Pesti Srácok

Kiosztották a negyedik Friss Hús rövidfilmfesztivál díjait

Szerdától szombatig mutatták be a Toldi moziban a Friss Hús 4.0 rövidfilmfesztivál versenyprogramjába beválogatott magyar és nemzetközi rövidfilmet. A fesztivál utolsó napján, vasárnap ismétlő vetítéseken lehetett megnézni a fesztiválon vetített magyar filmeket. Vasárnap 16.30 órakor adták át a fesztivál díjait.

061.hu

A díjnyertes alkotások:

PestiSracok facebook image

  • Ferenczik Áron: Szabó úr (legjobb magyar rövidfilm)

  • Bucsi Réka: LOVE (legjobb magyar animáció)

  • Fyzal Boulifa: Rate me (legjobb nemzetközi rövidfilm)

  • Deák Kristóf: A legjobb játék (Lovas Nándor-díj – a pitchfórum legjobb filmterve)

A zsűri külön kiemelte a következő alkotásokat:

Az élőszereplős szekcióban:

  • Oláh Kata: En passant (a műfajok közti átmenet határán megmaradó, dokumentarista jellegű ábrázolásmódjáért)

  • Szilágyi Fanni: Fehér farkas (a befogadóra tett erős hatásáért)

Az animációs szekcióban:

  • Kopasz Milán: Beyond (aprólékos, minden részletre kiterjedő képi világáért).

A Daazo.com továbbá kiemelte a Mindenki című filmet, Deák Kristóf alkotását (az esztétikumot előtérbe helyező és a hatalom és a gyermekek viszonyát érzékletes módon bemutató ábrázolásmódjáért).

A március 30. és április 3. között megrendezett negyedik Friss Hús rövidfilmfesztivál vetítései szinte kivétel nélkül telt házasak voltak. A budapesti közönség figyelme mellett egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés is övezte a fesztivált, ahol minden filmet angol felirattal vetítettek.

A magyar versenyszekció zsűri döntését vasárnap délután, a Toldi mozi nagytermében rendezett ünnepélyes díjátadón jelentették be. A zsűri tagjai Tomasz Sliwinski Oscar-díjra jelölt lengyel filmrendező, Marija Milovanovic, az Oscar-jelölő Vienna Independent Shorts filmfesztivál menedzsere és Szirmai Gergely videoblogger, filmkritikus volt. A magyar válogatásban a legjobb rövidfilmnek járó díjat Ferenczik Áron alkotása, a Szabó úr című film kapta, amely egy érzékek nélkül élő férfi különös életét mutatja be 19 percben. „A film több szinten működik: egyaránt közvetít erős személyes és társadalmi üzenetet, valamit erős politikai tartalmat is hordoz” – fogalmazott a zsűri, továbbá kiemelte az operatőri munka minőségét és a remek színészi alakításokat.

A legjobb magyar animáció Bucsi Réka LOVE című, a szerelmet haikuszerű jelenetekben felvillantó, 14 perces lírai alkotása lett. „Egyszerűen csodálatos” – mondták a zsűri tagjai. Az NMHH Médiatanácsa által felajánlott díj mindkét film esetében 500.000 forint.

A nemzetközi szekció zsűrijének tagjai Petr Horák, az prágai székhelyű iShorts rövidfilmes platform alapítója és Gyenge Zsolt filmesztéta volt. Az általuk kiválasztott, 1000 euró díjazásban részesülő legjobb nemzetközi rövidfilm a Rate me című 17 perces alkotás, Fyzal Boulifa brit rendező műve lett. „A zsűrit lenyűgözte a film nyers és experimentális formanyelvének radikalitása. Az a mód, ahogyan az új média működési logikája megtermékenyíti a film képi világát, mellbevágó vizuális tapasztalatot eredményez, ráadásul egyúttal az internetes kommunikáció emberi viszonyokra tett hatásába is bepillantást enged.” – hangzott az indoklás.

A második magyar pitchfórumra péntek délelőtt került sor a Toldi moziban, ahol a fórumra kiválogatott, fejlesztés alatt álló rövidfilmek terveit (pitcheit) mutatták be a filmek alkotói. A beérkezett több mint 60 pályázatból a kiválasztott tervek szakmai zsűri előtt mutatkoztak be, melynek tagjai Deák Dániel Daazo-alapító, Kovács Gábor producer, Köbli Norbert forgatókönyvíró és Taschler Andrea producer voltak. Az eseményt Áprily Zoltán, a Daazo.com társalapítója moderálta. A 300.000 forintos nyereményt, amely filmszakmai felajánlásokból állt össze, Deák Kristóf A legjobb játék című filmterve kapta. A zsűri díjazta az izgalmas témaválasztást, a projektben rejlő ígéretes vizuális koncepciót, illetve a prezentáció magas minőségét. Az elismerést a szervezők a fiatalon elhunyt producerről, Lovas Nándorról nevezték el.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.