Pesti Srácok

Kiosztották a negyedik Friss Hús rövidfilmfesztivál díjait

Szerdától szombatig mutatták be a Toldi moziban a Friss Hús 4.0 rövidfilmfesztivál versenyprogramjába beválogatott magyar és nemzetközi rövidfilmet. A fesztivál utolsó napján, vasárnap ismétlő vetítéseken lehetett megnézni a fesztiválon vetített magyar filmeket. Vasárnap 16.30 órakor adták át a fesztivál díjait.

061.hu

A díjnyertes alkotások:

PestiSracok facebook image

  • Ferenczik Áron: Szabó úr (legjobb magyar rövidfilm)

  • Bucsi Réka: LOVE (legjobb magyar animáció)

  • Fyzal Boulifa: Rate me (legjobb nemzetközi rövidfilm)

  • Deák Kristóf: A legjobb játék (Lovas Nándor-díj – a pitchfórum legjobb filmterve)

A zsűri külön kiemelte a következő alkotásokat:

Az élőszereplős szekcióban:

  • Oláh Kata: En passant (a műfajok közti átmenet határán megmaradó, dokumentarista jellegű ábrázolásmódjáért)

  • Szilágyi Fanni: Fehér farkas (a befogadóra tett erős hatásáért)

Az animációs szekcióban:

  • Kopasz Milán: Beyond (aprólékos, minden részletre kiterjedő képi világáért).

A Daazo.com továbbá kiemelte a Mindenki című filmet, Deák Kristóf alkotását (az esztétikumot előtérbe helyező és a hatalom és a gyermekek viszonyát érzékletes módon bemutató ábrázolásmódjáért).

A március 30. és április 3. között megrendezett negyedik Friss Hús rövidfilmfesztivál vetítései szinte kivétel nélkül telt házasak voltak. A budapesti közönség figyelme mellett egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés is övezte a fesztivált, ahol minden filmet angol felirattal vetítettek.

A magyar versenyszekció zsűri döntését vasárnap délután, a Toldi mozi nagytermében rendezett ünnepélyes díjátadón jelentették be. A zsűri tagjai Tomasz Sliwinski Oscar-díjra jelölt lengyel filmrendező, Marija Milovanovic, az Oscar-jelölő Vienna Independent Shorts filmfesztivál menedzsere és Szirmai Gergely videoblogger, filmkritikus volt. A magyar válogatásban a legjobb rövidfilmnek járó díjat Ferenczik Áron alkotása, a Szabó úr című film kapta, amely egy érzékek nélkül élő férfi különös életét mutatja be 19 percben. „A film több szinten működik: egyaránt közvetít erős személyes és társadalmi üzenetet, valamit erős politikai tartalmat is hordoz” – fogalmazott a zsűri, továbbá kiemelte az operatőri munka minőségét és a remek színészi alakításokat.

A legjobb magyar animáció Bucsi Réka LOVE című, a szerelmet haikuszerű jelenetekben felvillantó, 14 perces lírai alkotása lett. „Egyszerűen csodálatos” – mondták a zsűri tagjai. Az NMHH Médiatanácsa által felajánlott díj mindkét film esetében 500.000 forint.

A nemzetközi szekció zsűrijének tagjai Petr Horák, az prágai székhelyű iShorts rövidfilmes platform alapítója és Gyenge Zsolt filmesztéta volt. Az általuk kiválasztott, 1000 euró díjazásban részesülő legjobb nemzetközi rövidfilm a Rate me című 17 perces alkotás, Fyzal Boulifa brit rendező műve lett. „A zsűrit lenyűgözte a film nyers és experimentális formanyelvének radikalitása. Az a mód, ahogyan az új média működési logikája megtermékenyíti a film képi világát, mellbevágó vizuális tapasztalatot eredményez, ráadásul egyúttal az internetes kommunikáció emberi viszonyokra tett hatásába is bepillantást enged.” – hangzott az indoklás.

A második magyar pitchfórumra péntek délelőtt került sor a Toldi moziban, ahol a fórumra kiválogatott, fejlesztés alatt álló rövidfilmek terveit (pitcheit) mutatták be a filmek alkotói. A beérkezett több mint 60 pályázatból a kiválasztott tervek szakmai zsűri előtt mutatkoztak be, melynek tagjai Deák Dániel Daazo-alapító, Kovács Gábor producer, Köbli Norbert forgatókönyvíró és Taschler Andrea producer voltak. Az eseményt Áprily Zoltán, a Daazo.com társalapítója moderálta. A 300.000 forintos nyereményt, amely filmszakmai felajánlásokból állt össze, Deák Kristóf A legjobb játék című filmterve kapta. A zsűri díjazta az izgalmas témaválasztást, a projektben rejlő ígéretes vizuális koncepciót, illetve a prezentáció magas minőségét. Az elismerést a szervezők a fiatalon elhunyt producerről, Lovas Nándorról nevezték el.

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.