Pesti Srácok

206 éve született a Lánchíd és a budai Alagút építője

Adam Clark mérnök, a Lánchíd és a budai Alagút építője 206 éve, 1811. augusztus 11-én született Skóciában.

MTI

Skót földön, Edinburghban született 1811. augusztus 11-én. Gyermekkoráról, tanulmányairól nem szólnak hiteles források. Fiatalemberként londoni gyárakban dolgozott, és hídépítéseken is részt vett. 1834-ben Széchenyi István hívta először Magyarországra, hogy az Al-Duna szabályozásához gőzkotrógépet állítson össze. Ekkor kezdett ismerkedni a magyar nyelvvel. A magyarországi tapasztalatokkal már rendelkező szakembert 1839-ben bízta meg névrokona, a Lánchidat tervező Tierney William Clark az építkezés vezetésével.

PestiSracok facebook image

A tervező-főmérnök otthoni munkái miatt évente csak néhány hetet tölthetett Magyarországon, ezért Adam Clark volt az, aki a vashámorokat és kőbányákat járta, szervezte az alapanyagok szállítását, megrendelte az alkatrészeket. Szinte minden idejét az építkezés helyszínén töltötte.

A híd átadását az 1842. évi alapkőletételtől számított öt éven belül vállalta, de a vámügyek, a szállítás elhúzódása és egy baleset miatt az átadás két évet késett. Clark közben vizsgálta az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy angol gépeit, foglalkozott a pesti rakpart építésével és az első gázvezetékekkel is.

Az 1848-as forradalom után rövid ideig a Széchenyi vezette Közlekedési Minisztérium műszaki tanácsosa volt. A szabadságharc idején többször megmentette a még át nem adott, de seregek átkelésére már alkalmas hidat. 1849 májusában a Budát védő Hentzi osztrák generális akarta felrobbantani a hidat lehorgonyzó láncokat, de Clark elárasztatta a lánckamrákat, összetörette a szivattyúkat. Mivel Hentzi nem fért hozzá a láncokhoz, a hídra helyezett puskaporos hordókat robbantatott fel, de csak a kereszttartók rongálódtak meg, és Clark pótolni tudta a hiányokat. Június végén a visszavonuló Dembinszky Henrik is el akarta pusztítani a hidat, de Clark csak a pályát és a kereszttartókat bontotta le, meggyőzve a tábornokot, hogy a híd így járhatatlan lesz. Az osztrákok bevonulása után a pályát harmadszor is elkészítették, majd 1849. november 20-án átadták a Lánchidat.

Clark hazautazott Londonba, majd egy ideig külföldön dolgozott, a leitmerizi (ma Litomerice, Csehország) Elba-híd és a bécsi gumpendorfi híd (ma Bécs VI. kerülete) építésének felügyeletét látta el. Miután visszatért Pest-Budára, megtervezte, majd 1853 és 1857 között meg is építette a Lánchíd budai hídfőjét a Krisztinavárossal összekötő 350 méter hosszú Alagutat. Ez volt utolsó nagyszabású munkája. Ezután vasútépítések, illetve Pest-Buda ipari- és városépítési mérnöki munkálatainak megvalósításában vett részt.
1855-ben elvette Áldásy városkapitány lányát, akitől három gyermeke született. Ekkor már mindenki Clark Ádámnak hívta, Buda város tiszteletbeli képviselővé is választotta, a nemesi címet azonban skót nemesi őseire hivatkozva visszautasította.

1866. június 23-án halt meg tüdőbajban, temetésekor a Lánchídon gyászlobogó lengett, koporsóját brit zászlóval takarták le. Sírja a Nemzeti Sírkertben található, Budapesten nevét viseli a Lánchíd és az Alagút közti tér.

Ajánljuk még

Gyermekeket is érintő szexrabszolga-hálózatot üzemeltet egy magyar férfi Floridából

Exkluzív 2023 augusztus 8.
Ha azt hallanák, hogy egy Amerikában élő (leginkább bujkáló) magyar férfi kiszolgáltatott, nehéz élethelyzetben lévő nők bizalmába férkőzve végeztet erotikus munkát úgy, hogy gyakran az áldozatok kiskorú gyermekei, rokonai és munkatársai is belekeverednek a részben pedofília-gyanús rémálomba, akkor biztosan azt gondolnák, hogy egy filmről van szó. De erről szó sincs, Amiről most beszámolunk az a rideg valóság. Történetünkben magyar nőkről lesz szó, akik teljesen publikus “társkereső oldalakon” szexrabszolgaként tengetik a mindennapjaikat, ebből pedig kiutat csakis a nyilvánosság, az őket elnyomó és kihasználó férfi valós személyének a leleplezése jelenthet. A PestiSrácok.hu informátora részletesen beszámolt portálunknak erről a rémisztő, és egyben bicskanyitogató eseménysorról, amiben az a legrosszabb, hogy a nők kizsákmányolása elleni sok évtizedes fellépés dacára a szemünk előtt zajlik, van rá “kereslet” és ez a bizonyos férfi ebből kiválóan él, köszöni szépen, jól van, és esze ágába sincs abbahagyni, amit csinál. Ha hagyjuk…

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.

Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye

Exkluzív 2020 október 22.
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.