Az elmúlt fél év során szervezeti túlkínálat alakult ki az ellenzéki oldalon, következésképpen nincs szükség ennyi baloldali pártra. Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum a vezető pozícióért, a többi baloldali párt pedig a túlélésért küzd, de egyelőre csupán egymás kárára tudnak erősödni. A főpolgármester-helyettesnek megválasztott Bősz Anett pozíciójáról szóló vita a DK és a Momentum közötti dominanciaharc nyitánya volt, amit Donáth Anna nyílt levele, majd Újpest momentumos polgármesterének átlépése követett. A 2024-es uniós választásokon vélhetően külön indulnak majd az ellenzéki pártok, de az azonos időben tartandó önkormányzati voksolásokon együttműködésre lesz szükség, amit a DK és a Momentum – az MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrehozott – instabil szövetsége fog meghatározni – írja elemzésében a XXI. Század Intézet.
Az áprilisi parlamenti választások után a szivárványkoalíció szétesett, majd az ellenzéki tömb helyén történelmi töredezettségű politikai térfél alakult ki: korábban soha nem versengett még ennyi baloldali szervezet a szavazók bizalmáért. Hat önálló frakcióval rendelkező párt, illetve három pártalapítás előtt álló társulás is részt vesz a jelenlegi küzdelemben (A Nép Pártján Mozgalom, Esély-körök, Mindenki Magyarországa Mozgalom), így szervezeti túlkínálat alakult ki a politikai térben. Világossá vált, hogy az ellenzéki szavazótábor nem tud eltartani ennyiféle politikai közösséget, nincs szükség ennyi baloldali pártra.
Bénultság és szervezeti túlkínálat a baloldalon
A veszélyzónába lévő pártok közül a Jobbik 2018 után identitásválságba került, majd elvesztette nemzeti jellegét, az összefogás során megszűnt a szuverenitása, végül – a Jakab Péter kilépésével együtt járó pártszakadás után – jelentéktelen politikai szereplővé vált. Az egykor legerősebbnek számító ellenzéki párt mozgástere a Mi Hazánk Mozgalom parlamentbe jutásával végleg megszűnt. Az LMP országos hálózata eltűnt, a frakción kívül gyakorlatilag nincs politikai munka, a Párbeszéd pedig – valós társadalmi támogatottság és aktív tagság hiányában – továbbra is csupán fővárosi médiapártként működik. Az egyre zsugorodó MSZP népszerűsége történelmi mélypontra került, történetének legkisebb létszámú frakcióját tudta csak megalapítani ebben a ciklusban. A mondanivaló hiányával küszködő ellenzéki szervezetek továbbra sem képesek politikai kezdeményezésre, csupán megpróbálnak rátelepedni egy-egy elégedetlenkedési akcióra.
Budapest, 2022. június 20. Komjáthi Imre és Kunhalmi Ágnes, az összezsugorodott MSZP jelenlegi két társelnöke. Fotó: MTI/Kovács Attila
A DK és a Momentum maradt életképes
Az eltérő közvélemény-kutatások középértéke szerint jelenleg csak a DK és a Momentum éri el a parlamenti küszöböt, utóbbi helyzete viszont egyes mérések szerint bizonytalan. A baloldal szervezeti, vezetési és intellektuális válsága 2022-re stratégiai hátránnyá állt össze, ami jelenleg gátja az ellenzéki szavazóbázis bővülésének, így a pártok csupán egymás kárára tudnak erősödni. A DK az árnyékkormány megalakításával és a cselekvőképesség látszatával, míg a Momentum az új lehetőségek felkínálásával és az elmúlt harminc évtől való távolságtartás felmutatásával igyekszik gravitációs erőként működni. Gyurcsány Ferenc az árnyékkormány megalakításával egyértelművé tette azt is, hogy a DK már nem a teljes összefogásban gondolkodik, hanem dominanciára törekszik.
A DK-vezér azt akarja elérni, hogy 2024-re a Demokratikus Koalíció olyan gyűjtőpárt legyen, ami „gravitációs erőként” fog működni. Mivel azonban a Demokratikus Koalíció nem tudja lefedni a teljes balliberális oldalt, hisz Gyurcsány Ferenc személye sokakat elriaszt, így az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létre fog jönni egy konfliktusokkal terhelt, instabil szövetség a DK és a Momentum között, ami igyekszik majd a kis pártokat bekebelezni
– állapítja meg elemzésében a XXI. Század Intézet.
Forrás: xxiszazadintezet.hu; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS