Pesti Srácok

Hé'67 címmel nyílt kiállítás az idén 50 éves szentendrei Skanzenben

Hé'67! címmel nyílt időszaki kiállítás a szentendrei Skanzenben hétfőn. A tárlat az idén ötvenéves Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrejöttének korát idézi meg.

MTI

Nem retró kiállítást kínálunk, hanem általános korrajzot akartunk adni, felvázolni azt a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezetet, amelyben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrejött - mondta a megnyitón Cseri Miklós főigazgató. A tárlat arra is keresi a választ, hogy mi vezetett a Skanzen létrehozásához.

PestiSracok facebook image

1967 a legszebb színészi időszakomba esik - fogalmazott Bodrogi Gyula. A Kossuth-díjas színművész felidézte, hogy szentendrei telektulajdonosként is követte, hogyan fejlődik a Skanzen, amelyet kezdetben falumúzeumnak gondolt. A társadalomtörténeti kiállítás azt a világot mutatja be, amelyben a Skanzen létrejött, a hatvanas évek végére, a hetvenes évek elejére fókuszálva - mondta az MTI-nek Sári Zsolt, az intézmény főigazgató-helyettese.

A Magtár épületében felállított térinstalláció három egységet, három témát foglal egybe: a fogyasztást, a gyorsuló világot és az ideálkép megváltozását - kezdte a tárlat bemutatását a kurátor. Az installációval érzékeltetni szeretnénk a Budapest és a vidék közötti erőteljes különbséget, illetve az uniformizálódás megjelenését. Az épület nagy belső terében kialakított bokszok az akkor megjelenő új épülettípusok, a kockaház, a panel formáját követik. A kockák kívül feketék, belül azonban színesek ezek a kis világok.

Nem teljes magyar társdalom- és kultúrtörténetről van szó - hangsúlyozta Sári Zsolt, hozzátéve, hogy azokat az elemeket emelték ki, amelyek hatottak és formálták azt a világot, amelyben a szabadtéri múzeum létrejött. Éppen ez a változó világ tette lehetővé, hogy a népi építészet emlékei védelem alá kerüljenek - mutatott rá -, hiszen a modernizáció következtében folyamatosan tűntek el azok az épületek, amelyekkel később szinte már csak a skanzenekben - nemcsak a szentendreiben, hanem az akkor létrejövő regionálisakban is - lehet találkozni.

A tematikus egységek bemutatják, hogyan változott a felhalmozás vidéken a szocializmus körülményei között, hogyan alakult át az idő fölhasználása, milyen szerepet kapott a közlekedés, a tömegkommunikáció, és milyenek ideálképek jelentek meg. A kiállítótér emeleti szintjén a "szabadság kis világait" szeretnénk érzékeltetni - folytatta Sári Zsolt -, azaz milyen szelepek működtek a kádári konszolidáció időszakában, melyet alapvetően az Aczél György nevével fémjelzett három T, a tilt, tűr, támogat jellemzett. A kiállítás foglalkozik a fiatalok szubkultúrájával, de az utazás témájával is, hiszen ekkor nyíltak ki részlegesen a határok. De ugyanilyen szelepfunkció jut a háztájinak a gazdálkodásban, a táncdalfesztiváloknak, tévékabaréknak a mindennapokban, és a tárlatban helyet kap az egyházak és a konszolidáló Kádár-korszak viszonya is.

A divat, az öltözködés azért is hangsúlyos a kiállításban - magyarázta a szakember -, mert ekkorra válik teljessé a kivetkőzés, a hagyományos népviselet vagy a parasztpolgári viselet rohamosan tűnik el. Ugyanakkor erre az időszakra esik a népi kultúra felfedezése is - jegyezte meg -, ekkor erősödik meg a táncházmozgalom, népviseleti motívumok kerülnek be a fiatalok öltözködésébe, s mindez egyfajta ellenállást, az uniformizálódás ellen valló demonstratív fellépést is képviselt.

A tárlatban a korszak bútoraival, hétköznapi tárgyaival lehet találkozni, köztük olyan kultikus darabokkal, mint a Rakéta-porszívó vagy a Gazdálkodj okosan! társasjáték.

A tárgyak egy része reflektál magára az 1967-es évre is, amikor Magyarországon is feltűnik a Coca-Cola, ekkor jelenik meg Örkény István Tóték című regénye, bevezetik a Gyest, és a filmművészet is számos jeles alkotással gazdagodik - emelte ki Sári Zsolt.

A kort megidézve a korabeli moziteremben és könyvtárban változatos képi és hanganyaggal találkozhat a közönség, és azok a tárgyak is helyet kaptak a tárlatban, amelyeket a Skanzen felhívására küldtek be, ilyen például egy 1967-es báli ruha, amelyhez saját történetét is leírta a kölcsönző. A Skanzen Magtár épületének három szintjén, 900 négyzetméteren látható kiállítás 2018 végéig tart nyitva.

Ajánljuk még

Gyermekeket is érintő szexrabszolga-hálózatot üzemeltet egy magyar férfi Floridából

Exkluzív 2023 augusztus 8.
Ha azt hallanák, hogy egy Amerikában élő (leginkább bujkáló) magyar férfi kiszolgáltatott, nehéz élethelyzetben lévő nők bizalmába férkőzve végeztet erotikus munkát úgy, hogy gyakran az áldozatok kiskorú gyermekei, rokonai és munkatársai is belekeverednek a részben pedofília-gyanús rémálomba, akkor biztosan azt gondolnák, hogy egy filmről van szó. De erről szó sincs, Amiről most beszámolunk az a rideg valóság. Történetünkben magyar nőkről lesz szó, akik teljesen publikus “társkereső oldalakon” szexrabszolgaként tengetik a mindennapjaikat, ebből pedig kiutat csakis a nyilvánosság, az őket elnyomó és kihasználó férfi valós személyének a leleplezése jelenthet. A PestiSrácok.hu informátora részletesen beszámolt portálunknak erről a rémisztő, és egyben bicskanyitogató eseménysorról, amiben az a legrosszabb, hogy a nők kizsákmányolása elleni sok évtizedes fellépés dacára a szemünk előtt zajlik, van rá “kereslet” és ez a bizonyos férfi ebből kiválóan él, köszöni szépen, jól van, és esze ágába sincs abbahagyni, amit csinál. Ha hagyjuk…

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.