiai hátránnyá állt össze, ami jelenleg gátja az ellenzéki szavazóbázis bővülésének, így a pártok csupán egymás kárára tudnak erősödni. A DK az árnyékkormány megalakításával és a cselekvőképesség látszatával, míg a Momentum az új lehetőségek felkínálásával és az elmúlt harminc évtől való távolságtartás felmutatásával igyekszik gravitációs erőként működni. Gyurcsány Ferenc az árnyékkormány megalakításával egyértelművé tette azt is, hogy a DK már nem a teljes összefogásban gondolkodik, hanem dominanciára törekszik.

– állapítja meg elemzésében a XXI. Század Intézet.

Forrás: xxiszazadintezet.hu; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)