Pesti Srácok

Érdekes közlekedés-történeti előadássorozat indul a Dunán

HajóHíd Estek címmel közlekedéstörténeti programsorozatot indít csütörtöktől a Kossuth Múzeumhajón a Közlekedési Múzeum.

MTI

A sorozat házigazdája és a beszélgetések moderátora Legát Tibor újságíró, a Közlekedik... című könyvek szerzője lesz. A különleges eseményeken a szakértő vendégek mellett színművészek, írók, képzőművészek, zenészek közreműködésével igyekeznek megidézni az adott korszakot versekkel, dalokkal és újságcikkekkel. A március 23-i első alkalommal a budapesti 2-es metró történetét idézik fel a meghívott vendégek.

PestiSracok facebook image

Ma már kevesen tudják, hogy a metró építése Rákosi Mátyás idején, 20 évvel az 1970-es átadás előtt elkezdődött, és szinte teljesen feleslegesen ment el rá 2 milliárd forint abban az időben, amikor 700-800 forint volt egy havi fizetés. Az építkezést ugyanis 1954-ben leállították. Addigra a magyar gyártmányú metrószerelvény prototípusa is elkészült, sőt a Kerepesi úti, bizánci stílusú templomra emlékeztető végállomása is, amit csak 1968-ban bontottak le. A Kossuth tér közelében épült bunker azonban ma is megvan, ahogy a végállomásra tervezett szobrok jó része is, csak éppen nem a metró közelében.

A Rákosi földalattija - Eredetileg szocreál műalkotásnak épült a 2-es metró című beszélgetésen olyan kérdéseket feszegetnek majd a résztvevők, hogy milyen elképzelésekkel építették Rákosi metróját, milyen gazdasági háttere volt egy ekkora beruházásnak, mi volt a cél, háborús készülődés vagy kulturált közösségi közlekedés megteremtése, illetve, hogy hogyan befolyásolta volna Budapest városképét az építkezés, de kitérnek arra is, hogy milyen látható nyomai vannak ma is az úgynevezett Rákosi-bunkertől kezdve a különféle szocreál szobrokig.

Legát Tibor ezekről a kérdésekről Honvári János gazdaságtörténésszel és Szabó Balázs építőmérnökkel beszélget. A műsorban fellép Sáfár-Kovács Zsolt színművész, aki korabeli versekkel, lelkesítő mondókákkal, kordokumentumokból való felolvasással színesíti a beszélgetést. A programon láthatók lesznek azoknak a műtárgyaknak a fotói is, amelyeket eredetileg a metró dekorálására szántak a feladatra felkért képzőművészek.

Fotó: checmybudapest.com

Ajánljuk még

Gyermekeket is érintő szexrabszolga-hálózatot üzemeltet egy magyar férfi Floridából

Exkluzív 2023 augusztus 8.
Ha azt hallanák, hogy egy Amerikában élő (leginkább bujkáló) magyar férfi kiszolgáltatott, nehéz élethelyzetben lévő nők bizalmába férkőzve végeztet erotikus munkát úgy, hogy gyakran az áldozatok kiskorú gyermekei, rokonai és munkatársai is belekeverednek a részben pedofília-gyanús rémálomba, akkor biztosan azt gondolnák, hogy egy filmről van szó. De erről szó sincs, Amiről most beszámolunk az a rideg valóság. Történetünkben magyar nőkről lesz szó, akik teljesen publikus “társkereső oldalakon” szexrabszolgaként tengetik a mindennapjaikat, ebből pedig kiutat csakis a nyilvánosság, az őket elnyomó és kihasználó férfi valós személyének a leleplezése jelenthet. A PestiSrácok.hu informátora részletesen beszámolt portálunknak erről a rémisztő, és egyben bicskanyitogató eseménysorról, amiben az a legrosszabb, hogy a nők kizsákmányolása elleni sok évtizedes fellépés dacára a szemünk előtt zajlik, van rá “kereslet” és ez a bizonyos férfi ebből kiválóan él, köszöni szépen, jól van, és esze ágába sincs abbahagyni, amit csinál. Ha hagyjuk…

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.

Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye

Exkluzív 2020 október 22.
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.