Pesti Srácok

206 éve született a Lánchíd és a budai Alagút építője

Adam Clark mérnök, a Lánchíd és a budai Alagút építője 206 éve, 1811. augusztus 11-én született Skóciában.

MTI

Skót földön, Edinburghban született 1811. augusztus 11-én. Gyermekkoráról, tanulmányairól nem szólnak hiteles források. Fiatalemberként londoni gyárakban dolgozott, és hídépítéseken is részt vett. 1834-ben Széchenyi István hívta először Magyarországra, hogy az Al-Duna szabályozásához gőzkotrógépet állítson össze. Ekkor kezdett ismerkedni a magyar nyelvvel. A magyarországi tapasztalatokkal már rendelkező szakembert 1839-ben bízta meg névrokona, a Lánchidat tervező Tierney William Clark az építkezés vezetésével.

PestiSracok facebook image

A tervező-főmérnök otthoni munkái miatt évente csak néhány hetet tölthetett Magyarországon, ezért Adam Clark volt az, aki a vashámorokat és kőbányákat járta, szervezte az alapanyagok szállítását, megrendelte az alkatrészeket. Szinte minden idejét az építkezés helyszínén töltötte.

A híd átadását az 1842. évi alapkőletételtől számított öt éven belül vállalta, de a vámügyek, a szállítás elhúzódása és egy baleset miatt az átadás két évet késett. Clark közben vizsgálta az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy angol gépeit, foglalkozott a pesti rakpart építésével és az első gázvezetékekkel is.

Az 1848-as forradalom után rövid ideig a Széchenyi vezette Közlekedési Minisztérium műszaki tanácsosa volt. A szabadságharc idején többször megmentette a még át nem adott, de seregek átkelésére már alkalmas hidat. 1849 májusában a Budát védő Hentzi osztrák generális akarta felrobbantani a hidat lehorgonyzó láncokat, de Clark elárasztatta a lánckamrákat, összetörette a szivattyúkat. Mivel Hentzi nem fért hozzá a láncokhoz, a hídra helyezett puskaporos hordókat robbantatott fel, de csak a kereszttartók rongálódtak meg, és Clark pótolni tudta a hiányokat. Június végén a visszavonuló Dembinszky Henrik is el akarta pusztítani a hidat, de Clark csak a pályát és a kereszttartókat bontotta le, meggyőzve a tábornokot, hogy a híd így járhatatlan lesz. Az osztrákok bevonulása után a pályát harmadszor is elkészítették, majd 1849. november 20-án átadták a Lánchidat.

Clark hazautazott Londonba, majd egy ideig külföldön dolgozott, a leitmerizi (ma Litomerice, Csehország) Elba-híd és a bécsi gumpendorfi híd (ma Bécs VI. kerülete) építésének felügyeletét látta el. Miután visszatért Pest-Budára, megtervezte, majd 1853 és 1857 között meg is építette a Lánchíd budai hídfőjét a Krisztinavárossal összekötő 350 méter hosszú Alagutat. Ez volt utolsó nagyszabású munkája. Ezután vasútépítések, illetve Pest-Buda ipari- és városépítési mérnöki munkálatainak megvalósításában vett részt.
1855-ben elvette Áldásy városkapitány lányát, akitől három gyermeke született. Ekkor már mindenki Clark Ádámnak hívta, Buda város tiszteletbeli képviselővé is választotta, a nemesi címet azonban skót nemesi őseire hivatkozva visszautasította.

1866. június 23-án halt meg tüdőbajban, temetésekor a Lánchídon gyászlobogó lengett, koporsóját brit zászlóval takarták le. Sírja a Nemzeti Sírkertben található, Budapesten nevét viseli a Lánchíd és az Alagút közti tér.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.