Pesti Srácok

Az ukránoknak vagy az oroszoknak van nagyobb szüksége a tűzszünetre?

Az ukránoknak vagy az oroszoknak van nagyobb szüksége a tűzszünetre?
Fotó: Isabel Infantes/Reuters

Miközben Volodimir Zelenszkij és néhány nyugati állam teljes körű tűzszünet érvényesítésére szólítja fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, addig az ukrán elnök további mélységi csapással fenyegeti az oroszokat. Az Ukrajnát támogató államok úgy akarják kierőszakolni a harcok beszüntetését, hogy közben olyan eszközök közös kifejlesztését tűzik ki célul, amelyekkel az ukrán hadsereg csapást mérhet Oroszország belső, moszkvai területeire is. Ez alapján jogos a kérdés, hogy vajon a Nyugat valóban a béke elérése érdekében akarja érvényesíteni a tűzszünetet vagy inkább időnyerésre játszik? Az európaiak hozzáállását figyelembe véve az utóbbira van nagyobb esély.

Vasárnap Londonban egy négyoldalú találkozóra került sor, amelyen az úgynevezett E3-ak, vagyis Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetői vettek részt, valamint Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is. A találkozót követően a felek egy közös közleményt is elfogadtak, amelynek lényege, hogy nemcsak az ukrán védelmi rendszer hatékonyságát fogják növelni, hanem azoknak az eszközöknek a közös kifejlesztését is elkezdik, amelyek alkalmasak mélységi csapásmérésre is. Tehát arra, hogy mélyen, távol a határtól, Oroszország belső és a háború szempontjából releváns területeire, illetve létesítményeire mérhessenek csapást.

Újra együtt a "nagy" négyes: Friedrich Merz német kancellár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök.
Újra együtt a "nagy" négyes: Friedrich Merz német kancellár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök. 
Forrás: Keir Starmer/X

Majd miután az E3-ak és Ukrajna megfogalmazták a fentebb említett katonai eszközök fejlesztésére vonatkozó közleményüket, kijelentették, hogy az „igazságos és tartós ukrajnai béke” első feltétele a „hadműveletek befejezése”. És a „bölcs” európai „nagyhatalmak” szerint ez csak úgy érhető el, ha – az ő felszólításukat követően – Putyin beleegyezik az „azonnali és teljes körű tűzszünet” érvényesítésébe.

Az ukránok által követelt tűzszünet csak egy taktikai húzás?

De mégis kinek az érdekeit szolgálná egy ilyen tűzszünet? Kinek a malmára hajtaná a vizet? A jelenlegi helyzet állása alapján határozottan kimondható, hogy elsősorban Ukrajna „nyerne” vele. A nyereménye pedig az lenne, amelyből neki (is) nagyon kevés van: idő.

Hiába állítja azt Zelenszkij, hogy még a jelenlegi frontvonalak befagyasztására is hajlandó lenne annak érdekében, hogy a fegyverek elhallgassanak, ha közben azzal fenyeget, hogy az oroszok háborúját az ukránok visszaviszik „a saját [orosz] területükre”, ami a gyakorlatban részben már meg is történt. 

2026-ban pedig az ukránok tovább növelték a mélységi csapások intenzitását, amelynek keretében nagy hatótávolságú drónokat vetettek be. Zelenszkij erre való tekintettel magabiztosan közölte, hogy fenntartják az oroszokkal szembeni mélységi csapásokat, amelyekkel az uránoknak az célja, hogy gyengítsék a hátországot és így kevesebb vagy semmilyen utánpótlás se jusson el a fronton harcoló orosz egységek számára. A hírek szerint pedig Ukrajna már az idén nyáron vagy ősszel bevetheti Moszkvával szemben a hazai fejlesztésű FP-9 ballisztikus rakétáit. Az, hogy egy ilyen támadásnak mi lesz a kimenetele az egyelőre nem érdekli sem az ukrán, sem az Ukrajnát támogató európai szövetségeseket. Ahogy az sem, hogy miközben egyik kezükben a békegalambot tartják, addig a másikkal kardot rántanak.

Vajon hogy lehet úgy a béke eléréséről beszélni, miközben ballisztikus (támadó) rakétákkal fegyverzik fel az ukránokat és közben azt szajkózza az ukrán elnök, hogy majd az oroszok területére viszik át a háborút? Miért van szükségük azonnali és teljes körű tűzszünetre? Mert, hogy nem egy kompromisszumos béke elérése érdekében az biztos.

Zelenszkij „nagyvonalúan” kijelentette, hogy kész belemenni a jelenlegi frontvonalak befagyasztásával egy tűzszünetbe, de közben meg azt hangsúlyozza, hogy a béke megvalósulása érdekében nem fognak lemondani a Donyec-medencéről Oroszország javára. Noha, ez utóbbi terület már egy jó ideje és a mostani fronthelyzet szerint is egyértelműen az oroszok kezén van és Putyinék – érhető okokból – nem fogják oda ajándékozni azt az ukránoknak. 

A béke még nagyon messze van, a tűzszünetet pedig úgy kísérlik meg feltüntetni a nyugati politikusok mintha az valamiféle reális, a közeljövőben megvalósuló béke előszobája lenne. Holott, a fegyvernyugvás elsősorban az ukránoknak jelentene lélegzetvételt és adna időt ahhoz, hogy felkészüljenek a oroszok elleni harc tovább folytatásához, ahogy azt a politikusok nyilatkozatai és a londoni közlemény is jelzi.

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.