Tükör által világosan - Új kötete jelent meg Juhász Ferencnek
Új kötettel jelentkezik Juhász Ferenc: A végtelen tükre címmel a Kossuth Kiadó gondozásában a 86. Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet a költő 2007 óta írt versprózáit tartalmazza.
MTI
Juhász Ferenc utolsó kötete, a 2012-ben megjelent A Pegazus istállói után három évvel jelentkezik újabb művel az idei Ünnepi Könyvhétre. "Hűségét barátai felé, érdeklődését a művészet teremtő sokszínűségére éppúgy összefoglalja írásaiban, mint ars poeticáját, ami az 1968-as Mit tehet a költő? írása óta mit sem változott" - nyilatkozta az MTI-nek a költő lánya, Juhász Anna, aki édesapjával együtt dolgozott a könyvön.
A kötet szerkesztője Juhász Ferencet idézi: "a költő legszentebb, legbizalmasabb kötelessége a folyamatos figyelem, az állandó töprengő türelem, a lét-bizalom szeretete és a szeretet gyakorlása". Az új kötetben Juhász Ferenc 2007 óta írt versprózái találhatók két korábbi szöveg társaságában - összesen nyolcvankét írást tartalmaz a kötet. A költő összegyűjtött verspróza könyve 1980-ban jelent meg, amely az '50-es évek közepétől keletkezett írásait tartalmazta, majd utoljára 2004-ben foglalta össze őket Halálszivárvány című kötetében. Juhász Anna úgy fogalmazott: A végtelen tükre összefoglalás, a nagy művészelődök tisztelete és a mai kortárs írók, festők, fényképészek, tudósok, zeneszerzők dicsérete. Benne az élet köszöntése, az élet bíztatása, barátok elvesztése és emlékezetük - mindannak tükre, ami az alkotásban körülvesz minket. Radnóti Miklóstól Esterházy Péterig, Konok Tamástól Hantai Simonig, Petrovics Emiltől a tudós Szentágothai Jánosig, s a centrumban a nagy előd, József Attilától a költő saját ars poeticájáig és a hazaszeretet számos megfogalmazásáig. Hogy lát a költő? Hogy érzékel, hogy figyel, hall, s mindebből mit ad vissza? - ennek könyve A végtelen tükre - fogalmazott a szerkesztő.
A kötetben 47 művésztársat szólít meg, köszönt, búcsúztat, idéz Juhász Ferenc - ismertette a részleteket a szerkesztő. A kötet első két írása a Radnóti Miklós-szöveg (A hűség halálra ítélt forradalmára) és a Varga Imre-szöveg (És mit tehet a szobrász?) az 1980-as évekből származik. Ezek a művek már korábban nagyrészt publikáltak, egy-egy felkérésre, kiállításra, búcsúztatásra születtek, s irodalmi folyóiratokban megjelentek. Az olvasók azonban most először könyvvé szerkesztve vehetik kezükbe ezeket az írásokat, így kaphatnak nemcsak átfogó képet a költő világáról, de egyfajta szubjektív összefoglalást, tükröt is kézbe vehetnek, ahol a kort a művészet, a tudomány, az irodalom jelen és nemrég távozott alakjai határozzák meg - fogalmazott a szerkesztő.
"A költőnek hinnie kell a létet, és szeretnie kell azt a valóságot, amelybe született és azt a világot, amely végül is mulandóságával egyszer majd végleg betakarja. A költő legfontosabb tulajdonsága ez a szeretet, hisz ez a szeretet teszi töprengő homlokára fénylő tenyerét. Hitét a megmaradásban, bizalmát a teremtő időben, hisz maga se más, mint a teremtett idő, mint a hűség abban a létben, amely anyagával és természetével körülveszi, létének jelentést ad és bizalmat a megmaradásra" - vallja Juhász Ferenc új könyvéről.
